A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a KBC Asset Management írását olvashatják:
2023-ban még lassulni fog a világgazdaság növekedése, várhatóan fél százalékponttal 2022-höz képest, de 2024-ben megindulhat a gyorsulás - mondta Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója a Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon.
Egyre több jel mutat arra, hogy idén Kína nem tudja teljesíteni a pekingi vezetés által erre az évre kitűzött GDP-növekedési ütemet, amire 2015 óta nem volt példa. Az eredetileg tervezett 5,5 százalékos bővülés helyett akár az is előfordulhat, hogy csak 3 százalék körüli mértékben nő a gazdaság, amely négy évtizedre visszatekintve a legalacsonyabb növekedési ráta lehet, ha nem vesszük figyelembe a koronavírus-járvány első évét, 2020-at. Elemzők szerint a gazdaság felpörgetéséhez elsősorban a szigorú lezárásokat alkalmazó zéró Covid-politika lazításához, valamint a súlyosan eladósodott ingatlanfejlesztő cégek helyzetének rendezésére lenne szükség.
Az általános kamatemelési trendek ellenére a Magyar Bankholding tagbankjai 2022. június 1-től egyes jelzáloghiteleik és Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelük kamatait csökkentik annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a hitelfelvételi kedv várható csökkenését - közölte a szuperbank.
A kínai jegybank csökkentette az egy- és ötéves hitelek referenciakamatát, hogy ezzel is segítse a lassuló gazdaság élénkítését.
A maginfláció mérséklődésére és a vállalati hitelezés lassulására hivatkozva váratlanul 100 bázisponttal 18%-ra csökkentette csütörtöki ülése után az irányadó kamatot a török jegybank és emiatt hajszál híján történelmi mélypontra bukott a líra a dollárral szemben. Mindez nem véletlen, hiszen összességében emelkedő teljes inflációs mutató mellett következett be a kamatvágás.
Az Európai Központi Bank (EKB) kész újabb gazdaságösztönző intézkedéseket tenni, akár további kamatcsökkentéseket végrehajtani, hogy támogassa a koronavírus-járvány által sújtott euróövezeti gazdaság fellendülését - közölte Christine Lagarde, az euróövezeti jegybank elnöke.
A reggeli kereskedés során még stabil maradt a forint 354,4 körül az euróval szemben arra a ma reggeli MNB-alelnöki üzenetre, hogy júliusban újabb 15 bázispontos kamatvágás valószínű, de az lesz az utolsó, 0,6%-os szinten biztosan megáll a jegybank. Aztán a délelőtti és a délutáni órákban lassan, fokozatosan, de folytatódott a forint gyengülése és a délután második felében 356-ig ugrott az euró jegyzése. Ez új kéthavi forintmélypontot jelent és egyúttal azt, hogy a jegybank ma reggeli, nyugtatónak szánt üzenete egyelőre nem tudta megállítani a forint rossz szériáját. A régiós devizák ma szintén gyengültek, így pénteken a forint nem lógott ki annyira közülük.
Bár a keddi kamatdöntési sajtótájékoztatón még egyszerinek mondta a jegybank vezetése a váratlan 15 bázispontos vágást, ma a Kossuth Rádióban Virág Barnabás új alelnök arra célzott, hogy júliusban valószínű egy újabb 15 bázispontos vágás 0,6%-ra, de az lesz az utolsó, tovább nem vághatnak.
A kedd délután bejelentett váratlan MNB-kamatvágás óta csaknem folyamatos a forint gyengülése és ezzel egyre látványosabban kilóg a régiós devizák mezőnyéből – ma kora délután már 355-ig drágult az euró jegyzése, amire öt hete nem volt példa. A jelek szerint a piacon vannak olyan szereplők is, akik nem hiszik el az egyszerinek mondott MNB-vágást, és ezt a várakozást az is táplálhatja, hogy az MNB még mindig elkerülhetőnek mondja idénre a recessziót, míg a kormány éppen ma erősítette meg saját 3%-os recessziós előrejelzését. A forint az elmúlt 3 nap vesszőfutásával egyre jobban kilóg s régiós devizák mezőnyéből.
Az MNB Monetáris Tanács kamatdöntési közleménye lényegében kettő tényezővel indokolja a mai óvatos, de váratlan kamatvágást: egyrészt azzal, hogy a vírusválság hatására erős dezinflációs hatások jelentkeznek, így ez lehetőséget ad a lazításra. Másrészt a márciusi inflációs jelentésben mondott 2-3%-os idei GDP-növekedéshez képest jelentősen romlott a gazdasági környezet (most 0,3–2,0 százalékos növekedési sávot mond a stáb), így szükségét érzi a testület, hogy lépjen is. Mindezt pedig az teszi lehetővé, hogy a közlemény is emlékeztet rá: erősebb a forint és a pénzpiaci volatilitás is csökkent az előző, május végi kamatdöntés óta.
A lengyel jegybank monetáris tanácsa szerdán 50 bázisponttal 0,50 százalékra csökkentette az alapkamatot. Szakértők azzal számoltak, hogy kamat 1 százalékon marad.
Történelmében először mennyiségi enyhítési programot indított, valamint újra kamatot csökkentett a kanadai jegybank pénteken az új koronavírus-járvány súlyos gazdasági következményeinek kezelésére.
Múlt hétfőn még 1,31 felett járt az angol font a dollárral szemben, ma délután pedig már 1,19 alatt, azaz másfél hét leforgása alatt 10%-ot hanyatlott a font a zöldhasúval szemben. Ez 35 éves mélypont, azaz még a Brexit utáni font összeomlás mellett sem volt ilyen gyenge, mint most. Ebben bizonyára szerepe van annak is, hogy a brit kormány tegnap nagy költségvetési mentőcsomagot hirdetett meg, és a háborús időket idéző 20% feletti költségvetési hiány szükségességére célzott a büdzsé felügyeletéért felelős vezető.
Kora reggel óta meredeken erősödik a dollár a főbb fejlett piaci devizákkal szemben amiatt, hogy a legnagyobb piaci szereplőknek is masszív a dollár likviditás iránti igénye, mindez pedig a szenvedő forint mellett azt eredményezte, hogy 20 éves mélypontra bukott a magyar fizetőeszköz a zöldhasúval szemben.
Egy hónapja még kamatot emelt, tegnap délután aztán váratlanul 50 bázisponttal 1,75%-ra vágta az alapkamatot a cseh jegybank a koronavírus elleni küzdelem jegyében. Már ezt megelőzően napok óta esett a cseh korona az euróval szemben, tegnap a kamatdöntés bejelentése előtt is 3% körüli mínuszban járt, aztán a vágás bejelentésére végül 4% feletti mínuszban, ötéves mélyponton állt meg. Ma tovább esett.
Az ukrán központi bank erőteljesen, 100 bázisponttal az eddigi 11%-ról 10%-ra, 2014 júniusa óta a legalacsonyabb szintre csökkentette az alapkamatot csütörtökön.
A koronavírus miatt kialakult piaci és pénzügyi pánik csillapítására, illetve az inflációs várakozások meredek esése nyomán az Európai Központi Bank ma bejelentette, hogy bár az eddigi irányadó mínusz 0,5%-os rátáját nem változtatja meg, de likviditásnövelő, illetve a kereskedelmi bankok kkv-hitelezését támogató programba kezd, sőt az eszközvásárlási programját is részben újraindítja év végéig. Christine Lagarde EKB-elnök a kamatdöntési sajtótájékoztatón azt mondta: a koronavírus nagy, de csak átmeneti sokkot okoz a világgazdaságnak, az eurózóna kormányainak most költségvetési költekezésbe kell kezdenie és az EKB is megtesz mindent a maga (korlátozott) eszközeivel a helyzet csillapítására.
Ha nem kezdenek összehangolt lépések mentén költségvetési lazításba a tagállamok, az eurózóna a 2008-ashoz hasonló nagy válsággal nézhet szembe – figyelmeztette tegnap este a rendkívüli, telefonkonferencián lebonyolított EU-csúcs résztvevőit Christine Lagarde EKB-elnök, írta saját forrásai alapján egybehangzóan a Reuters és a Blooomberg. Ma délelőtt közben Angela Merkel német kancellár máris belengette, hogy nyitott a költségvetési költekezésre és az azt korlátozó szabály eltörlésére.
Ma reggel magyar idő szerint 8 órakor 50 bázipsontos kamatvágásról döntött a Bank of England (BoE) a koronavírus járvány gazdasági és pénzügyi hatásainak enyhítésére. A font azonnal esett a bejelentésre, amely csak néhány órával előzte meg azt, hogy a brit pénzügyminiszter bejelenti az éves költségvetési javaslatot.
Végső megoldás: atombomba?
A Szilícium-völgy legnagyobb vállalatai fognának össze.
Szomorú módja ez egy karrier lezárásának.
Erre vár a fél ország.
Interjút adott a miniszterelnök.
Mégsem pályázik a szenátori székre Eric Trump felesége.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
