A devizapiaci pozícionáltságból arra lehet következtetni, hogy időnként próbálkoznak a magyar deviza ellen pozíciókat felvenni a befektetők, azonban a jelenlegi kamatszintek mellett továbbra is öngyilkosság ezeket hosszú ideig fenntartani. Az igazán érdekes majd az lehet, hogyan reagál a forint az esetleges kamatcsökkentésre, bár az MNB legutóbbi kommunikációja alapján az továbbra sincs a küszöbön.
Már elérhető a Portfolio Checklist keddi adása. Az első részben arról volt szó, hogy sok adósnak fájhat a feje a kamatstop kivezetése miatt, ami bár csak nyáron lesz jelentős törlesztőrészlet-emelkedést hozhat, ha addig a kormány nem vezet be valamilyen intézkedést. Az elmúlt hetekben is azt lehetett látni, hogy mélyült a szakadék a piaci kamatszint és a rögzített között. Egy olyan hitel esetében, amelyből még 7 év van hátra és a tőketartozás 5 millió forint, az ügyfél nem havi 71 ezer forintot, hanem 109 ezer forintot fizetne. Erről Palkó Istvánnal, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjével beszélgettünk. A második rész témája az volt, hogy USA felmondta a magyar-amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, mintegy büntetésül, hogy Magyarország megakasztotta a globális minimumi adó bevezetését. Vendégünk volt Szabó Dániel, lapunk uniós ügyekkel foglalkozó makroelemzője.
A héten idén harmadszor vizsgálják a hitelminősítők a magyar adósbesorolást, eddig nem sok sikerélményünk volt, hiszen januárban a Fitch negatívra rontotta a kilátást, a Standard & Poor’s pedig leminősített. Kérdés, követi-e őket a harmadik nagy cég, a Moody’s is, nem lenne meglepetés egy újabb negatív kilátás. Emellett az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülésére figyelünk elsősorban, a fő kérdés az lesz, tesz-e óvatos utalást a jegybank az irányadó kamat közelgő csökkentésére.
Szinte biztosra vehető, hogy most sem változtat a kamatkondíciókon a Monetáris Tanács, hiszen az inflációban egyelőre nem látszik csökkenés, az uniós források sorsa pedig erősen kérdéses. A szakemberek szerint legkorábban a március végi ülésen merülhet fel reálisan a 18 százalékos irányadó kamat csökkentése. Ugyanakkor míg nemrég ez a dátum konszenzusos álláspont volt a piaci szereplők körében, az elmúlt hetek globális hangulatváltozása, kötvénypiaci fejleményei, na és a hazai inflációs folyamatok miatt mára a többség úgy látja, hogy az MNB csak később indulhat el a kamatvágásokkal. A holnapi ülés után kiadott közlemény és az esetleges háttérbeszélgetés hangvétele érdekes lehet, hiszen, ha tényleg hamarosan lazítani akar a jegybank, akkor arra lassan el kell kezdenie felkészíteni a piacot. Vagyis a fő kérdés most az, hogy látunk-e az eddiginél erősebb utalást a közelgő kamatcsökkentésre kedd délután.
Jamie Dimon, a JP Morgan Chase vezérigazgatója szerint a Federal Reserve kissé elveszítette az irányítást az infláció felett, ugyanakkor azt is mondta, hogy az amerikai gazdaság jó erőben van – írja a CNBC.
A Goldman Sachs és a Bank of America (BofA) elemzői is arra számítanak, hogy a Fed még háromszor emeli meg idén az irányadó kamatot, így 5,25-5,5%-on tetőzhet a ráta – írja a Reuters.
A mostani emelkedő kamatkörnyezetben sokat profitálnak az európai bankok, de ebből nagyon keveset látnak viszont a banki ügyfelek a bankbetétek kamataiban – írja a Bloomberg.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist feburár 16-i, csütörtöki adása. A mai műsor első részében arról lesz szó, hogy a Magyar Nemzeti Bank csavart egyet az egyik instrumentumán, ami miatt elérhetőbbé vált hazai magánszemélyek és intézményi befektetők számára is az irányadó 18%-os kamat realizálása. Az intézkedésnek ráadásul ennél jóval szélesebb körben is hatása lehet, a témáról Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét kérdeztük. Ezt követően a budapestiek előfizetési szokásaival foglalkoztunk, ezzel kapcsolatban vendégünk volt Tajta Ákos, a Wolt regionális ügyvezető igazgatója, az ételkiszállító cég ugyanis friss felmérést tett közzé a témában.
Szűk fél évvel ezelőtt azon aggódtunk, hogy a forint a világ legrosszabbul teljesítő devizái közé került és már-már megállíthatatlannak tűnik a zuhanása. Azóta viszont nagyot fordult a világ, a magyar deviza nemhogy ledolgozta hátrányát, de lassan világbajnokká kiálthatjuk ki. És az is egészen egyértelmű, hogy mi fordította meg az irányt: az MNB októberi 500 bázispontos kamatemelése és az energiaárak zuhanása óta kapott szárnyakat a forint. Persze kellett a kedvező nemzetközi környezet is, de elvitathatatlan a magyar fizetőeszköz kimagasló teljesítménye.
Az infláció megtörése türelemjáték, fontos a türelmes megközelítés, különösen, ha közben gyorsan változó környezetben kell döntéseket hozni – mondta a Napi.hu-nak adott interjúban Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. A szakember szerint a januári 25,7 százalékkal jó eséllyel láttuk az infláció csúcsát, viszont egyelőre nincs terítéken az alapkamat csökkentése, és az irányadó rátával is óvatos a Monetáris Tanács.
Változatlanul hagyta csütörtökön az irányadó kamatot a lengyel jegybank, az ülést követő sajtótájékoztatón pedig Adam Glapinski elnök arról beszélt, hogy korai lenne kamatcsökkentésről beszélni. Már önmagában az hírértékű, hogy a döntéshozók fejében megfordult a lazítás gondolata.
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa csütörtöki monetáris politikai tanácskozásán nem módosította a román alapkamatot, amely így 7 százalékon maradt - közölte a román jegybank.
A világ legnagyobb nyugdíjalapjának számító japán nyugdíjalap már a negyedik egymást követő negyedévet zárta veszteséggel – számol be a hírről a Bloomberg.
Az Európai Központi Bank ma délután 14:15-kor ismertette kamatdöntését, amelyből kiderült, hogy az EKB 50 bázisponttal - a várakozásoknak megfelelő mértékben - emeli az irányadó kamatot. Meglepő, de az EKB számszerűen azt is beleírta, hogy a márciusi ülésen is 50 bázispontos emelést terveznek, majd utána értékelni fogják a monetáris pályát. Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatón aztán tisztázta a március utáni újraértékelés kérdését.
A jelenlegi helyzetben óvatosnak kell lennie az MNB-nek, de ha kitart a kedvező hangulat, akkor március végén elkezdheti csökkenteni az irányadó kamatot – hangzott el az Amundi Alapkezelő csütörtöki sajtóbeszélgetésén. A cég szakemberei szerint lehet még tér a forint erősödésére, de ehhez további impulzusokra lenne szükség.
Itthon csendesnek ígérkeznek a következő napok, ezzel ellentétben külföldről folyamatosan jönnek majd az impulzusok. Lesznek kulcsfontosságú kamatdöntések és makrogazdasági adatok is, melyek a piaci hangulatot is alapjaiban változtathatják meg.
Pár napon belül kapható az új, 2042/S jelzésű Babakötvény, amely a tavalyi 14,5%-os inflációra 3 százalékpont kamatprémiumot fizet, összesen tehát 17,5%-kal kamatozik idén. Jelenleg egy olyan lakossági állampapírt sem találunk, amely magasabb kamatot biztosítana a Babakötvénynél.
Hatalmas menetelésben van a forint, hiszen bő három hónap alatt mintegy tíz százalékkal értékelődött fel az euróval szemben. Egyelőre mindenki azt találgatja, hogy mennyire lehet tartós a javulás, megvetheti-e a lábát a magyar deviza 400 alatt vagy akár még innen is lehet tér lefelé. Az elemzői véleményekben egyre többször jelenik meg az, hogy „túl sokat” erősödött már a forint, továbbra is vannak olyanok, akik bőven 400 feletti árfolyamot várnak 2023-ban.
Sokáig nem nyújtottak a bankbetétek érdemi kamatot, ezért évekre kikerültek a megtakarítás eszköztárából, a mostani emelkedő kamatkörnyezetben ez ugyanakkor változásnak indult. Bár a jegybanki kamatemelést csak lassan követik mind a lakossági betéti-, mind pedig a hitelkamatok, már elindult az elmozdulás az érdemi ajánlatok irányába. A bankbetét ráadásul nem csupán egyszerű, hanem akár az állampapírokkal is versenyezhet, különösen, ha a futamidő előtt mégis kellene az ügyfélnek a pénze.