A magas banki hitelkamatok miatt többen fordulhatnak akár sokmillió forintos magánkölcsönért rokonokhoz, ismerősökhöz a következő időszakban a Magyar Országos Közjegyzői Kamara tapasztalatai szerint.
Nem az a kockázat, ha a Fed túl lassan emeli a kamatot, sokkal inkább az, ha túl gyorsan és túl sokat szigorít – mondta a CNBC-nek Joseph Stiglitz. A Nobel-díjas közgazdász professzor szerint az infláció fő okát, a kínálati fennakadásokat nem tudja orvosolni a kamat emelése.
A nyár végén néhány hét leforgása alatt megduplázódtak az európai energiaárak. Így a gázárak augusztus végére a tavalyi nyár végéhez képest nyolcszorosára nőttek, az elektromos áram ára pedig ötszörösére – a 2020-as árakhoz képest pedig már kétszámjegyű szorzószámokat kell használni. Ezt a sokkoló áremelkedés olyan energiaválságot vetít elénk, ami a háztartások és a vállalatok számára jelentős, esetenként megoldhatatlan kihívással jár Európaszerte. Az elszálló költségek sok vállalatot a működés korlátozására vagy beszüntetésére kényszerítenek, ami fizetéscsökkentést, elbocsátásokat is magával von. A lakosság pedig az emelkedő megélhetési költségek miatt visszafogja nem létszükségleti célú fogyasztását. A borítékolható reálgazdasági hatás tehát a növekedés lelassulása, sőt, valószínűleg a negatív tartományba csúszása, vagyis a recesszió. Azonban akadnak olyan országok is, melyek esetében az energiaválság a recesszión túlmenően súlyos makrogazdasági stabilitási problémákhoz is elvezethet már rövid távon is. Magyarország közéjük tartozik. Ez a cikk arról szól, hogy miért van ez így, valamint arról, hogy ez milyen tanulsággal szolgálhat.
A vártnak megfelelő kamatemelés mellett némi meglepetést is tartogatott az MNB keddi döntése, hiszen a jegybank három új eszközt jelentett be a bankközi likviditás szűkítésére, ezzel gyakorlatilag mennyiségi szigorításba is kezdett. A Monetáris Tanács szeme előtt továbbra is elsősorban az infláció elleni harc lebeg, ezért az új intézkedéseket is annak fényében érdemes értékelni, hogyan hatnak majd azok az inflációra. Megnéztük, hogyan kommentálták a bejelentést az elemzők, hogyan alakulhat az áremelkedés a következő hónapokban, illetve milyen hatással lesz a forint árfolyamára a likviditás kiszorítása.
A Bloomberg globális kötvényindexe 20 százalékot esett tavaly januári csúcsához képest, ezzel 1990 óta először köszöntött be a be medvepiac – írja a lap. Az új helyzethez a befektetőknek is igazodni kell, hiszen nagyon rég fordult elő, hogy a részvények és a kötvények kéz a kézben gyengüljenek.
Hamarosan 75%-ra emelheti az alapkamatot az argentin jegybank, mely a világ egyik legmagasabb inflációja ellen küzd jelenleg – mondta a Reutersnek egy névtelen forrás. Argentína gyakorlatilag évek óta az államcsőd határán táncol, a harc eszköze lehet az újabb monetáris szigorítás.
Az infláció a következő hónapokban még tovább emelkedhet, augusztusban már 15-16% között lehet - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke szerint a jelenlegi kamatemelési ciklus határozott folytatására van szükség, emellett a likviditás szűkítése válik kulcsfontosságúvá: ezért három új eszközt is bevezet a jegybank, melyekkel a likviditás felét kiszívná.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően újabb 100 bázisponttal 11,75%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. A döntés értelmében a kamatfolyosó két széle is ugyanennyivel kerül feljebb, illetve várhatóan az irányadó kamat is leköveti majd ezt az emelést csütörtökön.
A szakértők előzetesen biztosra veszik, hogy kedden újabb 100 bázisponttal 11,75 százalékra emeli majd az alapkamatot a Monetáris Tanács, majd csütörtökön ezzel összhangban ugyanakkora szigorítás jöhet az irányadó egyhetes betéti ráta esetében is. Ha nem így történne, az hatalmas meglepetés lenne, de épp a nagyon biztosra vett döntések nemteljesülése okozza a legnagyobb piaci hatásokat, ezért a döntés tartogat izgalmakat - főleg úgy, hogy a forint az utóbbi napokban újra gyengélkedett. A rendkívül sűrű gazdasági helyzet fényében a jegybank kommunikációja szintén figyelemre lesz érdemes.
Ismét a paritásig erősödött a dollár az euróval szemben, júliussal ellentétben viszont most úgy tűnik, hogy ott is tud maradni. A szakemberek nagy része szerint hosszútávon is az amerikai devizának „áll a zászló”, van olyan elemző, aki a 0,75-0,8-as jegyzést is elképzelhetőnek tartja. A következő időszak kulcskérdése az lehet, meddig emelheti a kamatot az EKB az eurózóna inflációs kockázatai miatt. Ennek esélyét azonban egyre inkább mérsékli, hogy az európai energiaválság miatt a recessziós félelmek egyre erősebbek, ami akár véget is vethet a frankfurti szigornak.
Az eddigiekkel megegyező, 10,75%-os kamat mellett hirdette meg csütörtökön egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis a jegybank nem szigorít egyelőre tovább. A jövő héten összeül a Monetáris Tanács, utána az irányadó kamat is emelkedhet, most azonban semmi nem indokolta a változtatást.
A kínai központi bank évi 3,7 százalékról 3,65 százalékra szállította le az egyéves hitelek referenciakamatát (Loan Prime Rate/LPR) hétfőn.
A héten tartja szokásos éves konferenciáját a kansasi Fed Jackson Hole-ban, az eseményen pénteken Jerome Powell, az amerikai jegybank elnöke is előad majd. Az eseményre pedig kiemelten figyel a piac minden évben, akár komolyabb kilengést is hozhat a dollár árfolyamában az, mit mond az elnök. Az utóbbi hónapokban pedig már láthattuk, hogy a forint szempontjából sem mellékes, merre indul az euró-dollár jegyzés, hiszen egy komolyabb dollárerősödés szinte biztosan forintgyengülést hozna.
A magyar bankok vezetői szeretnek azzal büszkélkedni, hogy az MNB statisztikája szerint már a lakossági betétek kamata is szépen emelkedik, nemcsak a hiteleké. Ehhez képest a kamatvadász földi halandók nagyot csalódhatnak, amikor átnézik a bankok többségének betéti hirdetményeit: csak egy-két kisebb banknál találnak olyat, amely egyáltalán elérné az MNB statisztikája szerinti 3,8%-os lakossági átlagkamatot. A bankszektor egészére kiterjedő lakossági betéti kamatverseny tehát továbbra sincs, ennek okai viszont nagyon is érthetők.
Meglepetésre 100 bázisponttal 13%-ra csökkentette az irányadó kamatot csütörtökön a török jegybank. A hírre a líra gyengülésnek indult a dollárral szemben.
Változatlanul 10,75%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB. Vagyis az utóbbi napok forintgyengülése sem késztette rendkívüli kamatemelésre a jegybankot, majd augusztus 30-án folytatódhat a szigorítási ciklus.
A júliusi 75 bázispontos kamatemelés után egészen addig nem mérlegeli majd a szigorítás abbahagyását a Fed, ameddig nem látják, hogy az infláció jelentősen csökken – olvasható az amerikai jegybank szerda este megjelent jegyzőkönyvében.
Az utóbbi hónapokban időről időre felbukkant a magyar sajtóban az a vélemény, mely szerint még az orosz rubel és az ukrán hrivnya is jobban teljesít a forintnál a háború alatt. Látszólag ez lehet, hogy így is van, azonban ezzel almát hasonlítanánk a körtéhez. A két deviza esetében ugyanis a háború kitörése óta nagyon komoly tőkekorlátozások vannak érvényben, melyek korlátozzák a devizaforgalmat. Vagyis jelen pillanatban sem az orosz, sem az ukrán fizetőeszköz aktuális árfolyama nem tekinthető piacinak.
Alig két nap alatt majdnem 4 százalékkal zuhant a forint az euróval szemben, így a múlt heti erősödését teljesen lenullázta. Sőt, lassan megint a július elején látott történelmi mélypontra lesz érdemes figyelni. Úgy tűnik, hogy megint minden összeesküdött a magyar deviza ellen, a tartósan magas világpiaci gázár mellett a vártnál erősebb gazdasági növekedés sem tud segíteni.
Az elmúlt két kereskedési napon a forint 12-14 egységgel zuhant az euróval szemben, ami jókora mozgásokkal járt az állampapírok másodpiacán is. Az 1-3 év körüli futamidejű papírok hozama 10% közelébe emelkedett, igaz ezeknél is feljebb voltak a hozamszintek július elején, amikor a forint történelmi mélyponton járt a 410 feletti régióban.
A MABISZ összesítette az adatokat.
Nagy a baj a határon túl, és közben tombol a meleg is.
Hogy az elnök bizonyítani tudja a kétségbe vont rátermettségét.
Kénytelenek voltak emelni a cégek.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Jens Stoltenberg: a magyar kormányfő nem a katonai szövetséget képviseli.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
