Itt az MNB friss döntése a kamatokról!
Az előzetes várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a kamatkondíciókat az MNB Monetáris Tanácsa. Így az alapkamat továbbra is 13 százalék, a kamatfolyosó két széle pedig 12,5, illetve 25 százalék.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a kamatkondíciókat az MNB Monetáris Tanácsa. Így az alapkamat továbbra is 13 százalék, a kamatfolyosó két széle pedig 12,5, illetve 25 százalék.
Délután három órakor háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktualitásairól Virág Barnabás, az MNB alelnöke – derül ki a jegybank meghívójából. Vagyis a kamatdöntő ülés után immár szokás szerint megszólal a döntés hátteréről az MNB.
Új lakástakarékpénztári megtakarítási formát indított március elsejétől az OTP Bank, amely magánszemélyeknek és társasházaknak egyaránt elérhető, a termék iránt máris nagy az érdeklődés – hangzott el a pénzintézet legutóbbi podcast adásában. Budai József, az OTP Lakástakarék üzleti vezetője ismertette a feltételeket is – köztük a 30 százalékos prémiumról is beszélt.
Amúgy sem lett volna unalmas, de az utóbbi hetek pénzpiaci feszültségei külön izgalmat adnak az MNB keddi kamatdöntő ülésének. Az amerikai és európai bankszektorral kapcsolatos fejlemények érezhetően elodázták a magyar kamatcsökkentés megkezdését az elemzők szerint, a többség már csak a második negyedévben vár csökkenést a 18 százalékos irányadó kamatban, mely messze a legmagasabb a régióban. Ráadásul az elmúlt két hét bebizonyította, hogy megint fokozottan kell szem előtt tartani a forint árfolyamát és az inflációs kilátásokat, vagyis nincs könnyű helyzetben a Monetáris Tanács, mely kedden akár egy újoncot is avathat.
Kifejezetten mozgalmasnak ígérkezik magyar szempontból a következő néhány nap, és ez így lenne az európai bankválság réme nélkül is. Az MNB aktuális kamatdöntő ülése ráadásul friss inflációs jelentéssel is párosul, érkezik a fizetési mérleg negyedik negyedéves adata, és mindezek mellett kell még az európai bankokra is figyelni.
Úgy tűnik, a lakáshitelek mellett a személyi kölcsönök kamata is mostanában tetőzött, ennél drágábban már csak jelentős piaci feszültségek kialakulása esetén fogják nyújtani e szabad felhasználású hiteleiket a bankok. A lakosság mintegy 1250 milliárd forinttal tartozik személyi kölcsön formájában a bankoknak, a kereslet visszaesése pedig jóval kisebb, mint a lakáshiteleknél, köszönhetően az infláció pozitív hatása mellett annak is, hogy a törlesztőrészlet kamatérzékenysége e hiteleknél jóval alacsonyabb. Megnéztük a bankok legjobb ajánlatait is.
A török jegybank változatlan szinten, 8,5 százalékon tartotta az irányadónak számító, hétnapos repokamatot csütörtökön, amit azzal indokolt, hogy a múlt havi pusztító földrengések után még fontosabbá vált a pénzügyi feltételek támogatásának fenntartása a növekedés lendületének megőrzése érdekében.
A magyar állampapírpiaci hozamok emelkedése a finanszírozás azonnali megnehezedése mellett még egy, sokkal komolyabb kockázattal fenyeget: minél tovább tart az extrém magas kamatok kora, annál hosszabb időre „égeti be” a költségvetés a jelenlegi terhet, hiszen fokozatosan árazódnak át az állampapírok. Vagyis lassan készülhetünk arra, hogy évekig alig lesz mozgástere a költségvetésnek. Részben emiatt kongatta meg a vészharangot nemrég a parlamentben Matolcsy György is, bár a jegybankelnök előrejelzése meglehetősen pesszimistának tűnik.
Ülésezik hétfő délelőtt a parlament gazdasági bizottsága, mely meghallgatja a jelölteket az MNB Monetáris Tanácsába – derül ki a bizottság oldalán megjelent meghívóból. Hivatalosan továbbra sem tudni, kiket jelölnek, a hírek szerint Búza Éva és Kovács Zoltán lehetnek az új tagok.
A Fed 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatszintet, amely ezzel elérte az 5%-ot az USA-ban. A Fed a kamatelőrejelzésében 5,1%-os szintet jelzett előre év végére, ez effektíve azt jelenti, hogy a Fed döntéshozóinak többsége szerint a jelenlegi, 5%-os szinten lesz majd a kamat az év végén (mivel az 5,1%-os szint csak az előrejelzések mediánja, a jegybank jellemzően 25 bázispontonként lép). Jerome Powell elnök a sajtótájékoztatón megerősítette ezt az előrejelzést: szerinte már nem feltétlenül lesz szükség további kamatemelésekre, a bankválság miatt ugyanis maguktól szigorodnak a pénzügyi feltételek. Az infláció letörése viszont továbbra is kulcsfontosságú cél, ebből nem enged a Fed. Emellett a bankrendszer problémáiról is bőven beszélt ma a jegybankelnök.
Az infláció még mindig magas, és az alakulását övező bizonytalanságok nőttek - mondta el Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke.
Búza Éva és Kovács Zoltán lehetnek a Monetáris Tanács új tagjai – értesült a Bloomberg. A következő hetekben két jelenlegi tagnak, Parragh Biankának és Kocziszky Györgynek is lejár a hatéves mandátuma, őket válthatják az új tagok.
A hét legfontosabb eseménye egyértelműen a Fed kamatdöntő ülése lesz, főleg úgy, hogy az utóbbi napokban az amerikai bankrendszer problémái új feladat elé állították a jegybankot. A fő kérdés az lesz, hogy a pénzügyi stabilitási kockázatok hogyan befolyásolják majd a Nyíltpiaci Bizottság döntését, illetve hogyan kommentálja ezeket a nehézségeket a Fed. Itthon a külföldi hírek mellett az állampapírpiaci fejleményekre és a friss munkanélküliségi adatra lehet érdemes figyelni, illetve kiderülnek a hatalmas februári költségvetési hiány okai is.
Már majdnem elfelejtettük, milyen érzés reggel úgy felkelni, hogy a forintért kell aggódnunk, hiszen az utóbbi hónapok sokkal inkább az erősödésről szóltak a magyar deviza piacán. Aztán az amerikai bankcsődök hírére elindult piaci kockázatkerülés bebizonyította, hogy a 18 százalékos irányadó kamat mellett is lehet sérülékeny a magyar deviza, újra meg kellett barátkoznunk a 400-as euróárfolyammal. Valószínűleg a következő napokban kiderülhet, hogy egy néhány napos piaci pánikról van szó vagy valami komolyabb alakul a gazdaságban, ez pedig a forint további sorsát is nagyban befolyásolhatja.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist március 15-i különkiadása. Továbbra is elképesztő hullámokat ver világszerte és itthon is a Silicon Valley Bank pénteki csődje, a kialakult helyzet pedig nagyon sok kérdést vet fel a globális gazdasági környezettel és a magyar makropályával kapcsolatban is. Ezért meghívtuk a műsorba Zsiday Viktort, a Citadella alap portfóliókezelőjét, hogy több témáról is kérdezzük, köztük arról, hogy kapunk-e most egy pénzügyi válságot a nyakunkba, vagy hogy az amerikai bankcsőd hírére miért szakadt be a forint még a régiós valutákhoz képest is. A gyorsan változó gazdasági környezet miatt fontos kiemelni, hogy a műsort március 14-én fél kettőkor rögzítettük.
Tavaly november óta jórészt stagnálnak a referenciakamatok Magyarországon, és az amerikai bankcsőd friss fejleményei sem adtak határozott irányt. Az újonnan elérhető lakáshitelek sem drágultak tovább idén, pedig 1-2 százalékpontos kamatemelés bőven benne volt még a pakliban. A legmagasabban árazó nagybankokat, a K&H-t, az OTP-t és az Erstét leszámítva mintha aktív piacszerzésre, vagy inkább az aktivitásuk (úgy-ahogy lehetséges) fenntartására próbálnák megragadni a több mint 60%-os keresletzuhanással sújtott üzleti környezetet a hitelintézetek. Szórványosan, de már kamatcsökkentések is előfordulnak. Nagy átlagban így is másfélszer akkorák a törlesztőrészletek, mint a kamatemelések megindulása előtt, és a 9-10%-os kamatok a legkevésbé sem vonzóak a hitelfelvevőknek, de jó bankválasztással sokat lehet nyerni, ebben is segítünk az alábbiakban.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 6%-ra esett februárban az infláció az Egyesült Államokban, a maginfláció pedig 5,5% volt, ami szintén nem okozott meglepetést.
A Nomura szakemberei szerint az amerikai bankrendszer utóbbi napokban felszínre került problémái miatt márciusban 25 bázisponttal csökkenti majd az irányadó kamatot a Fed Nyíltpiaci Bizottsága, illetve leállítja mérlegének zsugorítását a jegybank.
Látra szóló egyenlegre fizet érdemi kamatot egy magyar bank, az évi 8 százalékos kamatért még lekötni sem kell a pénzt. A Gránit Bank által bejelentett – jegybanki alapkamat mínusz 5 százalékot fizető – konstrukció kirívónak számít a folyószámlapénzek után elérhető kamatok piacán, ezeket ugyanis a magyar bankszektor még ma is elhanyagolható mértékű eredménnyel díjazza.
Februárban 25,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ami megfelel az előzetes várakozásoknak. Ezzel valószínűleg a januári áremelkedés volt a csúcs, komolyabb esés viszont várhatóan csak az év második felében jön majd.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
