Rövid írásomban a magyar középosztály európai helyzetének alakulását tekintem át a mediánjövedelem-statisztikákra támaszkodva. Az adatokból világosan kiviláglik, hogy az elmúlt két évtized összességében a lecsúszás korszaka.
A brit parlament megszavazta a téli tüzelőanyag-támogatás csökkentését, ami jelentős változásokat hoz a nyugdíjasok életében. A döntés értelmében a jövőben csak a legalacsonyabb jövedelmű idősek részesülhetnek a 200-300 font értékű juttatásban - tudósított a The Guardian.
Egyre nagyobb aggodalmat kelt a tervezett adóreform, különösen a „non-dom” státuszt érintő változások miatt, mivel a brit ultragazdagoktól szednének így be jelentős bevételeket az Egyesült Királyságban. A „non-dom” rezsim lehetőséget biztosít azoknak a briteknek, akik hivatalosan külföldi lakosként vannak nyilvántartva, hogy ne fizessenek adót más országban keletkezett jövedelmük után akár 15 évig. Az új Labour-kormány azonban a rendszert igazságtalannak ítéli, és megszüntetné a kedvezményeket, ami jelentős hatással lehet a brit gazdaságra és vagyonkezelői körökre.
A lakáskiadáshoz nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán az MTI-vel a kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja kapcsán a hosszú távú lakáskiadás legfőbb szabályait összefoglaló közleményében.
Az Egyesült Államokban az átlagkeresetűek számára a lakástulajdonlás kevésbé megfizethető, mint az elmúlt 17 évben bármikor. Az Attom új jelentése szerint egy tipikus otthon költségei - beleértve a jelzáloghitel-törlesztést, az ingatlanbiztosítást és az adókat - a második negyedévben az átlagbér 35,1%-át emésztették fel, ami 2007 óta a legmagasabb arány, és az egy évvel korábbi 32,1%-hoz képest is emelkedést jelent - tudósított a Bloomberg.
A magyar árszínvonal sokkal magasabb, mint a lengyel és a román, ez az oka annak, hogy a vásárlóerő-paritáson számolt fejlettségi, jóléti mutatók (a nominális különbségek ellenére) össszeértek. Idehaza különösen az élelmiszerek árszintje magas, immár az uniós átlag feletti - derül ki az Eurostat adataiból. A számok azonban más meglepetéseket is hordoznak.
Oroszország adóemelést tervez a vállalkozásokra és a gazdagokra, hogy az orosz-ukrán háború miatt kiürült államkasszát kissé visszatöltse – írja a Bloomberg.
Egy új tanulmány szerint az iskolában másokat megfélemlítők (bullies) valószínűleg magasabb fizetést visznek haza, vagyis úgy tűnik, később mégsem kapják meg az életben a maguk büntetését a viselkedésükért – írja a CNBC.
Az Egyesült Királyság egy olyan szabálymódosításra készül, amely megnehezíti az alacsony jövedelmű brit állampolgárok számára, hogy külföldi házastársukat magukkal hozzák - jelentette a Bloomberg.
A magánszemélyek külföldről származó tőkejövedelmével kapcsolatban újabb támogató eljárásokat indít a NAV. Azok, akik 2019 során külföldi pénzintézetnél vezettek számlát, ott befektetésekből szereztek jövedelmet, számíthatnak a NAV megkeresésére.
Budapesten az V., az I., illetve a VI. kerület végzett az Egyensúly Intézet településindexének az élén. Székesfehérvár lett az első helyezett a megyeszékhelyek kategóriájában, megelőzve Győrt.
Óriási növekedést mutat a mesteremberek keresete 2020 óta, néhány szakmában meg is duplázódott a jövedelmük. Elindult a vidéki szakik munkadíjának felzárkózása, keresetük gyorsabban nő, mint a budapestieké - közölte a JóSzaki szakmunkásokat közvetítő oldal.
Az Egyensúly Intézet negyedévente megjelenő szegénységkutatásában azt vizsgálja, hogy a magyaroknak egyéni szinten mekkora összegre van szükségük a szűkös, az átlagos szintű, illetve a gondtalan élethez. A legfrissebb adatfelvétel alapján a nyár óta egy magyarnak jellemzően havi nettó 250 ezer forintra lenne szüksége a szűkös megélhetéshez. A megkérdezettek szerint az átlagos szintű megélhetéshez személyenként havi nettó 350 ezer forintra van szükség. A gondtalannak vélt élethez szükséges összeg tekintetében nem történt változás: 2023 év végén is havi nettó 600 ezer forintra volt szüksége egy átlagos honfitársunknak.
A tőkejövedelem sokkal egyenlőtlenebbül oszlik meg Magyarországon az adófizetők között, mint a munkajövedelem: az összes jövedelem alapján számolt felső jövedelmi tizedhez tartozók a munkajövedelmek egyharmadát kapják, viszont a tőkejövedelmek terén ez az arány 90%-ot tesz ki – derül ki abból a tanulmányból, amely (sok más elemzés mellett) helyet kapott a Munkaerőpiaci Tükör évkönyv-sorozat tegnap bemutatott legújabb kötetében.
Már eléggé benne van a köztudatban, hogy részben belső kényszerből, részben némi külső nyomásra, de hamarosan változások várhatók a nyugdíjrendszerben. Sajnos az nem eléggé közismert, hogy pontosan milyen változásokra kell készülnünk. Még az sem igazán világos, hogy valódi nyugdíjreformról beszélhetünk-e, vagy megint csak a rendszer néhány elemének módosítására. Nézzük meg, pontosan miről is beszélünk, ha a nyugdíjakat érintő reformok kerülnek szóba.
Kimarad a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott őszi adócsomagból egy fontos passzus, amely a realizált bevételtől függetlenül kötelező járulékfizetést írt volna elő 2025-től a másodállású vállalkozóknak. Ez százezreket érintett volna - írja a 24.hu.
2022-ben tovább nőtt a háztartások jövedelme: az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 3 millió 84 ezer forint volt, 17,6%-kal több, mint az előző évben. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem pedig 16,9%-os növekedés mellett 2 millió 245 ezer forintot tett ki. Az egyes háztartástípusok közül továbbra is az egyedülállók jövedelme volt a legmagasabb - derül ki a KSH legfrissebb, 2022-re vonatkozó, a háztartások életszínvonaláról szóló kiadványából. A számok ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy tovább nőtt a szegénység Magyarországon, a népesség 19,6%-át fenyegeti ennek kockázata.
Újabb fintech megoldással jelentkezik az Erste. A bank informatikai rendszere által hitelképesnek minősített ügyfelek néhány másodperc alatt juthatnak akár 450 ezer forint szabadon felhasználható hitelhez. Az azonnali kölcsön felvételéhez nem kell adatokat megadni, és nincs szükség jövedelemigazolásra.