Mindamellett, hogy egyre nagyobb részét birtokolják a kereseteknek, az elmúlt évtizedekben a fejlett gazdaságokban megfigyelhető a magas keresetűek fokozódó elkülönülése a munkahelyeken, amit az alacsonyabb keresetűekkel való kapcsolódási pontok jelentős csökkenése kísér. Tizenkét ország adatain végzett kutatásunk alapján látható, hogy a magas keresetűek mind kisebb valószínűséggel dolgoznak együtt az alsóbb kereseti kategóriákba tartozó munkavállalókkal, ami hosszú távon jelentősen átalakíthatja a társadalmi szerkezetet.
2024. november 12-től a K&H Bank egységesen az összes jövedelmi kategóriában és kamatperiódusban megemelte 0,3 százalékponttal lakáshitelei ügyleti kamatát - szúrta ki a Bankmonitor.
Hétfőn este megjelent az MNB-rendelet, amely kimondja, hogy január 1-jétől a forgalmi érték 90%-áig lehet lakáshitelt felvenni energiahatékony lakásokra, a törlesztőrészlet pedig a jövedelem 60%-áig is felmehet, jövedelemtől függetlenül. A változásra szeptember közepe óta számítani lehetett, a bejelentést október végén tette róla az MNB.
A bankokat terhelő tranzakciós illetéket az idei évben két lépésben megemelték. A kormány előírása értelmében a megnőtt adóterhet a pénzintézetek nem terhelhetik át a lakossági ügyfeleikre 2024-ben. A jogszabályi előírás azonban jövőre nem védi a lakosságot, az OTP Bank pedig már be is jelentette a díjemelkedést. De mennyivel emelkedhet a bank ügyfeleinek a számlaköltsége? Ezt mutatjuk be a Bankmonitor számításai alapján, az OTP válasza alapján pedig a megemelt költségek kivédésének a lehetőségeire is kitérünk.
Az Európai Bizottság Mezőgazdasági Számviteli Adathálózata (FADN) és az Eurostat adatai szerint a legnagyobb és a legkisebb gazdaságok jövedelmi különbségei megduplázódtak Európában – számolt be a The Guardian.
A PCE infláció a várakozásoknak megfelelően tovább csökkent, a munkaerőpiaci kondíciók továbbra is feszesek, a fogyasztók pedig nagyon szépen költenek. Egyelőre nyoma sincs a lassulásnak, nemhogy a recessziónak.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Karmelita kolostorban az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedéséről egyeztetett Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökével - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.
2023-ban Magyarországon a háztartások nominális jövedelme emelkedett, az egy főre jutó éves bruttó jövedelem elérte a 3,6 millió forintot, azonban a 17,6%-os infláció miatt a reáljövedelmek csökkentek. A KSH adatai szerint az alsó és felső jövedelmi ötöd közötti különbség tovább nőtt.
Tavaly az átlagnál nagyobb mértékben érintette a jövedelmi szegénység a munkanélkülieket, a legfeljebb alapfokú végzettségűeket, a nyugdíjasokat és az egyszülős háztartásokat a KSH kiadványa szerint.
Tavaly 20% fölé került a a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya Magyarországon.
Bár a háztartások pénzügyi egészsége szorosan összefügg az iskolázottsággal, a jövedelmi helyzettel és a lakóhely településméretével, más, szemlélet- és viselkedésbeli szempontok is jelentősen befolyásolják az eredményt. Az MNB Pénzügyi Egészség Index 2024 őszén egy 0-100 pontos skálán 53 pontot mutat, vagyis a lakosság pénzügyi egészsége közepesnek tekinthető. A lakosság 14 százalékának kritikus, 30 pont alatti az eredménye, míg a legjobb eredményeket a megfelelő megtakarításokkal rendelkező, pénzügyeiket tudatosabban kezelő, fogyasztási szokásaikat saját jövedelmi viszonyaikhoz körültekintően igazító háztartások érték el.
A kormány Új Gazdaságpolitikai Akciótervről döntött címmel adott ki közleményt a Nemzetgazdasági Minisztérium. "A világgazdaság a koronavírus-világjárvány és a háború következtében megváltozott. Ahhoz, hogy Magyarország a megváltozott helyzetben is sikeres legyen, új megoldásokra és új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség" - írja az NGM.
Az inflációs válság jelentősen sújtotta az alacsony jövedelmű háztartásokat Magyarországon, ahol az élelmiszerárak drasztikus emelkedése miatt a fogyasztás visszaesett. Bár a reálbérek közel 10%-kal nőtnek idén, a kiskereskedelmi forgalom csak mérsékelten emelkedett, mivel sokan inkább megtakarítják jövedelmüket. Az MNB friss elemzése szerint a magasabb jövedelmű rétegek élvezték a legnagyobb jövedelemnövekedést, különösen a vállalkozói jövedelmek és megtakarításokból származó bevételek révén. Az alsó jövedelmi ötöd háztartásainak reáljövedelme jóval kisebb mértékben nőtt, ami súlyosbítja a gazdasági egyenlőtlenségeket. Magyarország fogyasztásnövekedése viszont ezzel együtt is európai összehasonlításban a középmezőny élén áll.
Rövid írásomban a magyar középosztály európai helyzetének alakulását tekintem át a mediánjövedelem-statisztikákra támaszkodva. Az adatokból világosan kiviláglik, hogy az elmúlt két évtized összességében a lecsúszás korszaka.
A brit parlament megszavazta a téli tüzelőanyag-támogatás csökkentését, ami jelentős változásokat hoz a nyugdíjasok életében. A döntés értelmében a jövőben csak a legalacsonyabb jövedelmű idősek részesülhetnek a 200-300 font értékű juttatásban - tudósított a The Guardian.
Egyre nagyobb aggodalmat kelt a tervezett adóreform, különösen a „non-dom” státuszt érintő változások miatt, mivel a brit ultragazdagoktól szednének így be jelentős bevételeket az Egyesült Királyságban. A „non-dom” rezsim lehetőséget biztosít azoknak a briteknek, akik hivatalosan külföldi lakosként vannak nyilvántartva, hogy ne fizessenek adót más országban keletkezett jövedelmük után akár 15 évig. Az új Labour-kormány azonban a rendszert igazságtalannak ítéli, és megszüntetné a kedvezményeket, ami jelentős hatással lehet a brit gazdaságra és vagyonkezelői körökre.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Itt vannak az ismert részletek.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
