A gazdasági válság még inkább rámutatott arra, hogy egy társaság gazdasági szempontból biztonságosabban működhet ha több lábon áll, ha diverzifikálja tevékenységét. Amennyiben a társaság úgy dönt, hogy egyes tevékenységeit már nem egy társaságon belül kívánja folytatni, vagyonának megosztásával szétválhat. A szétválás azonban számos jogi kérdést vethet fel a vagyonmegosztással és a továbbélő társaságok felelősségével kapcsolatosan.
Korábbi cikkünkben (Ügynökök a pénzügyi szolgáltatások piacán) már jeleztük, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény bizonyos szakmai követelményeket fogalmaz meg a pénzügyi közvetítőkkel szemben.
K+F, szakosítás, szabványosítás, közös vállalatok, stb.
A versenytársakkal való együttműködés szükségessége számos iparágban magától értetődő, hiszen a közös kutatás-fejlesztés, a szakosítási megállapodások, a szabványosítás, illetve az együttműködés egyéb lehetséges formái elősegítik az innovációt és hatékonyságjavulást eredményeznek. Elég csak az egyre többször közösen fejlesztett autókra, alkatrészekre gondolni. A jó és hasznos cél mellett azonban könnyen komoly károk is származhatnak az együttműködésből, ha nem figyelnek a jogi, elsősorban versenyjogi keretekre.
Egy gazdasági ügyben született marasztaló bírói ítélet általában hátrányosan befolyásolja az adott vállalkozás pénzügyi helyzetét, végrehajtása akár a működés ellehetetlenüléséhez és fizetésképtelenséghez is vezethet. Ennek elkerülése érdekében a jogi képviselők megpróbálnak minden elérhető jogorvoslati lehetőséget kihasználni. Az ügyfelek egy ilyen perben gyakran kérdezik meg jogi tanácsadójuktól, hogy fordulhatnak-e a jogorvoslatért az Alkotmánybírósághoz?
Növekvő munkáltatói terhek: a munkavállaló munkába járásával kapcsolatos költségei viselésére vonatkozó szabályok változása
Vállalatcsoportok, akár egy akvizíció előkészítése keretében, akár a saját leányvállalataik szerkezetének racionalizálása, veszteséges üzletágak megszüntetése érdekében gyakran döntenek gazdasági társaságok beolvasztásáról, vagy kiválásáról, vagy azok más módon történő átalakításáról. E társasági jogi átalakulások (cégformaváltás, egyesülés, beolvadás, kiválás, szétválás) számos gyakorlati kérdést vetnek fel. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a cégformaváltás, az egyesülés vagy a kiválás hatályba lépésének időpontját hogyan határozzák meg a felek.
A Munka Törvénykönyve ("Mt.") jelentős különbségeket tartalmaz abban a tekintetben, hogy a munkáltató olyan munkavállalónak kíván felmondani, aki az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzése előtt áll vagy olyannak, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Április 1-én lépett hatályba a versenytörvény módosítása, amely alapján a legsúlyosabban minősülő kartelleket feljelentő magánszemélyek akár 50 millió forintos pénzjutalomban is részesülhetnek (lásd erről korábbi cikkünket: Pénzjutalom a kartellek feljelentőinek. Az új szabály kétségtelenül jelentős ösztönzést jelenthet a kartellek felfedésére, azonban a leendő informátornak számos jogi akadályt kell legyőznie ahhoz, hogy végül megkaphassa az informátori díjat. Elsősorban számukra szolgál iránymutatásul a Gazdasági Versenyhivatal e tárgykörben kiadott tájékoztatója ("Gyakran feltett kérdések az informátori díjjal kapcsolatban"), amely eloszlat bizonyos kételyeket a törvény szövegével kapcsolatban, azonban számos kérdést nyitva hagy, bizonytalanságban hagyva a potenciális informátorokat.
A legtöbb fejlett államhoz hasonlóan a munkavállalók Magyarországon is részt vehetnek a cég működésének ellenőrzésében, a cég működésében betöltött alapvető szerepükre tekintettel. A magyar jogi szabályozás a munkavállalók felügyelőbizottságban való részvételét meghatározott feltételek fennállása esetén kötelezővé teszi. Lássuk, melyek ezek a feltételek.
Általános szerződési feltételekbe foglalt, az általánosnál jóval rövidebb elévülési idővel kapcsolatos rendelkezéseket vizsgált nemrég közreadott ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla.
Az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvének alkalmazása számos esetben vethet fel problémát a gyakorlatban. Jelenleg is több per van folyamatban ebben a tárgykörben a hazai bíróságok előtt. Valójában mit is jelent az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvének alkalmazása a gyakorlatban?
Közel egyéves intenzív konzultációt követően az Európai Bizottság 2010. április 20-án elfogadta a vertikális megállapodásokra vonatkozó új csoportmentességi rendeletét, amely a korábbi, május 31-én hatályát vesztő csoportmentességi rendeletet váltja fel. A rendelet szabályozza az úgynevezett vertikális megállapodások, azaz az értékesítési-termelési lánc eltérő szintjein lévő piaci szereplők közötti, áruk és szolgáltatások értékesítésére vonatkozó megállapodások versenyjogi kérdéseit; leegyszerűsítve: azt, hogy mit lehet, és mit nem lehet kikötni a disztribúciós szerződésekben.
Az Európai Bíróság 2010. április 22-én a C-62/09. számú ügyben hozott ítéletében kimondta, hogy Angliában, illetve Walesben az egészségbiztosítás terén hatáskörrel rendelkező hatóságok által az orvosok részére nyújtott pénzbeli ösztönzés nem ütközik az uniós jogba, amennyiben a pénzügyi ösztönzők tekintetében a transzparencia biztosított, a rendszer objektív ismérveken alapul, és nem tesz hátrányos megkülönböztetést a belföldi gyógyszerek és a más tagállamokból származó gyógyszerek között. Magyarországon más a helyzet. Jutalmazásról szó sincs, ellenben "büntetésként" önköltséges továbbképzésre kötelezik az elvártnál költségesebben rendelő orvosokat.
Amint arról a Jogi Melléklet korábban tudósított (Alkotmánybíróság: nem lép hatályba az új Ptk. ), az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányellenesnek minősítette az új Polgári Törvénykönyv (Ptk) 2010. május 1. napján történő hatálybalépésére vonatkozó jogszabályt. Ennek eredményeként az új Ptk hatálybalépése meghatározatlan időre kitolódott.
Napjainkban nem ritka, sőt a nemzetközi cégeknél egyre inkább jellemző, hogy a munkavállalók munkaszerződését valamely idegen nyelven (pl. angolul, németül stb.) kötik meg a felek. Felmerül azonban a kérdés, hogy szabályos-e a magyar anyanyelvű munkavállalóval az anyanyelvétől különböző nyelvű munkaszerződést kötni, és nem okozhat-e az ilyen munkaszerződés a későbbiekben problémát a munkáltatónak.
Amint azt korábbi cikkünkben (Üzletág értékesítése - Eszközadásvétel ) ismertettük, mivel a magyar jog nem ismeri az üzletág átruházás koncepcióját, egy adott vállalkozáson belül működő üzletág értékesítésénél az eladásra kerülő vagyontömeg és erőforrások megfelelő jogi körülhatárolására kell törekedni. Ennek egyik lehetséges formája a kiválás, amelynek keretében a társaság meghatározott vagyontömegének "leválasztásával" egy új cég jön létre.
A gazdasági szereplők széles körét érinti az az új díjszabás, amelyet a nemzetközi szintéren felmerülő kereskedelmi és gazdasági jogviták rendezésében jelentős szerepet játszó ICC (Nemzetközi Kereskedelmi Kamara) mellett működő Választottbíróság állapított meg eljárásaira.
Júniustól már csak az új szabályok alkalmazásával kerülhet sor a lakóingatlanok bírósági végrehajtáson kívüli árverésére.
Az új szabályok, egyrészt azzal, hogy részletesen előírják a lakóingatlanok értékesítésének (árverésnek) a menetét, másrészt azzal, hogy tartalmában is kötelezően alkalmazandó, szigorú feltételeket támasztanak, a jogbiztonság elmélyítése irányába mutatnak, ami összhangban van a jogalkotó azon szándékával is, hogy a lakóingatlanok tisztességes áron és előre meghatározott időn belül kerüljenek értékesítésre az árverés során.
Az Európai Bíróság aranyrészvény-szabályozással kapcsolatos ítélkezési gyakorlatának változása mozgásba hozhatja az állami gazdaságpolitikai eszköztárat az Európai Unió tagállamaiban. Kérdéses azonban, hogy a korábban széles körben alkalmazott aranyrészvények visszatérhetnek-e, illetve ezek és a helyettük alkalmazott intézmények szabályozásának mennyi mozgásteret enged az Európai Bíróság ítélkezése.
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség közzétette az idén február és március között tartott, a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó szabályok érvényesülésével kapcsolatos országos ellenőrzésének eredményét. Az egyik leggyakoribb szabálytalanság a munkáltatók munkabérrel kapcsolatos visszaélése volt. A Főfelügyelőség szerint a jogsértések okai többnyire a figyelmetlenségre és a jogszabályok ismeretének hiányára vezethetők vissza, ezért nem árt áttekinteni a munka díjazására vonatkozó legfontosabb szabályokat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
