• Megjelenítés

jog

Interneten nyújtott szolgáltatások - fontos áfa szabály

Egyre népszerűbbek az Interneten keresztül igénybe vehető tárhely-, letöltési- és egyéb, ún. elektronikus úton nyújtott szolgáltatások, amelyeket a szolgáltatók számos esetben Közösségen kívüli cégeken keresztül nyújtják a felhasználóknak. Fontos tudni, hogy egy közösségi rendelet az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásoknál áfa megfizetésére kötelezi a Közösségen kívüli országokban bejegyzett, de a Közösségen belül szolgáltató cégeket, amennyiben a szolgáltatásokat magánszemélyek veszik igénybe.

Hatályba lépett az Uniós Vízumkódex - új remények a harmadik országbeli utazók számára?

2010. április 5-én újabb mérföldkövéhez érkezett a közös vízumpolitika. Az Európai Parlament és a Tanács a 2009 júliusában elfogadott rendeletével nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint azt, hogy egységes dokumentumba foglalja a vízumügyekkel kapcsolatos közösségi jogforrásokat, ezzel növelve az átláthatóságot, erősítve a jogbiztonságot és a vízumkérelmezők közötti egyenlő elbírálást, harmonizálva egyúttal a közös vízumpolitikát alkalmazó schengeni államok (22 tagállam és 3 társult állam) szabályait és gyakorlatát.

Üzletág értékesítése- Eszközadásvétel

Kiterjedtebb tevékenységgel rendelkező vállalkozások több üzletágat tömörítethetnek, amelyek feladatai, állományuk és működésük belső, üzleti szempontból szinte teljesen önálló. Nem ritkán előforduló eset, hogy egy vállalkozás tulajdonosai nem a teljes vállalkozás értékesítéséről, hanem valamely, sikeres vagy éppen veszteséges üzletág eladásáról döntenek. A magyar jogi szabályozás azonban nem ismeri az üzletág értékesítés ("business transfer") koncepcióját; az egyazon vállalkozáson belül működő üzletágak jogilag ugyanazon vállalkozás elemeinek tekinti. Ezért már a tárgyalások során érdemes figyelembe venni a magyar jog nyújtotta lehetőségeket, amelyek az eladásra kerülő vagyontömeg meghatározására szolgálnak.

Amit ismerni kell: a polgári és gazdasági ügyekre vonatkozó közösségi szabályozás

Magyarország uniós tagsága jelentős hatással van a jogérvényesítési lehetőségeinkre is, így nagy kockázatot jelent az erre vonatkozó közösségi joganyag figyelmen kívül hagyása. Mivel e joganyag tapasztalataink szerint még mindig nem kellően ismert, rövid áttekintést adunk a vonatkozó uniós jogi aktusokról.

Alkotmánybíróság: nem lép hatályba az új Ptk.

Nem lép hatályba az új polgári törvénykönyv (Ptk.), mert az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői határozatában alkotmányelle­nessé nyilvánította a kódex hatálybaléptetéséről szóló jogszabály (Ptké.) egyes rendelkezéseit - tájékoztatta az MTI-t a testület.

Fegyelmi? Figyelmeztetés? Felmondás? - A munkavállalói kötelezettségszegés jogkövetkezménye

A Munka Törvénykönyve részletesen szabályozza a munkavállaló munkaviszonyban teljesítendő kötelezettségeit, illetve az azok megszegéséből eredő jogkövetkezményeket. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy a munkavállalói kötelezettségszegés mértéke nem ad egyértelmű okot a munkáltatónak arra, hogy az egyik legsúlyosabb szankciót alkalmazva, rendkívüli felmondással megszüntesse a munkaviszonyt. Ilyen esetekben merül fel a kérdés, hogy milyen más jogi eszközei lehetnek a munkáltatónak a munkavállalói kötelezettségszegés esetén.

Hogyan spóroljunk meg néhány százmillió forint bírságot?

Az árrögzítés, valamint a piacok, vevők vagy tenderek felosztását célzó versenytársak közti összejátszás a legsúlyosabb versenyjogi jogsértések közé tartozik, amely rutinszerűen százmilliós bírsággal jár (Magyarországon forintban, az Európai Bizottság eljárásában euróban). A súlyos, az egész csoport előző évi árbevételének 10%-ig terjedő bírság mellett az érintett cégek kártérítési perek hadával nézhetnek szembe, kizárhatók közbeszerzési eljárásokból, illetve ha a jogsértés közbeszerzési vagy koncessziós eljárással kapcsolatban valósul meg, akkor a jogsértést megvalósító személyek akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők.

Joglemondás a munkajogban

A munkáltatók gyakran bizonytalanok abban a kérdésben, hogy érvényes, illetve kikényszeríthető-e az a joglemondás, amelyet a munkavállaló a munkaviszony megszüntetéséről kötött közös megegyezésben vállal és amelyben a munkavállaló lemond bizonyos munkáltatóval szembeni igényeiről.

A vállalkozói jelzálogjog visszavág?

Bár az Alkotmánybíróság a közelmúltban meghozott határozatával száműzte a vállalkozót a beruházó ingatlanán megillető törvényes jelzálogjogot a hatályos szabályozásból, a taláros testület döntését követően számos elméleti és gyakorlati kérdés merül fel.

HR itt, munkáltató ott

Cégcsoportok esetén a gyakorlatban gyakran felmerül az igény arra, hogy bizonyos, tevékenységet támogató funkciók (például pénzügyek, belső ellenőrzés, marketing, HR) "egy kézben", vagyis a cégcsoport valamelyik kijelölt vállalkozásánál összpontosuljanak. A magyar jogi szabályozás egyelőre viszonylag konzervatívan közelít a kérdéshez, és csak korlátozott lehetőségeket nyújt az ilyen központosításra. A gyakorlatban a legtöbb probléma és kockázat a HR területén, a munkáltatói jogok gyakorlásának körében merül fel.

Átláthatóbb közbeszerzési eljárások

A kormány egy nemrég közreadott rendeletében újabb intézkedéseket tett annak érdekében, hogy biztosítsa a közbeszerzési eljárások jogszerűségének fenntartását, nyilvánosságát és átláthatóságát. Ennek eszközéül az egy bizonyos értékhatárt elérő vagy azt meghaladó közbeszerzési eljárások esetén az úgynevezett átláthatósági megállapodás megkötésének és átláthatósági biztos alkalmazásának kötelezővé tétele szolgál.

Societas Europaea: Hogyan tovább Európai Részvénytársaság?

Az Európai Unió egyre nehézkesebben hajtja végre a saját maga elé tűzött feladatokat és gyakran elmaradnak a homályos célokat megvalósítandó tényleges lépések is. Mi más jöhetne jobban az EU "szellemének fényezéséhez", mint egy közösségi vívmány, az európai részvénytársaság tökéletesítése.

Cégjogi Egyesülés - Munkavállalók tájékoztatása - kiket, mikor?

A cégjogi egyesülés esetén a munkavállalók tájékoztatása vonatkozásában mind a Gazdasági Társaságokról szóló törvény ("Gt."), mind a Munka Törvénykönyve ("Mt.") tartalmaz szabályokat. A szabályok egymástól függetlenek, és nem is teljes egészében fedik egymást. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy akkor pontosan kikkel és mikor, illetve vajon többször is konzultálni kell-e a munkavállalókkal.

Bérleti piac a válságban: bérbeadói rémálom - bérlői lehetőség?

Az elmúlt időszakban folyamatosan romló gazdasági környezet hatására nagymértékben átalakult a kereskedelmi ingatlanok bérleti piaca. Legyen szó raktár-, iroda- vagy kereskedelmi célú helyiségek bérletéről, általánosságban megfigyelhető trend a bérleti díjak folyamatos csökkenése, illetve ezzel szemben az üresedési ráta lassú, de folyamatos növekedése.

Kezesség vagy garancia?

A garancia és a kezesség fogalmát szinonimaként használjuk a köznyelvben, emiatt a felek gyakran tévesen jelölik meg, hogy milyen biztosítékot kívánnak alapítani. A két fogalom között jelentős eltérés van, amely a felek tekintetében különböző jogkövetkezményekkel jár. Bár a bírói gyakorlat ellentmondó és bizonytalan, illetve a jogi szabályozás sem teljes, cikkünk megkísérli felvázolni a két jogintézmény közti főbb különbségeket.

Telekalakítás másképp

A közelmúltban hatályba lépett jogszabályváltozások eredményeképp átalakult a telekalakítás rendje. Amellett, hogy a telekalakításban eljáró hatóságként a földhivatalok kerültek kijelölésre, bevezetésre került az egyesített telekalakítási engedélyezési eljárás.

Tagi követelés apportálása - lehet, vagy nem lehet?

Az apport fogalmát az évekkel ezelőtt hatályba lépett új Gt. ugyan kibővítette, megteremtve ezzel a követelések apportálásának jogi lehetőségét, azonban a bírói gyakorlat mégsem volt egyértelmű abban a tekintetben, hogy tagi követelés apportálható-e. Ugyan némi késéssel, de az ítélkezési gyakorlat is felzárkózott a megváltozott szabályozáshoz és ma már a vonatkozó bírói döntések tükrében is egyértelmű, hogy tagi követelés apportálható.

Jegybanki alapkamat - de melyik jegybanké?

Szerződésekben egyre gyakoribb, hogy az ellenszolgáltatást valamilyen idegen pénznemben (legtöbbször euróban) állapítják meg a felek. Ha valamelyik felet kamatfizetési kötelezettség terhel, vitás lehet az idegen pénznemben megállapítandó kamat kiszámításának módja.

Vezető tisztségviselők adószámának bejelentése - Nincs kibúvó

A jogszabályok többszöri (talán nem mindig megfelelően átgondolt) módosítása után úgy tűnik egyértelművé vált a helyzet a cég képviseletére jogosult személyek adószámának cégbírósághoz történő bejelentése vonatkozásában. A jövőben valamennyi képviseletre jogosult személy adószámát, vagy közteher-viseléssel kapcsolatos egyéb azonosító számát be kell jelenteni a cégbírósághoz. Nincs kibúvó.

Kalkulálható GVH bírságok fogyasztóvédelmi ügyekben?

Évről-évre a fogyasztók megtévesztése miatt indított eljárások jelentik a legtöbb elfoglaltságot a Gazdasági Versenyhivatal számára, amely egyre nagyobb összegű bírságokat állapít meg ilyen típusú ügyekben.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility