Itt a nyár és ilyenkor a munkavállalók nagy része jól megérdemelt szabadságát akarja munkahelyétől távol, pihenéssel tölteni. Érdemes áttekinteni, hogy a munkáltatóknak és munkavállalóknak milyen jogai és kötelezettségei vannak a szabadságok kivételével és kiadásával kapcsolatosan.
Pénteken kezdődik a világ egyik legnagyobb sporteseménye, a foci világbajnokság Dél-Afrikában. A játék és a sportélvezet azonban nem annyira felhőtlen, mint azt sokan hiszik. A Nemzetközi Labdarugó Szövetség (FIFA) nem csak a játékra figyel oda, hanem az azt körülvevő nem kis jelentőségű gazdasági érdekekre és beruházásokra is. Ennek egyik vetülete a FIFA védjegyeinek és szerzői jogainak védelme, amelyek betartatását a FIFA rigorózusan megköveteli mindenkitől és érvényesíti mindenkivel szemben. Így többek között védelem alatt áll a Dél-Afrika 2010, a World Cup 2010, a FIFA World Cup, de maga a World Cup szó is.
Napjaink nehéz gazdasági környezetében fokozott figyelem fordul minden, a piaci helyzetet befolyásoló tényezőre. A shortolás egyike azoknak a technikáknak, ami nagy valószínűséggel a piacot befolyásoló hatással jár.
Egy hosszadalmas eljárás eredményeképpen a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a vételi jog gyakorlásakor az egyoldalú nyilatkozat megtétele a földhivatali eljárásban akkor is igazoltnak tekinthető, amennyiben azt a szabályos megcímezés mellett a posta a kézbesítés egyszeri eredménytelen megkísérlését követően "nem kereste" jelzéssel visszaküldi a feladónak.
A hír igaz, az Európai Bizottság elfogadta a gépjármű-ágazatot érintő új csoportmentességi rendeletet. A híresztelések egy új követelményről, amely szerint a gyártók a jövőben nem írhatják elő a vevők részére, hogy a jótállási idő alatt csak márkaszervizben javíttathatják az autójukat, különben elvesztik a jótállást, nem, mivel már eddig is ez következett a jogszabályokból. A független szervizek részére pedig már eddig is ki kellett adni a szükséges technikai információt.
A közelmúltban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott három közlekedési cég székhelyén. A cégeket azzal gyanúsítják, hogy 2007 és 2009 között összejátszottak a Volánbusz által kiírt közbeszerzési eljárásokon (az erről szóló sajtóközleményt lásd itt ). A közbeszerzési kartellekkel szembeni fellépést a legtöbb államban, így Magyarországon is kiemelten kezeli a jogalkotó és ennek nyomán a versenyhatóságok is.
Az Európai Bizottság nemrég 331 millió euró bírságot szabott ki összesen 10 cégre, akiket kartellezésen kapott a DRAM memória chipek piacán. A Bizottság határozata nem a bírság nagysága miatt számít mérföldkőnek, hanem azért, mert ez az első ügy, amelyet a Bizottság az ún. vitarendezési eljárás keretében zárt le.
Bevett gyakorlat, hogy az általános szerződési feltételekben eltérnek az általánosan megszokott jogi eszközöktől. Ezeknek az eltéréseknek azonban, köztük az elévülési időnek is, szükséges a hatályos jogszabályoknak megfelelniük, különben érvénytelennek számítanak. Általános szerződési feltételnek tekinthető az a szerződési feltétel, amit az egyik szerződő több szerződés megkötése céljából egyoldalúan hoz létre. A feltételek a másik fél közreműködése nélkül kerülnek meghatározásra, viszont csakis akkor válnak a szerződés részévé, ha ezeket a másik fél elfogadja. Különösen szükséges ez az egyetértés abban az esetben, ha a feltételek eltérnek a szokásos, bevett gyakorlattól, főleg, ha ellentétesek az általánosan alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel. A biztosítótársaságok szolgáltatásaik nyújtása során előszeretettel térnek el az alkalmazandó jogszabályok rendelkezéseitől. Jellemző ez a vagyonbiztosítási szerződésekre, ahol a társaságok bevett módszere az elévülési időnek a megrövidítése.
A gazdasági válság okozta recesszió kihívásaira a munkáltatók elsődlegesen leépítésekkel válaszoltak. Az utóbbi hónapokban azonban a hazai és a nemzetközi gazdasági környezet a kilábalás jeleit mutatja, így a munkáltatók gazdasági tevékenysége élénkülhet, a megrendelések száma nőhet; bár lehet, hogy a távlati működés még nehezen tervezhető. Ezáltal a munkáltatók egyre gyakrabban szembesülnek azzal a helyzettel, amikor plusz munkaerőre lenne szükségük, de a bővülés helyett a meglévő munkavállalókat kellene rugalmas keretek között, az aktuális piaci kereslethez és a megrendelések számához igazodva továbbfoglalkoztatni vagy új munkaerőt rugalmas formában felvenni.
A zöldmezős ingatlan fejlesztések illetve beruházások esetén már az előkészítő szakaszban kiemelt figyelmet szükséges fordítani a termőföld védelmével illetve a régészeti feltárással kapcsolatos szabályokra, mivel az ezen a területen elkövetett jogsértések tekintélyes késedelmet okozhatnak a beruházás megvalósításában, illetve jelentős többlet költséggel járhatnak.
A magyar jog alapvetően tiltja a gazdasági verseny korlátozását. Természetesen vannak ez alól kivételek, ha azok feltételei teljesülnek. Ilyen kivétel az összefonódás (pl. vállalkozás, valamely részesedés vagy eszközök értékesítése) kapcsán az eladó által vállalt versenytilalmi kötelezettség, korlátozás (versenytilalmi vagy ’non-compete’ klauzula) is.
Magyarország az idén lekerült az amerikai Watch List-ről, amelyre azon országok kerülnek, amelyekben problémák merülnek fel a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatban. Magyarország több éve szerepelt a listán, így a listáról való lekerülés a szellemitulajdon-védelem területén megmutatkozó javulások elismeréseként értékelhető.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló, 2006. évi V. törvény ("Cégtörvény") rendelkezései szerint a cégek a cégjegyzékben nyilvántartott legtöbb adat vonatkozásában maguk jogosultak meghatározni azt a napot, amellyel a cégjegyzékben nyilvántartott adatot módosítani szeretnék. Kérdés, hogy a gyakorlatban valóban feltétel nélkül érvényesül-e ez a szabadság.
Korábbi cikkünkben (Pénzbehajtás - közjegyző segítségével ) ismertettük, hogy június 1-től közjegyzői hatáskörbe kerül a fizetési meghagyásos eljárás, amely a jövőben gyorsabban és jelentős részben elektronikus úton folyik. Az IRM kiadta a megújított fizetési meghagyásos eljárás részletszabályairól szóló rendeleteket, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara pedig ismertetőt tett közzé honlapján ezek alkalmazásáról, így június 1-től valóban gyökeresen megváltoznak a pénzkövetelések érvényesítésére vonatkozó eljárási szabályok.
A Számviteli Törvény eltérő szabályozást tartalmaz a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe által készített éves beszámoló letétbehelyezése és közzététele vonatkozásában aszerint, hogy a külföldi vállalkozás székhelye az Európai Unión belül vagy az Európai Unión kívül található. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az egyes fióktelepeknek hogyan kell eleget tenniük a fenti kötelezettségnek.
A Legfelsőbb Bíróság elvi döntésében egyértelműsítette, hogy a jótállási időn belül bejelentett igény peresítésére az általános, vagyis ötéves elévülési idő áll rendelkezésre. Megállapította továbbá, hogy a jótállási idő nem igényérvényesítési határidő, ezért a jótállási határidő eltelte nem akadálya a jótálláson alapuló igények bíróság előtti érvényesítésének. A perindítási határidő jelentős lehet, többek között a céltartalékok képzése, a felszámolási és végelszámolási eljárás során a tartalékok képzése miatt.
Az ingatlan eladás-visszabérleti konstrukció lehet a vállalatok válasza a gazdasági válság okozta finanszírozási nehézségekre. A tengerentúlon már hosszabb ideje működő joggyakorlat egyre inkább kezd elterjedni Magyarországon is a tőkehiányban szenvedő gazdasági társaságok körében, amelyek így férhetnek hozzá az ingatlanban lekötött vagyonukhoz.