Az elektronizált eljárások sorában egyebek mellett a cégeljárást és a fizetési meghagyásos eljárást 2011. január 1-től követi az alapítványok nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárás is. Az alapítványok elektronikus nyilvántartásának alapvető rendelkezéseit a 2010. évi XCI. törvény ("Atv.") tartalmazza.
Gazdasági társaságok többségi tulajdonosainak gyakran okoz problémát, hogy a kisebbségi tulajdonrésszel rendelkező tagok, részvényesek akarva, vagy akaratlanul is a kerékkötőivé válnak a társaság további fejlődésének. Ilyen esetekben a többségi tulajdonosokban gyakorta felmerül a gondolat, hogy valamilyen módon meg kellene "szabadulni" a kisebbségi tulajdonostól. E gondolat egyáltalán nem ördögtől való és a társasági jog számos megoldást kínál e cél eléréséhez.
A gazdasági társaságok végelszámolása során a törvény megköveteli, hogy a társaság iratai áttekintésre, rendezésre, selejtezésre, a nem selejtezhető iratok pedig megőrzésre kerüljenek. A megőrzendő iratok körére, illetve az megőrzés időtartamára azonban a jogszabályok kevés eligazítást adnak. Ezért a selejtezés lefolytatásakor nem csak jogi, hanem célszerűségi szempontokat is érdemes figyelembe venni.
A jelenleg is tartó, de legalábbis hatásait tekintve még jelentősen érzékeltető világgazdasági válság hívta fel ismét a figyelmet annak szükségességére, hogy a finanszírozásban részt vevők olyan biztosítékokra tudjanak támaszkodni, amelyek mind jogi, mind gazdasági értelemben megfelelő kielégítést nyújthatnak számukra.
2010 elejétől kötelező a szakmai képzés a közvetítőknek, ami hamarosan új esélyt adhat a gazdasági mediáció felélesztésére.
A munkaidőt szabályozó EU-s direktíva gyakorlati alkalmazása hosszú évek óta számos kérdést vetett fel. Sok rendelkezése nehezen értelmezhető, ezért módosításának egyre nagyobb szükségét érzik a tagállamok. Az Európai Bizottság már 2004-ben módosítani akarta a munkaidős irányelvet, akkor azonban nem járt sikerrel.
Az Alkotmánybíróság (AB) ezen a héten egy, az irodánk közreműködésével benyújtott indítvány nyomán meghozott határozatában gátat szabott a vállalkozói jelzálog érvényesítésének: az AB megsemmisítette a Ptk. azon rendelkezését, amely szerint az építési munkák megrendelőjének ingatlanára a vállalkozó jelzálogot jegyeztethetett be.
A pénzügyi válság az ingatlanpiac egyik szegmensében, a bérleti szerződések kapcsán is új kérdéseket vetett fel. Legyen szó raktár-, iroda- vagy kereskedelmi célú helyiségek bérletéről, egyre több bérlő szeretne a fennálló bérleti szerződéséből valamilyen formában kilépni, vagy csökkenteni a bérleti díját. Az alábbi cikkünk a bérlők számára nyitva álló kilépési lehetőséget foglalja röviden össze.
Az amerikai korrupcióellenes törekvések már az európai spájzokban vannak. Gyakran esünk azonban abba a tévedésbe, hogy a tengeren túl zöldebb a fű, és csodákra képes a jogalkotás. A kulcs a hatékony jogérvényesítésben keresendő.
Az Európai Unió területén a kereskedelmi és vámhatárok lebontásával egyre nagyobb számban fordulnak elő több tagállamhoz kapcsolódó jogviták, amelyek tárgyát a legtöbb esetben valamilyen pénzkövetelés behajtása képezi. Az ilyen követelések gyors és egyszerű behajtásához nyújt segítséget az európai fizetési meghagyásos eljárás.
Egyre többen élnek az EK-Szerződésben biztosított jogaikkal a személyek, áruk és szolgáltatások szabad mozgása tekintetében, így természetesnek mondható, hogy megnövekedett az ezzel összefüggő határon átnyúló jogviták száma is. Abban az esetben viszont, amikor a jogviták több tagállamra is kiterjednek, óhatatlanul növekednek a peres eljárás költségei is (tolmácsolási, ügyvédi költségek), valamint vitathatatlanul több akadálya van a gyors és költségkímélő határozathozatalnak.
A közelmúltban nagy figyelmet kapott az Ipsos Global @dvisor által készített felmérés eredménye, amely szerint a magyarok 34/%-a gondolja úgy, hogy a nőknek a munkavállalás helyett inkább otthon lenne a helye. Ennek ellenére a statisztikák szerint Magyarországon is, mint ahogyan az EU más tagállamaiban is, évről-évre emelkedik a dolgozó nők aránya, és jelenleg a magyar nők 49,9 %-a dolgozik. A gyermeket vállaló nők esetében a munkáltatóknak speciális kötelezettségekre kell tekintettel lennie, hiszen ezen munkavállalók különleges védelemben részesülnek munkajogi szempontból.
Az elmúlt időszakban folyamatosan romló gazdasági környezet hatására nagymértékben megnövekedett a fizetésképtelenné vált cégek ellen elrendelt felszámolási eljárások száma. A felszámolás megindulásakor azonban lényegi kérdés, hogy kizárólag a felszámolás alatt álló cég vagyona kerüljön a felszámolási vagyonba, viszont azok az eszközök ne, melyek a cég használatában vagy birtokában vannak, de nem képezik a cég tulajdonát.
Vajon meddig mehetnek el a különböző adatkezelők személyes adataink gyűjtése, kezelése során? Egy nemrég megjelent legfelsőbb bírósági ítéletet kapcsán keressük a választ adatvédelmi kérdésekre. Megjegyzések egy ítélet margójára.
2010. január 1-jétől egyszerűbb eljárás keretében igényelhetik vissza a magyar adóalanyok a Közösség más tagállamában megfizetett általános forgalmi adót.
Vitatható gyakorlat van kialakulóban a kft. üzletrész átruházásának cégbírósági bejegyzése kapcsán. A zálogjoggal terhelt üzletrészek átruházására vonatkozó változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság újabban kéri a zálogjogosultnak az üzletrész átruházásához vagy a zálogjog törléséhez való hozzájárulását. Mindkét elvárás aggályosnak tűnik.
Az Európai Bíróság meghozta a Google keresőprogramja kapcsán régóta várt ítéletét: egyértelműen elutasította a Google felelősségét a védjegybitorlásért. Viszont megállapította, hogy a Google oldalán hirdetők felelősek lehetnek a védjegybitorlásért, melynek következtében a Google-nak, mint közvetítő szolgáltatónak, az elektronikus kereskedelemről szóló jogszabályok alapján fennállhat a felelőssége.
A rendezett munkaügyi kapcsolatok egyik biztosítéka a hatékony munkaügyi ellenőrzés. Az utóbbi hónapok számos új szabályt hoztak e területen. Ez arra utal, hogy a jogalkotó egyre nagyobb hangsúlyt helyez a munkáltatók jogkövető magatartásának elősegítésére, biztosítására és ellenőrzésére.
Az idei év első felében lép hatályba több új, a hitelfelvételt szabályozó jogszabály. A legfontosabb fejlemény a "hitelplafon-rendelet" hatálybalépése, amely százalékosan maximálja a felvenni kívánt hitel összegének és az annak fedezetéül szolgáló vagyontárgy értékének arányát.
Már hatályba léptek a hitelintézeti törvény azon rendelkezései, amelyek szerint a pénzügyi szolgáltatás közvetítésére a kiemelt közvetítők, a függő ügynökök, a pénzforgalmi közvetítők (a függő közvetítők) és a többes kiemelt közvetítők, többes ügynökök, valamint az alkuszok (a független közvetítők) jogosultak.
Az osztalékhoz való jog a gazdasági társaságok tagjai számára az egyik legfontosabb jogosultság, hiszen ez biztosítja számukra befektetésük gyümölcsét. A gyakorlatban azonban az osztalék nem automatikusan jár; a jogszabályok a tényleges osztalékfizetést pénzügyi, jogi és technikai feltételekhez kötik.
Akár 650 ezres büntetéseket is kiróhatnak.
Több mint 100 ezer embert kap maga alá Rollins.
Trump újabb elnöksége árnyékolja be a német kilátásokat.
Sokan járhatnak rosszul, ha nem figyelnek.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára mondta el meglátásait.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
