Olyan szinergiákat teremt az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarékbank fúziója, hogy ezek öt év alatt kitermelik az átalakítási költségek jelentős részét - mondja Martzy Antal, a Magyar Bankholding pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettese, akit a fúzió lebonyolításának részletei és pénzügyi hatásai mellett a különadóval és háborúval terhelt üzleti és szabályozói környezetről is kérdeztünk interjúnkban.
Két egymást követő legaktívabb évén van túl az EXIM, 2020-ban és 2021-ben összesen ezermilliárd forintnyi új hitelt helyezett ki – nyilatkozta a Portfolio Hitelezés 2022 konferenciájának szünetében Jákli Gergely, a bank elnök-vezérigazgatója.
Az eddigi legsikeresebb évét zárta 2021-ben a Gránit Bank közel 700 milliárd forint mérlegfőösszeggel, 4,5 milliárd forintos adózás előtti eredménnyel. Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató a bank mai közgyűlése apropóján nyilatkozott nekünk egyebek mellett Tiborcz István tulajdonosi szerepvállalásáról, a Zöld Otthon Program tanulságairól és a társaság piacvezető innovációiról is. Véleménye szerint az emelkedő kamatok a hitelkeresletet csökkentik, ezt a hatást azonban célzott központi programok mérsékelhetik.
Ingyenes üzleti és gazdasági oktatási platformot indított a Magyar Nemzeti Bankhoz tartozó Pénzmúzeum. A beconomist elnevezésű platform elsősorban az orientációban és az ismeretbővítésben segít, többek között azoknak, akik karrierváltásban, vagy a megfelelő munkakör megtalálásában gondolkoznak - mondta el a Portfolio-nak Fábián Gergely, az MNB-EduLab Kompetencia Központ Kft. ügyvezetője.
Júliustól árat emel a DIGI, amire 2016 óta nem volt példa, annak ellenére, hogy azóta sok minden megváltozott a világban, többek között a bérek és az energiaárak is jelentősen emelkedtek, ezek önmagukban jóval nagyobb áremelést indokolnának, mint az átlagosan 12 százalékos emelés, amit végrehajtanak, mondta el a Portfolio-nak Király István, aki április közepe óta a DIGI csoport ügyvezető igazgatója, július 1-től pedig az Antenna Hungária irányítását veszi át. A 4iG távközlési portfóliójának leendő vezetőjével a távközlési szuperholding víziójáról, a hazai versenyhelyzetről, a régiós terjeszkedésről, és a DIGI hazai terveiről is beszélgettünk.
A Magyar Telekom részvényárfolyama nagyjából ott áll, mint 10 éve, persze közben fizetett osztalékot is a vállalat, és voltak nagyobb kilengések az árfolyamban, de az még mindig a 400 forintos szint közelében áll. Ez pedig borzasztóan zavarja a kisrészvényeseket, akik az elmúlt hónapokban hallatták a hangjukat, nemrég sokáig emlékezetes közgyűlésen keltek ki azért, mert a Magyar Telekom nem úgy, és nem annyi osztalékot fizet, mint amennyit fizethetne. De az árfolyam alakulásával nem csak a részvényesek, a Magyar Telekom vezérigazgatója sem elégedett, Rékasi Tibor, a vállalat vezérigazgatója a Portfolio-nak elmondta, hogy piszok frusztrált attól, ahol jelenleg van az árfolyam, miközben minden mutatóban sokkal jobb a vállalat, mint néhány éve, mégsem sikerült az árfolyamot feljebb tornászni. Rékasi Tiborral többek között a magyarországi és az észak-macedón távközlési piaci versenyhelyzetről, az osztalékról, a részvényárfolyamról és a kilátásokról is beszéltünk.
Nagyot változott a követeléskezelési iparág az elmúlt évtizedben, a piaci szereplők egy része professzionális pénzügyi befektetőként működik, megegyezésre törekszik az adósokkal. Az MNB ajánlásban szabályozza a piacot, és igaz, hogy a követeléskezelési törvény még mindig hiányzik, de egy új EU-s direktívát Magyarországon is át kell ültetni a jogrendbe 2023 végéig – értékeli pozitívan a hazai követeléskezelési piac fejleményeit Marwin Ramcke, a nemzetközi EOS Csoport vezérigazgatója és Lencsés Tamás, az EOS Faktor ügyvezető igazgatója. A szakemberekkel az EOS arculatváltása apropóján beszélgettünk Budapesten a hitelpiac és a követeléskezelési szektor aktualitásairól.
Kilenc év után új elnököt választott magának a Magyar Biztosítók Szövetsége: április végén Erdős Mihály váltotta Pandurics Anettet a szervezet élén. A folytonosságot képviselő Erdős Mihályt a járvány tartósabb biztosításpiaci hatásai mellett a háború és az infláció jelentette kihívásokról, a magyar biztosítási szakma helyzetéről és nemzetközi pozíciójáról is kérdeztük, de szóba került a magyar állam piaci terjeszkedése és a biztosítási adó sorsa is.
Lassulást vár az év második felében a hitelpiacon Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója, akivel a betéti és hitelkamatokról, a kamatstop sorsáról, a Zöld Otthon Program tanulságairól és a Sberbank-csőd után történtekről is beszélgettünk. Nemrég tette közzé négyéves stratégiáját az Intesa Sanpaolo, a tervnek a leánybank jövője szempontjából is fontos üzenetei vannak. Simák Pál keddi Hitelezés 2022 konferenciánk bankvezéri kerekasztal-beszélgetésében is kifejti véleményét, még nem késő regisztrálni a rendezvényre!
Olyan likviditásbőséget generáltak a cégeknél az elmúlt időszak kötvény- és hitelprogramjai, hogy sokak számára a következő egy-két év forrásigényét ezek biztosítani fogják - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Toldi Balázs, a Citi kereskedemi banki üzletágának vezetője, aki jövő keddi Hitelezés 2022 konferenciánk kkv-hitelezési panelbeszélgetésének is a résztvevője. Még nem késő regisztrálni az eseményre!
Egyre többen érdeklődnek a műkereskedelem iránt Magyarországon, közülük sokan a kortárs művészeket keresik. Ugyanakkor a festményvásárlás soha nem lehet egyszerű befektetés, még akkor sem, ha az adott festmény 20-30 év múlva a sokszorosát éri majd – mondták el a Portfolio-nak az idén 25 éves Virág Judit Galéria vezetői, Virág Judit és Törő István. Az sem véletlen, hogy a magyar piac egyik legismertebb galériája és aukciósháza határozott lépésekkel nyit a kortárs művészek felé, de kétnapos, májusi árverésükön a klasszikusok is helyet kapnak majd.
Olaszországban alapított leányvállalatot a Masterplast és vizsgálja a helyi gyártási lehetőségeket - tette közzé ma reggel a vállalat. A Masterplast elnökét, Tibor Dávidot kérdeztük a lépés hátteréről és részleteiről, arról, hogy milyen lehetőséget látnak az olasz piacon és hogy mikor járulhat hozzá az új leányvállalat érdemben a cégcsoport nyereségéhez. A cégvezető beszélt arról is, hogy ha Európa függetlenedni akar az orosz energiától, akkor nincs anélkül esélye rá, hogy ne szigetelné végig, ne újítaná fel az épületállományt.
Az OTP Bank a magyar piacon elsőként kapta meg a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyását nemzetközi sztenderdekre alapozott vállalati zöldhitelezési keretrendszer bevezetésére. De miért jelentős mérföldkő ez a vállalati hitelezésben, és hogyan profitálhatnak ebből a napelemparkot vagy zöld irodaház finanszírozásához partnert kereső cégek? Erről kérdeztük Pókos Gergelyt, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának vezetőjét.
A Portfolio heti podcast Extra adásának vendége volt Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. A pénzügyi cég vezetője a podcastben beszélt egyebek mellett arról, hogy milyen volt Demján Sándor mellett dolgozni 20 éven keresztül, hogyan készült el a Korda Filmstúdió, hogy miképpen lehet felkészülni krízishelyzetekre, és hogy miért nem jönnek ki egymással a bankok és a vállalkozók – utóbbi okok a Széchenyi Kártya Program elindításában is szerepet játszottak. Krisán László egy különleges sorozatban volt a vendégünk, melynek házigazdája Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatóján túl Siklósi Gergely világbajnok párbajtőröző, aki sportolóként további réteget hoz be az alapvetően üzleti vezetőket megszólaltató interjúsorozatba.
Orbán Viktor fél nyolc után pár perccel élő interjút adott a Kossuth Rádiónak, az interjú során kijelentette: jelentős és mély európai gazdasági válság előtt állunk. A kormányfő szerint az energiaválság gazdaságai hatásai tompítani kell majd Magyarországon, és azt is megemlítette, szerinte bizonyos alapvető élelmiszerekből is kialakulhat hiány.
Ahogy ígérték, március 31-én beolvad a Budapest Bank az MKB Bankba, hogy aztán 2023 májusában a Takarék Csoport tagjai is csatlakozzanak az épülő szuperbankhoz. Ginzer Ildikó, a Magyar Bankholdig standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese ismertette velünk a részleteket, és mindazt, amit az érintett ügyfeleknek tudniuk érdemes.
Február 24-én indult meg Oroszország Ukrajna elleni inváziója, és bár a háború napról napra egyre durvább és egyre több áldozatot szed, egyelőre nem látszik a vége. Oroszországot nyugati részről súlyos szankciók sújtják, de Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalma egyelőre töretlennek tűnik. Mégis, a hivatalos orosz narratívával szemben, amely szerint minden a terv szerint halad, egyöntetű a nyugati elemzői vélemény, hogy Moszkva súlyosan elmérte az ukrajnai helyzetet és a háború kilátásait. Mi lehetett vajon Putyin szándéka az invázióval, és miért tévedhetett Ukrajnát illetően? Mit érhet el, és mivel elégedhet meg a mostani helyzetben? Milyen válaszreakciókat szülhetnek a háború, illetve a nyugati gazdasági szankciók az orosz társadalomban? Van-e a Nyugatnak felelőssége? Ezekről is kérdeztük Sz. Bíró Zoltán történészt, Oroszország-szakértőt, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárát.
Érthető az orosz-ukrán háború miatti felfokozott hangulat, de a Raiffeisen hazai leánybankját semmilyen értelemben nem érintik ennek közvetlen hatásai. A vállalati hitelpiac kilátásai mellett erről is beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Kementzey Ferenc, a bank vállalati vezérigazgató-helyettese. A szakember szerint a kedvezményes hitelprogramokon túl az alacsonyabb kamatozású devizafinanszírozás és a meglévő forrásokból való növekedés is felértékelődik idén a vállalatoknál, amelyek számára a legnagyobb kockázatot most a megugró infláció és az energiaárak emelkedése fogja jelenteni.
Orbán Viktor miniszterelnök fél nyolc után pár perccel élő interjút adott a Kossuth Rádió reggeli műsorában, melyben kijelentette, amit most látunk, az a válságnak az eleje. Szerinte V4-es menekültpolitikára lenne szükség, és a menekültek fogadása jelentősen megterheli majd a költségvetést. A miniszterelnök a haderőfejlesztésről, a szankciók negatív gazdasági hatásairól, az elszálló energiaárakról és a magas infláció veszelyéről is beszélt.