Augusztusban tovább csökkenhetett az infláció Magyarországon, a visszaeső olajárak hatására mindössze 0,1-0,2%-os lehetett az egy évre visszatekintő áremelkedés. A holnap megjelenő adatok előtt a Portfolio által megkérdezett elemzők nem zárták ki, hogy az idén akár újra a negatív tartományba süllyed a mutató, de jóval nagyobb esélyt adnak annak, hogy ezt elkerüljük.
A növekedési hitelprogram kivezetése jövő év elején elkezdődik - nyilatkozta Nagy Márton, az MNB alelnöke. Ez tulajdonképpen elismerése annak, hogy a vállalati hitelállomány zsugorodása miatt a jegybank mégsem állítja le év végén az nhp-t, ahogy eredetileg tervezte.
Júliushoz hasonlóan augusztusban is 0,2 százalékkal emelkedtek éves alapon a fogyasztói árak - közölte az Eurostat. A tényadat rácáfolt az elemzői várakozásokra, amelyek azt vetítették előre, hogy 0,1 százalékra lassul nyár végére az áremelkedés az euróövezetben.
A várt 1,9% helyett 1,6%-kal esett évesítve a második negyedévben a japán gazdaság, amelyet elsősorban a lakossági fogyasztás vártnak (0,4%) duplájával történt visszaesése húzott le. Közben a kínai lassulást is visszatükrözve az export szintén gyengélkedett, miközben a jen 12 éves mélypont körül mozog a dollárral szemben.
Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. A várakozások 0,3 és 0,5% között szóródtak, vagyis az adat nem jelent meglepetést.
A júniusi 0,6% után júliusban 0,5% lehetett a fogyasztói árak éves növekedési üteme. Év végére azért már 2% felett lesz az infláció Magyarországon - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők.
Az első becslés szerint júliusban 0,2%-kal drágultak az árak éves alapon az eurózónában. Ez megfelel az elemzői várakozásoknak és a júniusi adattal is egybevág.
Egy hónappal azután, hogy friss inflációs előrejelzést tett közzé a jegybank, ma a Monetáris Tanács még egy utolsót vágott az alapkamaton, majd azt jelezte, hogy az irányadó ráta elért "arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja." Éppen emiatt Matolcsy György jegybankelnök ma bejelentette a sajtótájékoztatón, hogy véget ért a 3 évig tartó, egy szakaszt leszámítva folyamatos kamatcsökkentési sorozat. A Monetáris Tanács kamatdöntési közleményének utolsó, általában az iránymutatást tartalmazó mondata szerint "A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat.", azaz Matolcsy szavaival összhangban hosszabb ideig a most kialakított 1,35%-os szinten tervezi tartani az alapkamatot az MNB. Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a mai kamatdöntési közleményt (kiemelések tőlünk).
Az infláció hirtelen "meglódulása", illetve a nettó keresetbővülés ütemének lassulása együttesen oda vezetett, hogy májusban éves alapon mindössze 1%-os volt a nemzetgazdaságban a reálkeresetek növekedése az áprilisi 3,9%-os bővülés után. A friss adat másfél éves mélypontot jelent, igaz ha a közmunkások bérfolyamatait kiszűrjük, akkor 4,0%-os nemzetgazdasági reálbér-dinamikát kapunk, ami december óta a legmagasabb. Közben a jegybank számára továbbra is nyugtató lehet, hogy a versenyszféra rendszeres keresetei nem utalnak említésre méltó bérnyomásra. A közmunkások létszáma májusra már csaknem elérte a kerek 200 ezres számot, így a költségvetési szektorban dolgozók létszáma tavaly szeptember óta nem látott szintre kapaszkodott.
Ukrajnában az infláció túljutott a csúcson, a fogyasztói áremelkedés mostantól fokozatosan lassul - közölte az ukrán jegybank elnöke.
Az Egyesült Államokban még mindig túl alacsony az infláció mértéke, ezért a jegybanknak biztosítania kell annak fokozatos emelkedését - jelentette ki Stanley Fischer, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) alelnöke pénteken.
Enyhén csökkent az infláció az eurózónában júniusban, a tavalyi év hasonló időszakához képest 0,2 százalékkal emelkedtek az árak, míg májushoz képest nem tapasztaltak változást - derül ki az Eurostat csütörtöki közleményéből.
Az elmúlt évek alacsony inflációs környezetében a reálbérek számottevően emelkedtek hazánkban. Az aktuális előrejelzések szerint a javuló tendencia a következő években is fennmaradhat. A versenyszférában tapasztalt gyors nominális bérkiáramlás a válság előtti időszakban alapvetően hozzájárult a tartósan cél fölötti infláció kialakulásához Magyarországon. Ezzel szemben az aktuális hazai adatok - hasonlóan a nemzetközi tapasztalatokhoz - a bérek és az infláció közötti kapcsolat gyengülését mutatják. A mérsékeltebb inflációs hatást a csökkenő munkát terhelő adó- és járulékterhek, az általánosan kedvező költségkörnyezet, az egyre horgonyzottabbá váló inflációs várakozások és az adósságleépítési periódusban visszafogott keresleti feltételek együttes hatásai okozták.
Az alábbiakban Soós Gábor Dániel és Várhegyi Judit, az MNB közgazdászainak elemzését közöljük.
A KSH frissen közölt adatai szerint júniusban a fogyasztói árak 0,6 százalékkal jártak magasabban, mint egy évvel korábban, ami megfelel a Portfolio által megkérdezett elemzők várakozásainak.
A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint júniusban a fogyasztói árak átlagosan 0,6 százalékkal járhattak magasabban, mint egy évvel korábban. Előző havi felmérésünk óta jelentősen emelkedtek az idei év végi inflációs várakozások, köszönhetően a meglepően magas májusi adatnak és az azóta felfelé módosított jegybanki inflációs előrejelzésnek.
Az első gyorsbecslés szerint a májusi 0,3 százalék után júniusban 0,2 százalék volt az infláció az eurózónában - közölte kedden az Eurostat. A maginfláció 0,8 százalékon állt a beszámoló szerint.
Az elmúlt években a világ számos gazdaságában az infláció jelentős csökkenését figyelhettük meg, aminek következtében az inflációs ráták általában a jegybanki célok alatt, gyakran negatív tartományban is alakultak. A jegybankok ezen makrogazdasági helyzetre a monetáris kondíciók fokozatos lazításával reagáltak. Tekintve, hogy nyitott gazdaságokban - mint amilyen Magyarország is - az alacsonyabb kamatkörnyezet a nominális árfolyamokon keresztül emelheti az inflációt, ezért a jegybankok számára kiemelten fontos az árfolyam és infláció közötti kapcsolat minél pontosabb és naprakészebb megértése. Alábbi elemzésünk e tekintetben mutatja be a legfrissebb hazai eredményeket.
Bár a várt 0,5% helyett havi alapon csak 0,4%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban májusban, de ez mégis bő két éve a legnagyobb egyhavi emelkedés és az inflációlassulási periódus véget érését jelzi. Éves alapon továbbra is stagnáltak az árak. Közben az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma a vártnál nagyobb mértékben, egyhavi mélypontra süllyedt. A piacokon nem láttunk érdemi változásokat a fél hármas makroadatokra.
A májusi inflációs adat ismét a pozitív tartományba került, így egyértelműen megcáfolta az elmúlt időszakban már a defláció kialakulásának esélyét is latolgató vélekedéseket. Az adat ugyanakkor magasabb volt az előzetes várakozásoknál, az MNB márciusi előrejelzéséhez képest pedig elsősorban az üzemanyagárak rövidtávú alakulása jelentett eltérést. Ezzel együtt a középtávú inflációs kilátásokat nem változtatta meg sem a legutóbbi inflációs adat, sem az utóbbi hónapokban megjelent egyéb makrogazdasági indikátorok. Ezért a májusi inflációs adat nem indokolja a márciusban újraindított kamatcsökkentési ciklus újraértékelését.
Előrejelzés jött a mostani télről is.
Ha minden a tervek szerint halad, akkor a 2030-as évek elején üzemelhetnek az új blokkok.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Négy napja megállíthatatlan a támadás.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
