Deflációs jelek az iparban
Novemberben az ipar belföldi értékesítési árszintje 0,8%-kal, ezen belül a feldolgozóipar árszintje 1,2%-kal volt alacsonyabb az előző havinál. A csökkenés fő oka egyértelműen az olajárak esése volt.
Novemberben az ipar belföldi értékesítési árszintje 0,8%-kal, ezen belül a feldolgozóipar árszintje 1,2%-kal volt alacsonyabb az előző havinál. A csökkenés fő oka egyértelműen az olajárak esése volt.
Az olajárak meredek esése miatt alacsonyabb inflációs kilátások, illetve a részvénypiacok esése a befektetők biztonságosnak hitt eszközökbe menekülését váltotta ki ma is, amelynek egyik következménye, hogy számos eurózóna tagország 10 éves államkötvény hozama történelmi mélypontra bukott. Közben az amerikai 10 éves hozam október után ma újra 2% alá bukott, noha ott a piac elvileg már készül arra, hogy 6 év után a Fed elkezdi emelni a nulla százalékos jegybanki alapkamatot.
Decemberben pusztán 0,1 százalékos éves drágulást mutatott a harmonizált német inflációs mutató (HICP). Ennyire alacsony árnyomás 2009 óta nem volt Európa legerősebb gazdaságában, ami egy újabb jele lehet annak, hogy negatívba fordulhat az euróövezeti mutató.
Elhagyta az előremutató kamatpályával kapcsolatos kitekintőjéből azt a kifejezést a Fed Nyíltpiaci Bizottsága, miszerint az eszközvásárlási program befejezését követően "huzamosabb ideig" a nulla százalékos szinten marad még az Egyesült Államokban az alapkamat. Helyette azt a kifejezést illesztette a szövegbe, hogy "türelmes" lesz az első kamatemelés végrehajtásával, igaz később, Janet Yellen jegybankelnök szavaiból kiderült, hogy azért mégiscsak lehet, hogy viszonylag "időben" jön az első ilyen lépés. Az biztos, hogy a januári és a márciusi kamatdöntő üléseken még nem lesz emelés, de utána már "bármelyik" ilyen eseménykor bekövetkezhet ez, akár olyan ülés alkalmával is, amikor nincs előre meghirdetett jegybankelnöki sajtótájékoztató. A közlemény és Yellen szavai összességében mérsékelten "héja" hangvételűek voltak, azaz a piac által árazott jövő június-szeptember közötti első kamatemeléshez képest akár hamarabb is jöhet ez. Éppen emiatt a dollár jókora lendületet kapott, a részvénypiacok viszont gyorsan lerázták magukról a kezdeti elbizonytalanodást, hiszen azért még több hónapig fennmarad az ultra laza kamatkörnyezet és utána is csak fokozatos emelést ígér a Fed.
Az Egyesült Államokban novemberben 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az előző hónaphoz képest, októberben még stagnált az infláció szintje egy hónap alatt. Az elemzők az árak mérsékeltebb (0,1 százalékos) csökkenésére számítottak a hónapban. A dollár gyengült, a részvények erősödtek.
Az eurózónában 0,3 százalékkal növekedtek az árak az előző év azonos időszakához képest, az euróövezet inflációja 0,2 százalékkal csökkent havi alapon. A tényadatok megfelelnek az elemzői várakozásoknak. A pénz- és tőkepiac nem reagált az eseményekre.
A 2015-ös éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzést jelentősen, 2,5%-ról 0,9%-ra rontotta a friss inflációs jelentés ma közzétett főbb számai között az MNB-stáb, de közben a monetáris politikai döntéshozatal szempontjából már fontosabb 2016-os előrejelzést 2,9%-ra "hozta ki". Utóbbi az első előrejelzés 2016-ra és egyúttal nagyon közel esik a jegybank 3%-os közép távú inflációs céljához. Arról, hogy az előrejelzések és a friss jegyanki közlemény kapcsán milyen üzenetek olvashatók ki, alábbi külön cikkünkben írunk. Az mindenesetre látszik, hogy a pénzügyi stabilitás minap felmerült kockázataira is tekintettel a további kamatcsökkentéssel kapcsolatos piaci várakozások bekövetkezési esélye kisebb.
A vártnál jóval alacsonyabb, ma közzétett novemberi inflációs adat és a meredek olajár-esés együttesen arra ösztönözte a JPMorgan londoni elemzőit, hogy megváltoztassák az MNB várható kamatpályájával kapcsolatos előrejelzésüket. Eddig 2,1%-on maradó alapkamattal számoltak, most viszont már azzal kalkulálnak, hogy a jövő év első negyedében összesen 50 bázispontos további kamatvágást hajt végre a jegybank.
A ma napvilágot látott inflációs adat jelentősen alulmúlta az elemzői várakozásokat: a Reuters által megkérdezett elemzők 0,3 százalékos áresést jeleztek előre, ezzel szemben novemberben a fogyasztói árak éves alapon 0,7 százalékkal mérséklődtek. Ezzel idén hatodik alkalommal került negatív tartományba a mutató, ami a deflációs félelmeket igencsak felerősítheti. Ugyanakkor az elemzők általánosságban úgy látják, a tartós árcsökkenés veszélye nem jelentős.
Paul Krugman az évtizedek óta komoly nehézségekkel küzdő Japánt arra buzdítja, hogy folytassa csak minél bőszebben az Egyesült Állalmokban jól bevált mennyiségi lazítás (QE - quantitative easing). Hiába nőtt az elmúlt években drasztikusan a japán központi bank monetáris eszközállománya az infláció és a gazdaság nem indult be a csendes-óceáni országban. Mivel a lakosság bizalma töretlen az ország iránt a Nobel-díjas közgazdász szerint hihető ígéretet kell tennie a felelőtlenségre. Matthew Klein nem osztja feltétlenül Krugman nézeteit, a gazdasági mutatók azonban inkább előbbi érvelését igazolják.
Újabb 100 bázisponttal 10,5%-ra emelte irányadó rátáját mai döntésével az orosz jegybank, és további emelést is kilátásba helyezett, de mindez nem segített a rubelen. A döntés utáni percekben ugyanis új történelmi mélypontra süllyedt a dollárral szemben, hiszen átlépték a jegyzések az 55-ös szintet is. Ez tehát azt jelenti, hogy év eleje óta közel 70%-os rubelzuhanásról beszélhetünk!
Továbbra is a negatív tartományban mozog a fogyasztói árindex Magyarországon. Méghozzá az októberi 0,4 százalékos éves visszaesést követően immár 0,7 százalékos mínuszt látunk. Ez komoly meglepetésnek számít, hiszen a piac a múlt havi szinten való stagnálásra számított volna. Ha ez így folytatódik, akár újra lépéskényszerbe is kerülhet a Magyar Nemzeti Bank.
Ismét mélypontjára került az euróövezeti infláció novemberben: a HICP kosár éves árváltozása pusztán 0,3 százalék volt, ami 0,1 százalékpontos visszaesést jelent októberhez képest. A piac számított erre, ugyanakkor ezzel már szinte biztosra vehető, hogy az Európai Központi Bank decemberi ülését felfokozott várakozások övezik majd.
Októberben éves alapon 1,7 százalékos drágulást mutatott az amerikai fogyasztói árindex (CPI). Ez bár a várakozásoknál magasabb, még mindig érdemben elmarad a Federal Reserve (PCE-re megfogalmazott) 2 százalékos céljától. Inflációs nyomás tehát továbbra sem látszik a világ legnagyobb gazdaságában.
A jegybank továbbra is kitart a jelenlegi kamatszint mellett a jövő heti tanácsülésen - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Továbbra is csak a kisebbség gondolja azt a piacon, hogy a jegybank további lazításra szánja el magát, a többség inkább az MNB által jelzett, "hosszú ideig stabilan alacsony" kamatpályát várja.
"Végül ki issza meg a levét az adósmentő programoknak?" - tettük fel a kicsit sem költői kérdést egy hónappal ezelőtt a bankok díjszintjeit mérő inflációs mutatót vizsgálgatva. Akkor még nagy nyugalom áradt az adatsorból. A végleges válasz még nem, de az első vészjósló jel azonban már meg is érkezett: hát persze hogy kisebb részben az ügyfelek, nagyobb részben a bankok faragnak rá az adósmentésre. Hiszen az ügyfelekre áthárított összeg természetesen messze elmarad a bankokra jutó bruttó több mint 900 milliárd forintos elszámolási költségtől és a forintosítást követő mintegy évi 100 milliárd forintos bevételkieséstől.
Októberben -0,4 %-os volt az éves fogyasztói árindex Magyarországon. Az elemzői várakozások konszenzusa (-0,2) - (-0,3) százalék volt. Szeptemberben -0,5%-os volt az éves árváltozás üteme. Vagyis a várakozásoknál egy hajszállal kisebb, a múlt havinál minimálisan nagyobb inflációs mutatót közölt a KSH. Az adatok mégis értelmezhetők úgy, hogy közelebb került a valódi deflációhoz Magyarország.
A várt enyhe, 0,1%-os emelkedés helyett 0,2%-kal csökkentek szeptemberben a személyes kiadások az Egyesült Államokban, ami nyolc hónapja a leglanyhább szám - közölte ma délután a kereskedelmi tárca. Közben a személyes jövedelmek 0,2%-kal emelkedtek a várt 0,3%-kal szemben, így a friss adat tavaly december óta a leglassabb növekedési ütemet jelenti.
Az elemzői várakozásokban megfogalmazottnál (50 bázispont) sokkal nagyobb, 150 bázispontos kamatemelésről határozott mai ülésén az orosz jegybank. Ezzel az irányadó ráta már 9,5%-on jár. A döntést elsősorban az infláció ugrásának fékezési szándékával indokolta a jegybank, amely az idei évben már a negyedik jelentős kamatemelésre kényszerült a tőkekivonás miatt zuhanó rubel, és az emiatt fokozódó inflációs kockázatok hatására.
A szeptemberi 0,3%-ról 0,4%-ra, a várt ütemre emelkedett vissza az előzetes októberi adat szerint az eurózóna év/év alapú inflációja - közölte ma az Eurostat. A hivatal egyúttal azt is jelezte, hogy szeptemberben 11,5%-on, azaz továbbra is nagyon magas szinten stagnált a munkanélküliségi ráta az övezetben.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Új szakemberekkel erősíti csapatát a cégcsoport.
Mutatjuk, miért.
Kösz, Irán.
Érdemes közelebbről is megnézni a számokat.
