Nem okozott meglepetést az amerikai infláció
A frissen közölt adatok szerint az infláció 1,5% volt az Egyesült Államokban januárban, ez 0,1%-ponttal maradt el az elemzői várakozásoktól.
A frissen közölt adatok szerint az infláció 1,5% volt az Egyesült Államokban januárban, ez 0,1%-ponttal maradt el az elemzői várakozásoktól.
Januárban még az előző havi szint körül maradhatott az infláció Magyarországon, azonban ez csak a tavalyi magas bázisnak volt köszönhető. Az év további részében a Portfolio által megkérdezett elemzők egyértelműen az áremelkedési ütem élénkülésére számítanak, és szerintük 2022-ben is alig enyhül majd a nyomás. Kérdés, hogy erre hogyan reagál majd a jegybank, szükségesnek tartja-e szigorítani a monetáris kondíciókat.
A járvány előtti „békeévek” abban is elkényeztettek minket a világnak ebben a felében, hogy kielégítő ütemű gazdasági növekedéshez mérsékelt infláció járult, sok ország kiegyensúlyozta a költségvetését, mások pedig az engedélyezett keretek között tartották azt. Most viszont a nagy 2020-as visszaesést mindenhol komoly állami eladósodás kíséri, a jegybankok is minden lehetséges módon zúdítják a pénzt a gazdaságra. Érthető ezért, hogy a közbeszédbe ismét bekerült az infláció újraéledésének kérdése. Szakmai körökben is nagy viták folynak a járvány inflációs következményeiről, de más hangsúlyokkal, és még abban sincs egyetértés, hogy a felfele vagy a lefele ható tényezők lesznek erősebbek.
A héten érkezik a januári magyar inflációs adat, amely kapcsán egyelőre nem várunk nagy emelkedést. Ezen kívül az MNB is közöl fontos statisztikákat, valamint a januári államháztartás alakulásáról is kapunk egy gyors ízelítőt. Külföldről elkezdenek szivárogni az újabb GDP-adatok, az igazi dömping viszont a jövő héten várható.
A koronavírus-járvány ismét bebizonyította, hogy a gazdasági válságok hatásainak leginkább a nyugdíjasok, és a kisebb jövedelemből élők rétege van kitéve. A 2020-as évben az egyes rétegek által tapasztalható infláció között akár 1,5 százalékos különbség is mutatkozhatott. Bár így kevésnek hangzik, ezt bőven lehetett érezni az első hullám alatt, amikor akár több ezer forinttal is megdrágulhatott a bevásárlás, egyik hónapról a másikra. Az árak elszabadulása természetesen egyik rétegnek sem kedvezett, azonban a magas jövedelműek, vagy az aktív háztartások kevésbé érezték a negatív hatását. Mutatjuk, mennyivel jártak rosszabbul az eleve alacsony jövedelmű, nyugdíjas háztartások a múlt évi infláció-hullámvasúttal.
Oroszországban 5,2 százalékra gyorsult az infláció januárban az egy évvel korábbi 4,9 százalékról - közölte az orosz statisztikai hivatal pénteken, egy héttel a jegybank kamatdöntése előtt.
2021 januárjában Luxemburgban, Írországban és Hollandiában volt legmagasabb a minimálbér az Európai Unión belül, míg Bulgáriában, Magyarországon és Romániában a legalacsonyabb. Az adatok értelmezését azonban egy sor dolog nehezíti.
A 2021-es évre vonatkozó minimálbér-tárgyalások különösen hosszú ideig tartottak, és szakszervezeti nézőpontból felemás eredménnyel zárultak. A felemásság abban is megnyilvánult, hogy a munkavállalói oldal egyik fajsúlyos képviselője végül nem írta alá a megállapodást. A tárgyalások elhúzódása persze érthető. A két oldal, a munkaadók és a munkavállalók egyaránt a járvány veszteseit igyekeztek képviselni, és a harmadik féltől, a kormánytól várták a konfliktus megoldását. Utóbbi végül passzív szemlélő maradt, így jóval nehezebb volt kompromisszumra jutni, és munkavállalói oldalról talán nem is beszélhetünk jó szívvel vállalt kompromisszumról, legfeljebb valamiféle kármentésről. Lássuk, miért!
A koronavírus-járvány hatásai éppen akkor ütöttek be, amikor a világ egyébként is egy kifejezetten gyors átalakulási folyamaton ment keresztül – mondta a Portfolio-nak Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója, aki szerint nem csoda, ha ilyenkor termelési zavarok lépnek fel. Az elektronizáció felhajtja a chipek iránti keresletet, miközben Európa és Amerika sok éve kiszervezte a termelést olyan országokba, ahol elméletileg olcsóbb a gyártás. Ennek hatására először azok a cégek kerülnek bajba, ahol just in time termelési modellel dolgoznak. Ma már egyre inkább úgy tűnik, hogy a gazdasági, költséghatékonysági szempontoknál fontosabbá kezd válni a politikai, geopolitikai szempontrendszer. Éppen ezért kifejezetten nagy átalakulás előtt állhat a globális ipar.
A vártnál sokkal nagyobb mértékben emelkedett januárban az infláció az eurózónában – közölte az Eurostat szerdán az előzetes adatokat.
Jelentősen gyorsult a francia áremelkedés üteme januárban, az eurózóna második legnagyobb gazdaságában még decemberhez képest is nőttek az árak januárban. Németországban szintén meglepő áremelkedésről számolt be a statisztikai hivatal még korábban.
Az eddigi 6,4% után mától 6,3%-os kamatot fizet a babakötvény, amely az újonnan értékesített állampapírok közül idén is a legmagasabb éves hozamot kínálja Magyarországon. Az inflációkövető állampapír rendszeres és egyszeri megtakarításra egyaránt alkalmas, felhalmozott összegét a gyermek 18 éves korától lehet felhasználni.
Az elmúlt években a forint euróval szembeni árfolyama fokozatosan gyengült. Míg a 2018-ban és 2019-ben nagyjából 4, illetve 3%-os gyengülést regisztrálhattunk, a tavalyi évben a folyamat látványosan felgyorsult, s az év végén az euró/forint mintegy 10%-kal állt magasabban az év elején látott szintjénél. A régiós devizák általában gyengültek tavaly az euróval szemben, a leértékelődés mértéke azonban a forintéval összehasonlítva kisebb mértékű volt, sőt a román deviza kifejezetten stabilnak bizonyult. A 2021-es év kezdetével a forint árfolyamának alakulása továbbra is vezető gazdasági téma, s az, hogy mire számíthatunk - folytatódik-e az árfolyam leértékelődésének az elmúlt években látott tendenciája, stagnálunk, vagy pedig van esély az erősebb forintra - örökzöld téma marad.
A 2009-es válság után folyamatosan napirenden volt az eurózóna lehetséges széthullása, és a válságból még mindig nem 100%-osan feléledt valutaövezet fokozottan sérülékenynek tűnt egy következő válság esetén. Általános vélekedés volt, hogy egy 2008-hoz hasonló válság súlyos veszélybe sodorja a közös pénzt. Ehhez képest a nyakunkba szakadt durva válság ellenére az euróövezet kilátásai kifejezetten stabilak. Pedig semmi új dolog nem történt, csak ismét bebizonyosodott, hogy amikor ég a ház, a tagállamok és az EU-s szervek semmit sem sajnálva mentik a közös vívmányokat, amelyek jobban működtek a válság alatt, mint azt előre látni lehetett. De az, hogy az eurózóna léte nem került veszélybe egy exogén válság idején, nem zárja ki a lehetőségét a széthullásnak akkor, ha egy endogén válság üti fel a fejét.
Egyre több a hatékony koronavírus-vakcina, az oltás már világszerte folyamatban van, eközben a világ kormányai és jegybankjai korábban soha nem látott stimulusokkal támogatják a hirtelen megroggyant gazdaságokat, az elképesztő likviditás pedig egyre magasabbra hajtja a tőzsdei árfolyamokat, sok szempontból eufórikus az, amit a tőkepiacokon látunk. A világ vezető részvényindexei rekordszinten állnak, de több területen is látjuk az őrület nyomait, elég csak a kriptodevizák, az üres tőzsdei cégek vagy a reddites közösség által felkapott részvények száguldására gondolni. Hogy mi ronthatja el az idilli képet? Például az, ha a világ jegybankjai mondjuk a megugró infláció miatt elzárják a pénzcsapokat, de a járványhelyzet is alakulhat még a vágyainkkal ellentétesen. Összegyűjtöttük a figyelmeztető jeleket és kockázatokat.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly novemberben 438 ezer forint volt, 8,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, derült ki a KSH adataiból. A magas adatban szerepet játszott, hogy a novemberi átlagkereseteket átlagosan 62 500 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium). 2020. január–novemberben a bruttó átlagkereset 399 ezer, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 265 500 forintot ért el, mindkettő 9,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A vártnál jóval erősebb ütemben emelkedtek a fogyasztói árak januárban Németországban, aminek egyik magyarázata a minimálbér emelése lehet.
A nap végére előkerültek az eladók.
Van, aki új világjárványtól tart.
Korábban a forint gyengült a főbb devizákkal szemben, de már pozitív tartományban mozog.
Ez nagyot szólhat - ha tényleg működik.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
