Idén a növekvő infláció és a negatív reálhozamok továbbra is kedvezően hatnak a részvénypiacokra, különösen az amerikai és ázsiai piacok lehetnek felülteljesítőek. Európával érdemes óvatosan bánni, a befektetők egyelőre még nem találták meg ezt a térséget, annak ellenére sem, hogy a ciklikus szektorok itt túlsúlyban vannak – derült ki a CIB Alapkezelő online sajtótájékoztatójából.
Idén országos mintára nehezen juthatnak egyezségre a felek a legnagyobb kereskedelmi szereplőnél februárban kezdődő bértárgyalásokon, mivel a tescós munkavállalók szeretnék, hogy a Coviddal járó bolti többletterhelés is érvényesüljön az idei alapfizetésekben. A szakszervezet az inflációt meghaladó mértékben, a külföldön azonos munkakörökben jellemző magasabb fizetésekhez közelítő összegekkel lenne elégedett - írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet.
Kijött az új, 5 éves Prémium Magyar Állampapír ismertetője, aminek leglényegesebb eleme, hogy a korábban kibocsátott sorozatok által, infláció felett biztosított 1,4%-os kamatprémium 1,25%-ra csökken. Ez azt is mutatja, hogy az adósságkezelő az infláció emelkedésével kalkulál.
Érdekes fejlemények zajlanak a világgazdaságban a koronavírus válság (remélhetőleg) kései szakaszában. Az egyes ágazatok, földrajzi térségek kereslet-kínálati viszonyai eltérő ütemben és mértékben normalizálódnak, ami látványos piaci súrlódásokat okoz. A nyersanyagok drágulásáról (és a vele feléledő reflációs forgatókönyvekről), illetve az egyes területeken megjelenő áruhiányról már írtunk, a leglátványosabb folyamatok azonban a szállítmányozásban indultak be: négy-ötszörösére ugrott az Ázsiából Európába való szállítás költsége az utóbbi hónapokban a globális konténerhiánynak köszönhetően. A kínai exportőrök öldöklő harcot folytatnak a szabad kapacitásokért, miközben Európából szinte üresen mennek vissza a konténerek.
A monetáris politika jövőjéről volt szó a Magyar Nemzeti Bank idei Lámfalussy-konferenciáján. Az eseményen az egykori és jelenlegi jegybankárok leginkább az eszközvásárlási programról beszéltek, amely majdnem mindegyik résztvevő szerint fennmarad még a következő években is. Abban viszont már nem volt egyetértés, hogy ez mennyire kedvező jelenség.
Bár a tavalyi lejáratok miatt összességében csak 98 milliárd forinttal nőtt egy év alatt a lakossági állampapírok állománya, a lakossági számlákon több mint ezermilliárdos volt a bővülés. A friss adatok is egyértelműen a szuperállampapír fölényét hirdetik, de nagy volt az utóbbi hónapokban a kereslet az inflációkövető papírok iránt is. Alábbi cikkünkben összeszedtünk néhány érdekes ábrát a lakossági állampapírok tavalyi évéről.
Az elmúlt évtizedben elkényeztettük a munkavállalókat. A növekvő gazdaság lehetővé tette, hogy az infláció felett több százalékponttal növekedjenek évente a bérek. A munkaerőhiány pedig még feljebb tekerte a jó munkaerőért való versenyt, hiszen a cégek egymásra licitáltak a szakemberekért. A kormány pedig „segített” a minimálbér emelésével, nem utolsósorban annak reményében, hogy több adóbevétel kerüljön az államkasszába.
A befektetők többsége szerint a bitcoin a legnagyobb lufi most a pénzügyi piacokon, rendkívül sokan gondolják úgy, hogy extrém szinteket ért el az árfolyam, de a technológiai részvények körül is vannak problémák és a Tesla is kipukkanhat. Nem minden drága azonban, a ciklikus részvények olcsónak tűnnek, és a gazdaság is javuló képet mutat, de jöhet egy kis infláció – derül ki a Deutsche Bank friss felméréséből, ahol több száz befektetési profi válaszolt különböző kérdésekre.
Nem számítanak komoly változásra a Portfolio által megkérdezett elemzők az MNB keddi kamatdöntése előtt, várhatóan óvatos kivárás jellemzi majd a jegybank kommunikációját is. Ugyanakkor a legtöbb elemző a következő hónapok kilátásaival kapcsolatban kiemelte az emelkedő inflációs kilátásokat, ez akár az MNB-t is meglepheti, ha az év elején nagyobb lesz az áremelkedés a vártnál.
Változatlanul hagyta a kamatszintet az eurózónában az EKB mai kamatdöntő ülésén. Az EKB a közleményben azt írta, hogy az alacsony kamatok mindaddig maradnak, amíg az infláció nem közelít a jegybank 2%-os szintje közelébe. Christine Lagarde az EKB sajtótájékoztatóján elmondta, hogy folyamatosan monitorozzák az euró árfolyamát, valamint elmondta, hogy az inflációs kilátások hosszú távon alacsonyak. A jegybankelnök beszélt a Next Generation EU program fontosságáról is, és szót ejtett a digitális euróról.
Az elmúlt években a közgazdászok és az elemzők körében egy dolog volt biztos: az, hogy egy darabig nem lesz infláció. A nagy pénzügyi válság utáni időszak fontos tapasztalata volt ugyanis, hogy hiába a nagy globális jegybankok extra laza politikája, az csak arra volt elég, hogy alulról közelítsenek az inflációs céljukhoz - felemás sikerrel. A világjárvány még egy csapást mért az inflációra a fogyasztás visszaesése miatt. Az utóbbi hetekben azonban egyre erősebbek a hangok, hogy a kilábalás akár a vártnál magasabb áremelkedést is hozhat. Amíg az infláció erősödése csak a célhoz való visszatérést jelenti, a folyamat még üdvözítő is lehet (jellemezően ezt hívjuk reflációnak), ám ha jobban elszabadul, akkor rég nem látott kellemetlen helyzetbe hozhatja a világ jegybankjait.
Minden azon múlik a magyar gazdaságban, hogy meddig tartanak a korlátozások, erre pedig három forgatókönyve van a Raiffeisennek - hangzott el a bank elemzői sajtótájékoztatóján. Alapforgatókönyv szerint 4%-os növekedést vár a bank, de a korlátozások feloldásának kérdése, hogy ez több vagy kevesebb lesz. 2022-ben viszont újabb jelentős növekedés jöhet az országban, elsősorban az EU-s pénzek beáramlása miatt.
A német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) kedden azt közölte végleges adatként, hogy decemberben az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Novemberben 0,8 százalékos csökkenést jegyeztek fel. Az egy évvel korábbihoz képest 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak decemberben, csakúgy mint novemberben.
Aligha forgatja fel a monetáris politikát a csütörtöki kamatdöntésével az Európai Központi Bank. Frankfurt jelenlegi "távolságtartó" monetáris politikájának nem is jut sok szerep a koronavírus-válság kezelésében, hiszen az euróövezet gazdasági teljesítményét most elsősorban a járvány fejleményei és az arra adott fiskális válaszok befolyásolják. Ez a kényelmes pozíció viszont könnyen megszűnhet, ha az euró gyors és váratlan erősödésbe kezd, vagy az inflációs várakozások (amelyeket a jegybank az ING elemzői szerint alábecsül) megugranak.
Nem lesz túl izgalmas hetünk Magyarországon, a KSH semmilyen fontos makromutatóról nem közöl statisztikát, így csak a rendszeres heti eseményekre kell figyelnünk. Csütörtök lesz azonban az Európai Tanács ülése, ahol Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti tájékoztatása szerint az EU tagállamok dönthetnek a vakcinaútlevélről és hasonló, beoltottakra vonatkozó szabályozásokról. Ezen kívül egy sor fontos esemény lesz még, például az Európai Központi Bank kamatdöntő ülésére is sor kerül.
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa pénteki monetáris politikai ülésén újabb történelmi mélypontra, 1,25 százalékra mérsékelte a román alapkamatot. A 25 bázispontos csökkentés hétfőtől lesz hatályos - közölte a jegybank. A döntés meglepte az elemzőket, akik számítottak ugyan arra, hogy az idén mérsékelni fogják az irányadó kamatot, de arra nem, hogy ez már most bekövetkezik.
Ezermilliárd forintnyi nettó állománybővüléssel kalkulál idén az ÁKK a lakossági állampapírok piacán, és ez inkább csak konzervatív becslés. Az biztos, hogy idén is a szuperállampapír iránti kereslet hajtja majd a lakossági papírok szekerét, de meglepetést hozhat az inflációkövető állampapír is, és idén talán bejöhet a képbe a nyugdíjkötvény, mint új lakossági konstrukció.
Nincs megállapodás a magyar minimálbérről továbbra sem.
2020 végén is a jegybanki 3%-os inflációs cél alatt maradhatott a drágulás üteme Magyarországon. A Portfolio által megkérdezett elemzők előrejelzése alapján 2,7-2,8%-os lehetett a decemberi fogyasztói árindex, amelyet holnap közöl majd a KSH. Az idén látványos hullámvasútra ülhet majd az infláció: az elemzők egyetértenek abban, hogy az infláció mérsékelt lehet az egész idei első negyedévben, utána azonban érdemi emelkedés jöhet, elsősorban azért, mert a koronavírus-válság első hulláma alacsony bázist jelent majd az éves indexben. Éppen ezért még év végén is 3% felett lehet majd az áremelkedés üteme. Ugyanakkor az infláció nem száll el, a jegybanki cél körül mozog majd 2021-2022-ben - vélik a szakértők.
Holnap ül össze újra a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), hogy tárgyaljon a 2021-es minimálbérről. A tavalyi tárgyalások kudarcba fulladtak, mert a munkaadói és a munkavállalói oldal nem tudott megegyezni egymással. A Portfolio értesülése szerint arra van a legnagyobb esély, hogy a tárgyalásokon arról egyeznek meg, hogy 4%-kal nőnek a legkisebb bérek.
A nap végére előkerültek az eladók.
Van, aki új világjárványtól tart.
Korábban a forint gyengült a főbb devizákkal szemben, de már pozitív tartományban mozog.
Ez nagyot szólhat - ha tényleg működik.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
