A pandémiás helyzet okozta piaci volatilitás hatására jelentősen nőtt a részvénybefektetések aránya a privátbanki portfóliókban. A bátorság kifizetődő volt, a legtehetősebbek vagyona szépen gyarapodott 2020-ban - derül ki az Erste Private Banking sajtóközleményéből.
Tíz éve a legnagyobb termelői infláció alakult ki áprilisban Németországban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis csütörtöki jelentése alapján.
Egészen elképesztő zuhanásokat láthattunk tegnap a kriptovaluta-piacon, a fontosabb eszközök árfolyama 20-50 százalékot is esett mindössze néhány óra leforgása alatt. Az eladási hullám délután gyorsult be igazán, aminek apropóján egyes elemzők már kapitulációról is beszéltek. A 2020-as év egyik sztárbefektetője, Cathie Wood is megszólalt a kriptopiaci vérengzés apropóján, a guru a jelenlegi helyzetnek is megtalálta a pozitív oldalát.
A fontosabb ázsiai feldolgozóipari központokban tapasztalható romló járványhelyzet érzékenyen érintheti a beszállítói láncokat, így inflációt generálhat – figyelmeztet egy szakértő a CNBC szerint. Vagyis, ha nem terjed át Európára és Amerikára az újabb hullám, akkor is súlyosbíthatja a gondokat a helyzet.
Alaposan elromlott a hangulat a világ tőkepiacain, ráadásul szélesebb piaci esést látunk, eladói nyomás alá kerültek az európai és az amerikai részvények, több nyersanyag és az elmúlt hónapok nagy sztárjai, a kriptovaluták is, utóbbiaknál nem ritka a 20-30 százalékos esés sem, ami azután következett be, hogy Kínában megtiltották a pénzintézeteknek, hogy kriptovalutákkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtsanak az ügyfeleknek. A kora délutáni órákban még inkább felgyorsult az esés, két számjegyű mínuszokat láthattunk mind a bitcoin, az ethereum és a dogecoin jegyzéseinél is. A mai piaci pánik csúcspontján több mint ezer milliárd dollárral csökkent a kriptoeszközök teljes piaci értéke. Az amerikai tőzsdezárás idejére valamelyest megnyugodtak a kedélyek, csökkent az eladói nyomás.
Több hónapja hol a lengyelek, hol a csehek magasabb éves inflációs adatot közöltek, mint a magyar statisztikai hivatal, de idén áprilisban ez a második helyen toporgás véget ért és nálunk lett a legmagasabb a pénzromlás üteme az egész Európai Unióban – derült ki az Eurostat által ma közzétett végleges áprilisi adatokból.
A COVID-19 járvány hozta gazdasági és vele a társadalmi sokk leküzdésének, majd a kilábalásnak a támogatása új, kivételes jelentőségű dimenzióba helyezi az államháztartás működését, s az ahhoz forrást biztosító költségvetés stabilitását. A Költségvetési Tanács az Alaptörvény felhatalmazása alapján a központi költségvetés tervezetének megalapozottságát mindenkor a feladatköre által meghatározott – a pénzügyi stabilitás őrzése – nézőpontjából egységében vizsgálja. A „büdzsé” makrogazdasági hátterét, bevételeit és kiadásait kizárólag a rövid és hosszabb távú pénzügyi egyensúlyi követelmények fenntarthatósága, valamint az ezt biztosító államadósság-szabály teljesülése szempontjából elemzi, és ebből kiindulva teszi meg észrevételeit. Véleménye centrumában igy 2022-re is a GDP-arányos hiány és államadósság alakulása, csökkentésének üteme áll.
A kedd éjszaka megjelent egyik kormányrendelet 0,6%-os júniusi kiegészítő nyugdíjemelést rögzít a különböző nyugellátásoknál, mivel a vártnál magasabb pályán halad az infláció Magyarországon.
Elkerülhetetlen, hogy a Fed hamarosan megemelje a kamatokat, korrekciót előidézve ezzel a piacon, főleg a tech szektorban - mondta Octavio Morenzi, az Opimas vezérigazgatója.
Magyarországon már a Covid-válság előtt is ismert volt a magas nyomású gazdaság receptje, ugyanis mind a költségvetés, mind a monetáris politika nyomta a gázpedált. Mi is az a magas nyomású gazdaság, és mi vár ránk a kilábalás időszakában?
7154 milliárd forintot kezeltek április végével a magyar befektetési alapok, a nagyobb kategóriák közül idén eddig a vegyes alapokba áramlott a legtöbb friss tőke, de 5% feletti teljesítményt csak a részvényalapok tudtak eddig elérni. Öt ábrán gyűjtöttük össze a legérdekesebb adatokat a hazai befektetési alapokról.
A kriptodeviza lett a tőkepiac igazi szent tehene. Rosszat senki se mer írni róla, jót meg viszonylag nehéz, legalábbis közgazdászként. Az alábbiakban a fenti szent tehén esetén magam részéről elengedem a polkorrektséget, közgazdászként, befektetőként próbálom elhelyezni. Először is nem célom megjósolni, hogy mikor omlik össze a kriptolufi, hogy holnap vagy esetleg csak tíz év múlva, bár tarthatunk attól, hogy minél később, annál nagyobbat fog csattanni. Arról viszont van véleményem, hogy mégis mi lehet ez, és hogy hol helyezném el - hangsúlyozottan közgazdászként - a fenti valamit a térben.
A nemrég benyújtott konvergenciaprogramot elnézve úgy tűnik, hogy a magyar versenyautóban egyszerre ketten nyomják a gázpedált. Mi, többiek pedig ülünk a hátsó ülésen és látva az inflációs számokat, fogjuk a majrévasat. Csak a nagy kanyarban előzés közben azt se felejtsük el, hogy még a legnagyobb versenyző legendák is hibáztak. Rossz ívet vagy a kelleténél egy kicsit nagyobb sebességet választva ők is az árokban kötöttek ki. Valakinek előbb-utóbb fékeznie kéne.
Kedden érkezik az első negyedéves GDP-adat Magyarországról, megtudjuk belőle, hogyan teljesített a gazdaság a legsúlyosabb járványhullám idején. Nemcsak itthon, hanem Európa többi részén is érkeznek GDP-adatok, így pedig már teljes lesz a kép: látni fogjuk, mely gazdaságoknak fájt leginkább a harmadik hullám. A májusi beszerzésimenedzser-indexekből pedig már arról is megtudunk részleteket, hogy a második negyedév hogyan alakul az európai szolgáltatószektorban és feldolgozóiparban.
Bár az idei első negyedéves gyorsjelentési szezon brutálisan erős volt, és várhatóan az év hátralévő részében is masszív profitot termelnek majd a vezető tőzsdei cégek, a remek eredmények nagy része már be van árazva a részvénypiacokon, de vannak olyan hatások, amelyek még nincsenek beárazva, például Biden adóreformja, ami nyomás alatt tarthatja a vállalati profitok bővülését, áll a Goldman Sachs elemzésében.
A fő probléma, hogy nem tudjuk, meddig tart ez a folyamat, könnyen elképzelhető, hogy beépül az inflációs várakozásokba – figyelmeztetett Robart Kaplan, a dallasi Fed elnöke. A szakember ezzel óvatosabban nyilatkozott, mint a jegybank hivatalos kommunikációja a meglepően magas inflációs adattal kapcsolatban.
A forint a pénteki határozott erősödéssel háromhavi csúcsra ért 355 közelében az euróval szemben és ezzel meggyőzően letörte azt a hároméves forintgyengülési trendvonalat, ami 356-nál húzódik. Röviden összeszedtük a három főbb okot, ami a forintot mostanában hajtja.
Megalapozott a 2022-es központi költségvetési törvényjavaslat, a tervezett bevételi előirányzatok teljesíthetők, a kiadási előirányzatok pedig elegendők a közfeladatok ellátására - közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteken az MTI-vel. Az ÁSZ véleményét Domokos László elnök Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének adta át az Országházban.
Elefánt a szobában: egy több mint kétszáz éves kifejezés, amelyet angolszász területeken gyakran használnak olyan helyzetekre, amikor egy nagy és nyilvánvaló probléma ott van mindenki szeme előtt, de senki sem mer beszélni róla. Az analógia alighanem itt világos, a szobát a pénzügyi piacok, az elefántot pedig az inflációs nyomás jelenti. Az elmúlt napokban komoly eladási hullámot és esést tapasztalhattunk a világ főbb részvénypiacain, tegnapelőtt a klasszikus indexek 2%-ot, a technológiai szektor és növekedési papírok közel 3%-ot estek a tengerentúlon, és volt ugyan ennek korrekciója, mostában ritkán láttunk ekkora negatív irányú mozgásokat egyetlen nap alatt. Ez annak volt betudható, hogy megnőttek az inflációs félelmek, nem is alaptalanul: a héten közzétett adat szerint a fogyasztói árindex 13 éve nem látott szintre emelkedett az Egyesült Államokban, bőven felülmúlva az elemzői várakozásokat. Bár az adat sokkolta a piacokat, a folyamat nem ma kezdődött és voltak bőven a befektetők között is, akik tartottak ettől és tartanak most is. Ennek pedig a jelei megmutatkoznak a piacokon is.
Áprilisban 5,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest, így sokakban merülhet fel a kérdés: ilyen magas infláció mellett érdemes még szuperállampapírt venni vagy inkább az inflációkövető állampapír a jobb választás?
Egyre közelebb az elnökjelöltséghez a jelenlegi alelnök.
Az autóipar más szereplőihez hasonlóan a Mercedesnek is komoly kihívásokkal kell szembenéznie.
Azt mondta: harcolnak érte, de az EU elzárja a kormányt ettől.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
