A vártnál kicsit nagyobb mértékben emelkedett az USA-ban a személyes fogyasztások árindexe (PCE), az a mutató, amit a Fed is kiemelten figyel a kamatdöntéseivel kapcsolatban. Így egyre kevésbé van kényelmes helyzetben a jegybank, legközelebb június közepén ülnek össze a döntéshozók.
A legfrissebb felmérések szerint az inflációs félelmek aggasztják manapság a leginkább befektetőket. A SocGen viszont más perspektívába helyezte a kérdést, és legutóbbi elemzésében rávilágított, hogy a befektetők saját, a gazdasági ciklus erejébe vetett bizakodása az, ami a leginkább ciklikus szektorok és az ipari nyersanyagok árait meredeken felfelé hajtja, ezáltal generálva az infláció emelkedését. Viszont a kínai hitelimpulzus elmúlt hónapokban látott visszaesése és a helyi hatósági fellépés komoly fenyegetést jelent az elszállt nyersanyagárakra, és több fontos makrogazdasági tényezőre is, így könnyen lehet, hogy hamarosan fordulni fog a hangulat.
A globális pandémia berobbanása okozta pánikszerű eladási hullám után nagyon komoly ralit láthattunk a világ vezető tőzsdéinél, szűk egy év leforgása alatt új csúcsra száguldottak a börzék, elsősorban a technológiai szektor vezette az emelkedést. A túlfűtött piacokon több extrém sztorit is láthattunk a kritovaluták szárnyalásától a reddites mémrészvények felrobbanásáig, egy ideje azonban az inflációs félelmek árnyékában beindult a rotáció a technológiai szektortól a korábban agyonütött szektorok vállalatai felé. Ebben a környezetben egyre nehezebb dolguk van a hosszú távra tervező, buy-and-hold stratégiát követő befektetőknek - de szerencsére számos kapaszkodó rendelkezésre áll ezekben a bizonytalan időkben is: ha egy kicsit körülnéz az ember, meg lehet találni a hosszú távon vélhetően jól teljesítő részvényeket. Most két ilyen kapaszkodó, illetve a Reuters elemzőinek ajánlásai alapján vizsgálunk meg közelebbről két vállalatot.
Hónapok óta erősödik az inflációtól való félelem, már az első riasztó adatok is megjelentek áprilisról. A legnagyobb kérdés most mindenkiben az, hogy mennyire lesz tartós ez a folyamat, egyelőre az elemzők is csak találgatnak. Léteznek horror forgatókönyvek tartósan elszálló inflációról, ami a jegybankokat is lépésre kényszerítheti, a másik álláspont szerint viszont happy end lesz a történet vége, azok járnak pórul, akik most túlságosan aggódnak.
Közel egy évtized után a szigorítás útjára lép a jegybank. Az ok a túlhevüléstől, az elszabaduló inflációtól való félelem. Miért tört fel mindenhol a világban az inflációs para? Hogyan reagálhat erre az MNB és a világ nagy jegybankjai? A Portfolio podcastjában erről beszélget Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, Beke Károly a Portfolio makrogazdasági szakírója és Madár István vezető elemzőnk.
Pozitív meglepetést okozott a heti segélykérelmek száma, kevesebben igényeltek munkanélküli ellátást, mint azt az elemzők várták, és a valós szám az előző heti adattól is jócskán elmarad. A tartós javak rendelésállománya is meghaladta az elemzői várakozást.
Az ázsiai tőzsdék ma jól teljesítettek, kimondottan kedvező hangulatú piacnyitást láthattunk Európában is, a délutáni órákban azonban leginkább az iránykeresés jellemzi a tőzsdéket. A BUX Index 1 százalékos emelkedésével a legjobb teljesítményt nyújtja jelenleg Európa vezető börzéi közül. A tengerentúli tőzsdéken jó hangulatú, de többnyire eseménytelen kereskedést láthattunk, valamelyest csökkenni látszanak az inflációs félelmek. A kriptovaluták árfolyamában komoly csapkodást láthatunk továbbra is, a múlt heti vérengzés után azonban valamelyest fellélegezhettek a jelentősebb valuták, a bitcoin jegyzése például már 40 000 dollár környékén áll.
Sokan hitték azt, hogy a jelenlegi gazdasági válság enyhülést hoz a túlfűtött munkaerőpiacon. Az egész az autóiparban kezdődött két éve. Tavaly és az idén a COVID-válság megrengette a világot, egész iparágakat rendezve át (lásd vendéglátóipar). A nyugat-európai megtorpanás súlyosabb volta miatt sok magyar szűrét tették ki külföldön. Reméltük, hogyha már József Attila szavaival szólva „kitántorogtak”, akkor talán haza is jönnek. Nem így lett: a munkaerőpiaci hiány visszatért, a harc minden eddiginél hevesebbnek ígérkezik a Randstad munkáltatói márkakutatás alapján is. Bár minden nyolcadik magyar nyilatkozta azt, hogy elvesztette a munkáját, őket úgy felszívta a munkaerő iránti kereslet, mint a nyári záport a kiszáradt föld.
Az amerikai jegybank egyre több döntéshozója kezdi elismerni, hogy hamarosan el kell indítani a vitát a válságeszközök fokozatos kivezetéséről, miközben a munkanélküliségi célok és a gazdasági kilábalás miatt még szükség lenne rájuk.
A Biden-kormány szorosan figyelemmel követi a lakásárak emelkedését, amelyet aggasztónak tart, mert elérhetetlenné teszi a lakhatást sokak számára - jelentette be a Fehér Ház szóvivője.
Enyhén romlott a fogyasztók bizalma az Egyesült Államokban májusban, de így is nagyon közel áll a koronavírus-válság tavalyi kitörését megelőző szinthez. A Conference Board nonprofit gazdaságkutató intézet kedden közölte, hogy az áprilisi 117,5 pontról 117,2 pontra mérséklődött fogyasztói bizalmi indexe. Elemzők javulásra, 119,2 pontra számítottak májusról.
Fónagy János államtitkár az állami tulajdonú vállalatok béremeléséről szóló tárgyalásán azt javasolta, hogy vállalatonként folytassák le a bértárgyalást, mert a válság eltérően érintette az egyes vállalatokat. Fónagy elmondta, az állami vállalatoknál dolgozó 150 ezer ember munkahelye "egy pillanatig sem volt veszélyben"
A Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt időszakban tovább erősödtek az inflációs kilátásokat övező kockázatok. Az inflációs kilátások, valamint a gazdasági kilábalás folyamatának értékelésében a júniusi Inflációs jelentés előrejelzése lesz kiemelt fontosságú – olvasható az MNB keddi kamatdöntését követően kiadott közleményben. A Tanács előrevetíti, hogy kész a monetáris kondíciók proaktív szigorítására a szükséges mértékben.
Változatlanul hagyta a monetáris kondíciókat kedden az MNB Monetáris Tanácsa, így továbbra is 0,6% az alapkamat, és ez alapján valószínűleg az irányadó kamat se változik majd csütörtökön. A várakozások szerint ez volt az utolsó ilyen alkalom, akár már júniusban jöhet kamatemelés majdnem tíz év után, de már most érdemes lehet figyelni a közlemény fontosabb üzeneteire.
A GKI konjunktúraindexe az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után májusban sokkal kisebb, de azért jelentős lépést tett felfelé, s ezzel elérte tavaly februári, vagyis a járvány előtti szintjét. Az üzleti várakozások utoljára 2019 végén voltak ilyen optimisták, a fogyasztóiak viszont még elmaradtak tavaly márciusi, vagyis válság előtti szintjüktől.
Virág Barnabás múlt heti nyilatkozata után hirtelen izgalmas lett a Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülése. A Portfolio által megkérdezett szakemberek szerint most még nem emelnek majd a kamaton, viszont júniusban jöhet az első szigorítás. Ezzel együtt már most érdemes lesz figyelni a közleményt, hogyan változik annak hangvétele.
Már több mint száz brazíliai városban annyira rossz a helyzet, hogy vízracionalizálásra kényszerülnek. Az elmúlt hónapok időjárása ugyanis nem kedvezett a világ legnagyobb kávé, cukor és narancslé exportőrének, ahol az esős évszakban, december és március között alig hullott csapadék. A gazdáknak súlyos aszállyal kell szembenézniük, és már attól tartanak, hogy elfogynak a víztartalékok, amelyek elősegítik a növények életben tartását a soron következő száraz évszakban. A brazil narancsültetvények 30 százalékát, míg az arabica kávéültetvények csak 15 százalékát öntözik. Az aszály jelentős hatással van a magas minőségű kávé árának emelkedésére az egész világon. Eközben a tudósok és az aktivisták az aszály miatt az erdőirtást hibáztatják.
Egyértelmű fordulatot jelent a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájában az, amit e hétfőn mondott Virág Barnabás alelnök és ez arra késztetette például a Morgan Stanley és a Societé Generale londoni elemzőit, hogy átírják a kamatkilátásokkal kapcsolatos előrejelzéseiket. Mindketten arra számítanak, hogy az MNB kamatemelési sorozatba kezd majd júniustól, de bizonytalanok abban, hogy ezt pontosan hogyan (milyen ütemben, milyen időszak alatt) vezényli le az MNB, hiszen az elmúlt évtizedben ilyet nem csinált a jegybank. A SocGen elemzője szerint olyannyira belendülhet az MNB a gyors gazdasági növekedés miatti inflációs kockázatok hatására, hogy jövő év végére már 2,25%-os alapkamatnál fogunk járni, ami miatt már jövő tavaszig 335-ig erősödhet a forint az euróval szemben.
Áprilisban már a kilencedik egymást követő hónapban csökkentek a fogyasztói árak Japánban, jelezve, hogy a kereslet gyengesége és a költségek növekedése nem kedvez a törékeny gazdasági fellendülésnek. A nyugati világban eközben tízéves csúcsokat döntöget az infláció, és a monetáris politika döntéshozói már a szigorítást mérlegelik.
Az utóbbi hetek legizgalmasabb kérdése, hogy az áprilisban berobbanó magas infláció mindössze átmeneti lesz-e, vagy hosszú évek után ezúttal tartós áremelkedésre kell készülnünk. Elemzők, közgazdászok között nincs egyetértés a kérdésben. Ebbe a vitába szállt bele Erik Nielsen, a milánói UniCredit Bank vezető közgazdásza. Méghozzá elég éles véleményt fogalmazott meg: szerinte nincs itt semmi látnivaló, az infláció áprilisi emelkedése zaj csupán, a fundamentumok egyáltalán nem indokolják, hogy tartós áremelkedéstől féljünk.
Egyre közelebb az elnökjelöltséghez a jelenlegi alelnök.
Az autóipar más szereplőihez hasonlóan a Mercedesnek is komoly kihívásokkal kell szembenéznie.
Azt mondta: harcolnak érte, de az EU elzárja a kormányt ettől.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
