Ahogy a gazdaságok kilábalnak a válságból és nő az infláció, a jegybankok a kelet-közép-európai régióban visszafoghatják eszközvásárlási programjukat, ami hozamemelkedést hozhat - állítja elemzésében a JP Morgan.
Richard Clarida, a Fed alelnöke nem sokkal az áprilisi inflációs adat közlése után tartott beszédében elmondta, hogy az áremelkedés várhatóan nem lesz tartós, ezért nem befolyásolja a jegybank laza monetáris politikáját.
Jelentős mértékben nőtt az infláció az Egyesült Államokban áprilisban. Az áremelkedés önmagában nem számít meglepetésnek, a frissen közölt adat viszont messze meghaladja az elemzői várakozásokat és bőven a Fed célszintje felett van. Az április inflációt nagy várakozás övezte, mert ekkor jelentkezik először a tavalyi alacsony bázis hatása, a várhatóan megugró árak pedig már év eleje óta aggodalmat okoztak a piacokon. Az infláció emelkedését az amerikai költségvetési élénkítés is támogathatta.
Az elmúlt hónapokban a 2018 és 2020 között megszokott rend antivilágát figyelhették meg a befektetők a részvénypiacokon. Az intézményi rotáció kedvencei a hagyományos részvények közül, míg az áldozatai a korábbi technológiai lieblingek közül kerültek ki. A teljesítménykülönbségek pedig pár hónap alatt egészen magasak tudtak lenni. Miközben a Dow Jones Transportation Average Index 14 egymást követő emelkedő héttel 30+ százalékot tudott emelkedni, addig a tavalyi szupersztár ARK Innovation ETF 30+ százalékot esett.
A KSH reggeli adatközlése után délelőtt az MNB is frissítette inflációs mutatóit, melyek közül a ritkán változó árú termékek áremelkedése 2007 augusztusa óta a legmagasabb szintre ugrott. A jegybank értékelése szerint továbbra is a szokottnál nagyobb bizonytalanság jellemzi az inflációs folyamatokat.
Áprilisban 5,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ami 2012 novembere óta a legerősebb ütem – közölte a KSH kedd reggel. Az adat kicsivel meghaladja az előzetes várakozásokat, ráadásul a szakemberek májusra még várnak egy kis emelkedést.
Alacsony maradt a kínai fogyasztói árak emelkedése áprilisban, a termelői árak viszont jelentősen megugrottak.
Némileg csillapította az inflációs aggodalmakat Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter múlt heti jelzése, amelyben a kamatemelés szükségességét hintette el (és amelyből később visszakozott), valamint a kedvezőtlen munkaerőpiaci adat. A megnyugvás azonban átmeneti lehet, ha az Egyesült Államok e héten megérkező friss inflációs adata mégis magas árnyomást jelez majd. Az aligha kérdés, hogy a Fed 2%-os felső toleranciasávját átlépi a mutató, a kérdés csak az, mennyivel. Az elemzők a fogyasztói árindexben 3,6%-os emelkedést várnak, az energia- és élelmiszerárak nélkül számolt index 2,3% lehet. Minden ennél magasabb emelkedés fokozhatja az aggodalmakat, míg az alacsonyabb közlés átmenetileg megnyugvást hozhat. A Fed mindenesetre a technikai inflációgyorsulást rugalmasan kezeli, de verbálisan már az adat közlése után reagálhat. A héten Magyarországon is közzéteszik az inflációs adatot,
itthon akár az 5%-ot is meghaladhatja az árak éves emelkedése.
Kedd reggel közli a KSH az infláció áprilisi statisztikáját, a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint pedig akár nyolc éve nem látott magasságba is szökhetett az áremelkedési ütem. És nem biztos, hogy ez a csúcs, sokan várnak májusra még egy kisebb emelkedést. Az igazi kérdés azonban az lehet, mi lesz nyártól, a gazdaság újraindításának milyen inflációs hatásai lesznek.
Nagyon rég csinált olyat a forint, amit most: áttörte a 200 napos mozgóátlagot az euróval szemben, így akár 345-ig is erősödhet a hazai deviza. Voltak azonban már korábban is fals kitörések.
Folyatódik az amerikai gazdaság gyors kilábalása, ezúttal a versenyszférában foglalkoztatottak számának változása mutatott jelentős javulást.
A Covid-válságra másképp reagáltak a gazdaságpolitikai döntéshozók, mint a 2008-2009-es globális pénzügyi válságra. Ez segített abban, hogy a világgazdaság visszaesése kisebb legyen, mint akkor volt, azonban az adósságszintek jelentősen megemelkedtek. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy miként terelődik át a figyelem a kilábalás időszakában a kilépési stratégiákra a megemelkedett adósságok közepette. Mindez azért különösen fontos, hogy a Covid-válságból - sarkosan fogalmazva - ne váljon pénzügyi válság.
Érdemes volt idén eddig nagyobb kockázatot vállalni, aki részvény, nyersanyag vagy abszolút hozamú alapba fektetett, akár 10% feletti hozamnak is örülhet. A legnagyobb lakossági, forintos alapok hozama egyelőre nem ilyen meggyőző, és az OTP Supra is tovább gyengélkedik.
Előbb-utóbb emelkedni kell a kamatoknak, hogy elkerüljük az amerikai gazdaság túlfűtöttségét – mondta egy keddi rendezvényen Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, a Fed korábbi elnöke. Mindez azért érdekes, mert a jegybank egyelőre még évekig várna a szigorítással elsősorban a munkaerőpiac helyzetére hivatkozva. A pénzügyminiszter egy másik tegnapi rendezvényen is beszélt, ahol azt mondta, hogy jó úton halad a globális minimáladó ötlete.
A külföldi gyakorlatot is figyelembe véve áprilistól a Központi Statisztikai Hivatal módosítja a maginfláció számításához használt termékek és szolgáltatások körét: a jövőben a szeszes italok és a dohányáruk árváltozását már nem veszi figyelembe a mutatószám meghatározásához - írja közleményében a KSH. A változást követően a maginfláció a teljes infláció 63 százalékát fedi majd le.
Az elmúlt hetek egyre kisebb részvénypiaci árfolyammozgásai alapján sokaknak feltűnhetett, hogy egyre nagyobb a nyugalom a világ tőzsdéin, pedig valójában már hónapok óta tartó folyamat a volatilitás csökkenése. A tavaly márciusi tőkepiaci turbulenciák óta több lépcsőben lassan a válság előtti szintre esik a részvénypiaci volatilitás, fundamentális és technikai okok is a volatilitás csökkenése irányába hatnak, ezeket foglalta össze legutóbbi elemzésében a SocGen.
Gyors gazdasági növekedés mellett is magas deficittel tervezi a kormány a 2022-es költségvetést, aminek a fő oka az, hogy ha már az EU engedi a 3% feletti deficitet, akkor igyekszik is kihasználni a mozgásteret a kormány, hogy az eddig is hangsúlyozott gazdaságpolitikai céljait meg tudja valósítani, és közben picit azért az adósságrátán is tudjon tovább faragni – lényegében ez rajzolódik ki a Varga Mihály pénzügyminiszter által a parlamentnek beterjesztett jövő évi költségvetési törvénytervezetből. Az eseményen kiderült az is, hogy néhány héten belül dönt a kormány a június 30-ig érvényben lévő hiteltörlesztési moratórium kérdésében, most a tapasztalatok felmérése zajlik, hogy milyen olyan érvek vannak, amelyek esetleg a meghosszabbítás mellett szólnak. Az alábbiakban a sajtótájékoztatóról tudósítottunk, illetve kiegészítettük többlet információkkal a hírfolyamot.
Valamivel több, mint 120 milliárd forint van babakötvénybe fektetve, és bár az elmúlt években nem láthattunk nagy érdeklődést a konstrukció iránt, úgy tűnik az utóbbi fél évben valami változott. Érdemes kihasználni a 6,3%-os hozamot kínáló és ezzel egyben a legjobb kamatozású lakossági állampapír adta lehetőségeket, már csak az infláció várható emelkedése miatt is, a babakötvény hozama ugyanis az inflációval párhuzamosan nő.
Töretlen a magyar befektetési szakemberek kockázatvállaló hajlandósága, a Portfolio által minden hónapban összeállított modellportfólióban már 42%-ra rúgnak a részvények, ami több éves rekord. Az infláció hirtelen felpattanása persze még hozhat izgalmakat.
Márciusban a lakosságnak nyújtott központi támogatásoknak köszönhetően rekordmértékben nőttek a személyi jövedelmek az előző havihoz képest az Egyesült Államokban a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a Bureau of Economic Analysis (BEA) pénteki jelentése alapján. Az amerikai gazdaság az előző néhány hónapban rendkívül erős fellendülést mutat.
Élőben zajlik a kormányinfó.
A mediterrán régió a felmelegedésben egyik leginkább érintett területnek számít.
Koordinált támadás érte a francia vasúthálózatot.
Nem látszódik a megoldás.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
