A délután 2-kor bejelentett 15 bázispontos effektív kamatemelés után 3-kor közzétette a friss inflációs jelentés legfőbb előrejelzéseit és a legyezőábrákat a Magyar Nemzeti Bank, amelyek azt mutatják, hogy megemelte mind idei, mind jövő évi átlagos inflációra vonatkozó prognózisát az MNB.
Az EKB laza monetáris politikája továbbra is szükséges az eurózóna gazdasági kilábalása miatt - mondta Peter Kažimír, a szlovák jegybank elnöke, az EKB kormányzótanácsának tagja a Reuters szerint.
Ha a Goldman Sachsnak igaza van, akkor a 2021-es nagy lakossági befektetői részvényvásárlási boom, amely többek között az AMC Entertainment, a GameStop és a Blackberry részvényeinek elképesztő árfolyamemelkedését okozta, még csak most indulhat be igazán.
Félő, hogy túlhevül az amerikai gazdaság, ami az inflációs kilátásokkal párosulva visszavetheti a válságból való gazdasági kilábalást - véli Ray Dalio, a világ legnagyobb hedge fundjának, a Bridgewater Associates-nek vezetője és Lawrence Summers, az USA korábbi pénzügyminisztere. A két közgazdász a Qatar Economic Forumon lezajlott beszélgetésében annak adott hangot, hogy a Fed-nek lépnie kell, viszont nem biztos, hogy elég lesz az, amit eddig láttunk.
Az inflációs veszélyekre reagálva közel tíz év után ma először emel (hivatalosan) kamatot a Magyar Nemzeti Bank - nagyjából ennyit tudhatunk biztosan a monetáris tanács mai ülése előtt. Az izgalmakat fokozza, hogy nem csak a kamatemelés mértéke bizonytalan, hanem a sajátos monetáris politikai eszköztár miatt annak módja is. Sorra vesszük a mai lehetőségeket.
Inflációs félelmek. Pénzpiaci kockázatok. Pénzügyi támadás. Ezek azok a szavak, amelyeket sosem szeretne hallani senki egy jegybankelnöktől. Matolcsy György szokatlan figyelmeztetést küldött, hogy a következő évek legfontosabb kifejezései ne a költségvetési alkoholizmus, az elszálló infláció és az ár-bér spirál legyenek.
A 30 éves lejáratú államkötvények hozama február óta először jár 2% alatt, miközben a 10 éves lejáratúaké 1,4% alá esett. A hozamcsökkenést a részvénypiacokon érzékelhető eladási hullám okozza, ahogy a befektetők a biztonságos kötvények felé fordulnak, de a Fed hitelessége is hozzájárult a folyamatokhoz - írja a Bloomberg.
A GKI konjunktúraindexe az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után májusban és júniusban is tovább nőtt, de legutóbb már csak hibahatáron belül. Az index ezzel elérte tavaly év eleji, vagyis a járvány előtti szintjét. A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint, noha az üzleti várakozások gyorsabban, már májusban visszanyerték korábbi optimizmusokat, most júniusban kissé pesszimistábbak lettek. A fogyasztói bizalmi index viszont júniusban is érezhetően tovább emelkedett, s ezzel csaknem elérte válság előtti értékét.
Majdnem tíz éve, 2011 decemberében volt utoljára példa arra, hogy az MNB Monetáris Tanácsa megemelje az alapkamatot. Akkor 6,5%-ról 7%-ra kellett szigorítania a jegybanknak, onnan csökkent fokozatosan 0,6%-ra a ráta, ahonnan tavaly nyár óta nem mozdult. Most viszont komoly meglepetés lenne, ha nem emelne az MNB, hiszen hetek óta ezt kommunikálják a befektetők felé.
Az elmúlt hónapok egyik legforróbb témája az infláció, amely alaposan megosztotta a szakértőket. Egyesek szerint csak átmeneti jelenségről és bázishatásról van szó, míg mások szerint tartósabb és nagyobb lehet az áremelkedés, mint amire a legtöbben számítanak. Az azonban biztosan kijelenthető, hogy egyre szélesebb közönséget mozgat meg a téma, hiszen a magasabb árakat mindenki megérzi a saját pénztárcáján. A SocGen elemzői pedig rámutatnak arra, hogy a jelenlegi piacokon már infláció nélkül is nehéz értelmezhető hozamokat elérni. Emellett előrukkoltak a szakértők egy olyan stratégiával is, ami nyerő lehet egy olyan környezetben, amire az áremelkedés a jellemző. A jövőt természetesen senki sem látja előre, de érdemes felkészülni minden eshetőségre.
Az elmúlt hónapokban alapos drágulás volt megfigyelhető a tőzsdéken, nagyot ralizott az S&P 500, de az európai börzék is magukra találtak, miközben megugrott az infláció is. Sokakban felmerül a kérdés, hogy milyen részvényeket érdemes ebben a környezetben venni. A UBS elemzői két nagyobb lehetséges jövőbeli trendet azonosítottak, amiből érdemes kiindulni, és ezek alapján hat részvénytípust ajánlanak a befektetők figyelmébe.
Haruhiko Kurida, a japán jegybank elnöke szerint a gazdasági kilátások kedvezőek, de a jegybank egyelőre nem készül szigorítani a monetáris politikáján. Mindezt a japán jegybank kamatdöntő ülése után mondta, ahol a bank döntéshozói nem változtattak a kamatkondíciókon.
Tizenhárom éves csúcsra ugrott a termelői árak emelkedésének üteme májusban Németországban, a meredek, a vártnál is jóval erősebb növekedés tovább erősítheti az inflációs aggodalmakat.
Úgy fogadta a devizapiac a Fed szerda esti döntését, mintha máris kamatot emelt volna az amerikai jegybank, a dollár azonnal szárnyalásba kapcsolt. Pedig egyelőre nem történt sok minden, csak az eddiginél kevésbé volt laza a közlemény és a sajtótájékoztató hangneme. De akkor most hogyan tovább?
Az állami szférában dolgozók - közalkalmazottak, köztisztviselők, pedagógusok, rendvédelmi és a szociális ágazatban dolgozók, valamint az állami vállalatok alkalmazottai - a fluktuáció megállítása érdekében béremelést és érdekegyeztetést követelnek - hangzott el több szakszervezet közös sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten a Miniszterelnökségnek helyet adó Karmelita kolostor előtt.
Nagyon szeretem Paul Dukas: A bűvészinas című szerzeményét és magát az alaptörténetet, amely sokszor jutott eszembe több mint három évtizednyi tőkepiaci karrierem során. A történet lényege, hogy a varázsló magára hagyja bűvészinasát a varázspálcájával, és az inas megragadja az alkalmat, hogy bebizonyítsa, ő is legalább olyan komoly mágus, mint a „főnök”. Varázspálcát ragad, és vad varázslásba kezd, de mivel még csak kezdő a szakmában, pillanatokon belül óriási káosz keletkezik, amit nem tud rendbe hozni, és amit a közben hazatérő varázsló megdöbbenten konstatál, majd gyorsan rendet tesz, és megbünteti inasát. És hogy hogy jön mindez a gazdaság és a pénzügyi piacok világába? Nos, esetünkben a varázsló a piac, amely Churchill bonmot-jával élve - a demokráciához hasonlóan - lehet, hogy nem a legjobban működő gazdasági konstrukció, de sajnos a többi (például a szocialista tervgazdaság) még rosszabb. Már csak a kis bűvészinast, vagy bűvészinasokat kell megtalálni. Tulajdonképpen ezek azok a piaci szereplők, akik hozzáférnek a „varázspálcához”, megpróbálják átvenni, de legalábbis befolyásolni a piac ármeghatározó szerepét. Ezek a kormányok, jegybankok, szabályozó hatóságok.
Az áprilisi 5,2%-ról 5,3%-ra emelkedett a magyar inflációs ráta az Eurostat módszertana szerint, ezzel továbbra is a kontinensen nálunk a legmagasabb az áremelkedési ütem – derül ki a csütörtökön megjelent statisztikából.
Jövő kedden 1%-ra emelheti az alapkamatot és az irányadó egyhetes betéti rátát is az MNB Monetáris Tanácsa – olvasható a Morgan Stanley friss elemzésében. Az amerikai bank szerint a következő időszakban az lehet a legnagyobb kockázat a forint szempontjából, ha a jegybank csalódást okoz a befektetőknek.
A SocGen elemzője, Albert Edwards híresen pesszimista a részvénypiacok további emelkedésével kapcsolatban, a tőzsdei veterán most közzétett egy elemzést a világszerte egyre magasabb inflációval kapcsolatban, amiben éppen, hogy hűti a kedélyeket, és nem annyira pesszimista, mint más elemzők. Edwards egyetért az amerikai jegybankkal abban, hogy az infláció emelkedése átmeneti lesz, és úgy véli, hogy a befektetők magasabb inflációval kapcsolatos aggodalmai hamarosan el fognak tűnni. De csak átmenetileg.
A vártnak megfelelően az eddigi szinten hagyta az irányadó kamatot a Fed Nyíltpiaci Bizottsága (FOMC), és a havi 120 milliárdos eszközvásárlás keretösszege sem változik. Ugyanakkor az idei inflációs prognózist jelentsen megemelte a jegybank, azonban szerinte csak átmeneti lesz az ugrás. A dollár pillanatokon belül erősödéssel reagált a döntésre.