Az infláció erősödése globális jelenség, azonban hónapok óta megszokott, hogy egész Európában a magyar áremelkedési ütem a legmagasabb. Már áprilisban több mint nyolcéves csúcsra, 5% fölé emelkedett a pénzromlás üteme, ez pedig a 0,6%-os alapkamattal párosulva azt jelenti, hogy hosszú évek óta nem látott mélységbe esett a magyar reálkamat. Ez pedig sérülékennyé teszi a forintot, így indokolt lehet az MNB szigorítása június végén.
Az áprilisi 4,2%-ról 5%-ra emelkedett az infláció az USA-ban májusban, ez meghaladja a 4,7%-os várakozást. A maginfláció is magasabb lett a vártnál, így nehéz helyzetben lehet jövő szerdán a Fed kamatdöntő ülése után.
Az első részben arról volt szó, mennyi a fölös pénz a gazdaságban, és az hol és mekkora inflációt okozhat. Szó volt arról, hogy minden tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye, a pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. A második részben arról lesz szó, hogy a jelen helyzetben milyen lépéseket várhatunk a jegybanktól, és a tőzsdei befektetőkre nézve ezeknek milyen következményei lehetnek.
Csehországban éves összehasonlításban 2,9 százalékkal emelkedtek, havi összehasonlításban azonban 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak májusban - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal csütörtökön Prágában.
Minden figyelő tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye. A pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. Az infláció nem játék, de az inflációnál nagyobb veszélyt jelenthet a gazdaságra nézve egy esetleges elhibázott jegybanki reakció. Amikor monetáris politikáról beszélgetünk, azt szoktam mondani, nem az a fő kérdés, hogy emeli vagy csökkenti-e a kamatot a jegybank, hanem az, hogy helyes döntést hoz vagy pedig hülyeséget csinál. Én elsősorban amerikai tőzsdei vállalatokkal foglalkozom, ezért a Fedre fókuszálva próbáltam meg átgondolni, hogy 2020 és 2021 extrém gazdasági-társadalmi helyzeteire mi lenne a helyes jegybanki lépés, a jelekből olvasva szerintem mit fog lépni a Fed, és a tőzsdei befektetőkre nézve ennek milyen következményei lehetnek. A járvány és a válság rengeteg társadalmi és gazdaságpolitikai kérdést és feladatot is felvetett, de jelen írásban csak a jegybanki politikára fókuszálok.
Kismértékben emelkedtek az MNB inflációs mutatói májusban, az adószűrt maginfláció, a keresletérzékeny infláció és a ritkán változó árú termékek inflációja is feljebb kúszott – olvasható a jegybank friss kiadványában. Ezt alátámasztja az utóbbi hetek kamatemeléssel kapcsolatos jegybanki kommunikációját.
A válság és a belőle való kilábalás is teljesen más most, mint a 2008-as válság során volt. Míg akkor hat év alatt, most másfél év alatt, idén nyáron térhetünk vissza a válság előtti kibocsátási szinthez, a bankrendszer pedig ennek egyértelműen a támogatója – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Portfolio Hitelezés 2021 konferenciáján. Az MNB proaktív módon és határozott lépésekkel fog fellépni az inflációs kockázatok ellen (idén 4%-os, akár afölötti infláció lehet 6% körüli növekedés mellett), biztosítva az árstabilitást – jelentette ki. Az első szigorítási lépés júniusban, az Inflációs jelentéssel együtt jöhet.
Májusban 5,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szinthez képest, ezzel az inflációs ráta megegyezett az előző havival – közölte szerda reggel a KSH. A következő időszakban inkább enyhülésre lehet majd számítani, aztán ősszel megint emelkedhet az infláció.
Májusban 9 százalékkal emelkedtek a kínai termelői árak, ennél nagyobb ugrásra 2008 szeptembere óta nem volt példa. Mindez elsősorban a nyersanyagáraktól függő vállalkozásokat szorongatja, ráadásul az év végéig nem is várnak jelentős enyhülést.
Rendkívül erős kritikákat fogalmazott meg David Folkerts-Landau a Fed monetáris politikájával kapcsolatban. A Deutsche Bank vezető közgazdásza szerint a világgazdaság egy időzített bombán ül és az amerikai jegybanknak hozzáállása, amely az inflációval kapcsolatos problémákat egyszerűen háttrébe szorítja a gazdasági növekedés érdekében, súlyos következményekkel járhat.
Aggódva figyelik a befektetők manapság az inflációs mutatókat és tudva, hogy Joe Biden milyen gazdaságélénkítő költekezésre készül, nem csillapodnak a félelmek. A részvénypiaci befektetőket - érthető módon - az infláció kapcsán leginkább az foglalkoztatja, hogy hogyan hat a vállalati profitokra és az árfolyamokra, hogy mely szektorok teljesítenek felül magasabb infláció esetén, és hogy lehet pénzt keresni ilyen környezetben – erre próbál meg a Goldman Sachs választ adni a Zerohedge által összefoglalt elemzésben.
A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint az áprilisi 5,1%-ról kicsit még tovább emelkedhetett az infláció a múlt hónapban. Ezzel jó eséllyel tetőzhet az áremelkedés üteme, ugyanakkor az év végi rátára vonatkozó előrejelzések érezhetően feljebb kerültek, vagyis nő annak esélye, hogy nem csak átmeneti jelenség lesz a magasabb infláció.
Ha a jelenlegi folyamat kicsivel magasabb kamatszintekkel végződne, az az amerikai társadalom és a Fed számára is előnyös lenne – mondta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a Bloombergnek. A politikus szerint a Biden-kormányzat jelentős fiskális csomagja könnyen lehet, hogy idén és jövőre magasabb inflációt okoz majd, ez azonban nem lenne tragédia.
A héten magyar szempontból a májusi inflációs adatra kell figyelni elsősorban, miközben jön az EKB kamatdöntő ülése is. Közben jönnek az első lényeges gazdasági adatok a második negyedévet illetően is, melyekből kiderülhet, milyen hatással volt a járványügyi korlátozások fokozatos feloldása.
Az infláció emelkedése a következő hónapokban teljesen elviszi a minimálbér és a garantált bérminimum idei, 4%-os emelését, vagyis az idei lehet az első év hosszú idő után, amikor stagnál, vagy akár csökkenhet is a legkisebb bérek vásárlóereje. A teljes nemzetgazdaságban ugyanakkor továbbra is gyorsan, 10%-kal nőnek a keresetek, mégis kérdéses, hogy mikor emelkedik újra a minimálbér és a bérminimum. Sem a Pénzügyminisztérium, sem az ITM nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a nemzetgazdasági reálbérek gyors növekedéséből profitálhatnak-e a minimálbéresek az év második felében. Annyi biztos, hogy a VKF következő ülésein fel fog merülni a minimálbéresek kompenzálásának kérdése, ami a munkavállalói oldal képviselői szerint sürgető, míg a munkaadók várnának a béremeléssel addig, amíg kiderül, hogyan teljesít a gazdaság.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szombaton a G7 ülésen arra biztatta a többi fejlett gazdaságot, hogy tartsák fenn a rendkívül nagyvonalú fiskális politikát az inflációs aggodalmak közepette is - írja a Reuters. Az inflációról egyébként azt mondta, hogy bár egész évben magas lehet, összességében azért egy átmeneti jelenségről van szó. A munkaerőpiaci folyamatok eközben kedvezőtlenek, ezért "némi infláció" miatt nem érdemes beáldozni a kilábalást.
A hét fejlett gazdaságot tömörítő G7 megegyezett arról, hogy a globális minimumadó mértéke országonként legalább 15% lesz - írja a Reuters. A pénzügyminiszterek egyben azt is jelezték, hogy az új egyezményben biztosítani akarják, hogy minden vállalat ott adózzon, ahol ténylegesen működik. Az egyezményt még a G20 keretében is tárgyalni kell júliusban.
Ritkán látható áremelkedés indult el a globális nyersanyagpiacon az év eleje óta, alig öt hónap alatt 20-50 százalékos drágulás sem ritka az egyes termékek esetében. Mivel egyre inkább látszik, hogy hosszútávú folyamatról lehet szó, ezért az inflációban is átírhatja az eddigi forgatókönyveket az áremelkedés, ami a jegybankokat is új kihívások elé állíthatja.
Érdemes volt idén eddig nagyobb kockázatot vállalni, aki részvény, nyersanyag vagy abszolút hozamú alapba fektetett, akár 10% feletti hozamnak is örülhet. Különösen az járt jól eddig, aki bízott abban, hogy meglódulnak a nyersanyagalapok az inflációs félelmek hatására. A legnagyobb lakossági, forintos alapok hozama egyelőre nem ilyen meggyőző, és az OTP Supra is tovább gyengélkedik, bár már látni halvány javulást.
Az Egyesült Államokban közzétette az ADP a versenyszférában foglalkoztatottak létszámának májusi változását. A foglalkoztatottság növekedése meghaladta az elemzői várakozásokat és az előző havi növekedést. A heti segélykérelmek száma a járvány kitörése óta nem látott mélyponton van.
