A második világháború óta nem látott sokkokat látunk - Nem ördögtől való az árkontroll
Egyre inkább úgy tűnik, hogy az infláció még annál is magasabb és tartósabb lesz, mint korábban gondoltuk.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy az infláció még annál is magasabb és tartósabb lesz, mint korábban gondoltuk.
Egy újabb, 5 éves Prémium Magyar Állampapírt dob piacra az ÁKK, jövő szerdától már a 2028/J-t kell keresni. De mit kell tudni erről az új sorozatról?
Az inflációs spirál kialakulásának megakadályozására vár lépéseket az Európai Központi Banktól a német kormány gazdasági tanácsadó testületének, a Bölcsek Tanácsának egyik tagja, aki egy csütörtöki gazdasági fórumon kifejtette, hogy az EKB-nak el kellene fordulnia az "olcsó pénz" politikájától.
Az Európai Unióban márciusban 7,8%-kal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest az Eurostat adatai szerint, ami érdemben meghaladja az előző havi 6,2%-ot. A magyar 8,6%-os infláció tehát átlag feletti, azonban a különböző hatósági árak nélkül a dobogón lenne.
A rendszerváltás utáni legnagyobb és leghosszabb „akció” érhet véget napokon belül Magyarországon. Ennek következtében nagyot drágulhatnak a hatósági áras termékek. Lehetetlen pontosan megmondani, hogy az árstop végével meddig emelkedik az érintett termékek ára, de a Portfolio számításai szerint a csirkemell kilónkénti ára megközelítheti a 2000 forintot, egy liter UHT tejért pedig vélhetően több mint 320-330 forintot kell majd adni. A legtöbb hatósági áras terméknél a piaci ár májusban legalább 20-25%-kal magasabb lehet, mint most a rögzített. Persze a piaci ár csak akkor áll vissza, ha a kormányzat nem hosszabbítja meg az árstopot.
Két év után Kínát is utolérte a koronavírus-járvány, a csírájában elfojtás stratégiája ezúttal csődöt mondott: a napi esetszámok átlépték a 25 ezret. A kínai vezetés első látásra úgy kezeli a helyzetet, mint az elmúlt két évben mindig, szigorú lezárásokkal. Csakhogy ezúttal nem párezres lakónegyedeket és egy-egy gyárat kellett lezárni, hanem 20 milliós városokat, és a világ legforgalmasabb kikötőit. A kínai lezárásokról az orosz-ukrán háború eltereli a közvélemény figyelmét, de az ázsiai fejleményeket aggódva figyelik a nyugati közgazdászok és döntéshozók, teljes joggal. Kína szerepe a globális külkereskedelemben és a nyugati ellátási láncokban ugyanis megkerülhetetlen, az ottani leállások valamilyen mértékben biztosan begyűrűznek a kereskedelmi partnerekhez is. A rendelkezésre álló adatokban eddig nincs nagy dráma, de a külkereskedelem igazi lassulása csak most jöhet, jelek tömkelege árulkodik arról, hogy valójában elég nagy a baj. Európának és az USA-nak emellett nemcsak a kínai export lassulása, de az import bezuhanása is fájna, és ez már a márciusi adatokban is látszik. A kínai lezárások Európában további inflációt és lassulást hozhatnak, de az igazi probléma a kínai gazdasággal lehet. Nem lenne meglepő, ha a kínai vezetés a jelenlegi járványhullám fényében szép csendben elengedné a zéró Covid politikát.
Elsősorban az energiaárak miatt a vártnál is jobban, rekordütemben emelkedtek márciusban a termelői árak Németországban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis szerdán kiadott jelentése szerint.
Március eleje óta reneszánszát éli a stagfláció témaköre. Mindenki azt találgatja, hogy vajon látunk-e recessziót magas inflációval kombinálva. Eközben azonban némi gazdaságtörténeti kutatás alapján több szempont is jelzi, hogy nem feltétlenül az 1970-es évekkel kellene párhuzamot vonnunk. A mai gazdasági körülmények sokkal inkább hasonlítanak az 1940-es években látottakra. Némi szerencsével pedig most elkerülhető lehet az akkor látott fellendülés-visszaesés hullámvasútja.
A Nemzetközi Valutaalap szerint jelentősen romlottak a globális gazdaság 2022. évi kilátásai a szervezet előző, januári előrejelzése óta. Az IMF kedden ismertetett, legfrissebb előrejelzése szerint idén a globális gazdaság 3,6 százalékkal nő a januárban várt 4,4 százalékkal szemben, a jövő évi GDP-növekedési adatot 3,8 százalékról 3,6 százalékra mérsékelte a szervezet.
Az év egészében átlagosan 10,3 százalék lehet az infláció Magyarországon, és ez 2023-ra is csak 6,4 százalékra mérséklődik majd – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden megjelent friss előrejelzésében. A World Economic Outlook (WEO) kiadvány szerint a magyar gazdaság jelentősen behúzza majd a féket a háború következtében, a magas áremelkedés mellett ez lehet a további negatív következmény.
A japán jegybank elnöke megerősítette a központi bank elkötelezettségét a laza monetáris politika mellett, annak ellenére, hogy a jen gyengülésének megfékezése érdekében többen már a szigorításra szólították fel.
Az orosz központi bank elnöke azt mondta, hogy a jegybank semmiképpen sem próbálja meg a célhoz igazítani az inflációt, mert ez megakadályozná az üzleti élet alkalmazkodását a jelenlegi helyzetben. A jegybank ugyanakkor arra számít, hogy 2024-ben az infláció visszaáll a 4 százalékra.
A lassuló növekedés és az egyidejű magas infláció, vagyis a stagfláció kettős kockázatával szembesül az idén a világgazdaság, mindeközben a koronavírus-járvány utáni globális kilábalást az ukrajnai háború is tovább lassítja a Brookings Institution és a Financial Times közösen vezetett teljesítménymérője szerint.
Nincs nagy mozgás a devizapiacon, a nyugati világ húsvét hétfőt ünnepli. A forint kis erősödést mutat, amivel némileg felülteljesíti a régiós devizákat.
Az orosz-ukrán háború következtében a fa, mint alapanyag drágulása miatt jelentős áremelkedés jöhet a bútorok piacán.
Az Európai Unióban Magyarországon és Lengyelországban volt a legmagasabb az infláció tavaly a KSH friss jelentése alapján. Az Eurostat és hazai adatok alapján készült elemzés szerint hazánkban a termékek és szolgáltatások széles köre drágult, a tartós fogyasztási cikkek áremelkedési üteme az 1990-es éveket idézi. Nagyot drágultak az új és a használt autók, a faanyagok, a lakásfelújító és -karbantartó cikkek is. Idén még magasabb lesz a pénzromlás, a legfrissebb előrejelzések szerint itthon eléri a 9%-ot is éves átlagban, ám lesznek olyan uniós országok, ahol ennél is gyorsabban nőnek az árak.
Elenyészőnek tűnik az az összeg, amennyivel visszaesett a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon az első negyedévben, ugyanakkor jelzésértékű egy olyan szegmensben, ahol mindeddig rendkívüli vagyonbővülésnek lehettünk szemtanúi. Ez is mutatja, hogy még a leggazdagabb magyarok vagyona sem ütésálló egy volatilis, geopolitikai feszültségekkel teli piaci környezetben. Bár a kezelt vagyon szerény mértékben csökkent, az ügyfélszámlák bővülni tudtak az első negyedévben. Nincs változás a legnagyobb privátbanki szolgáltató címében sem, de sokasodnak a szolgáltatók félelmei.
Csökkenti a bankok kötelező tartalékának rátáját a kínai jegybank - jelentette be a kínai nemzeti bank pénteken az internetes oldalán közzétett közleményben.
Olaszországban 6,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves szinten, miután februárban 5,7 százalékos emelkedést mértek - közölte az olasz statisztikai hivatal, az Istat pénteken.
Lengyelországban gyorsult a fogyasztói árak emelkedése márciusban éves és havi összevetésben.
Az erősödő kereslet már az árakban is látszik.
Kiderült az is, mit ért el a kampányban a biztositasipiac.hu.
Optikai kábeleket rongáltak meg.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
