Nincs megállás, tovább esik a japán jen
A laza jegybank, a növekvő inflációs kockázatok és a dráguló import miatt tovább gyengült a japán jen a dollárral szemben hétfőn.
A laza jegybank, a növekvő inflációs kockázatok és a dráguló import miatt tovább gyengült a japán jen a dollárral szemben hétfőn.
A globális gazdaság a háború miatt recesszióba zuhan, ami nem hasonlítható össze a hagyományos recesszióval - mondja David Roche veterán befektető, aki szerint a piacok jócskán alábecsülik a helyzetben rejlő veszélyt.
Ezen a héten tartja újabb kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank. A jegybank legutóbbi ülésén már felgyorsította az eszközvásárlási program kivezetését, e heti ülése után nem is számítunk komoly bejelentésre. Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója mindenesetre bőven tartogat izgalmakat, egy-egy erős utalás komoly piacmozgató hatással bírhat (az elnök egyébként koronavírusos, így a sajtótájékoztató vélhetően nem a szokásos eljárás szerint zajlik majd). Ezen kívül lesz még amerikai inflációs adat, de őszintén szólva nem ez lesz az év legizgalmasabb hete.
Az idei év elején 13-14%-kal nőtt az átlagkereset, amely igen impozáns emelkedésnek mondható. Csakhogy a magas infláció súlyosan erodálja a fizetések vásárlóerejének növekedését, az év elején látott 8% körüli pénzromlásban pedig még nyoma sincs a háború negatív hatásának. Miután az infláció az év egészében magas lehet, így sokkal kevesebbeknek nőhet az életszínvonala, mint korábban várni lehetett. Sőt, népes lesz azoknak a tábora, akiknek csökken a reálkeresete. A minimálbér és a bérminimum jelentős növelése miatt az alacsony keresetűek reálbére nő idén, miközben a magasabb keresetűek egy részének biztosan érdemben csökken. Egész szektorokban eshet vissza a keresetek vásárlóereje.
Évek óta nem láttunk olyan áremelkedést az élelmiszereknél, mint márciusban, de persze ez nem is meglepő, hiszen az infláció is majdnem tizenöt éves csúcsra ugrott. A kormány az árstopokkal próbálja felvenni a harcot, azonban az érintett hét termék kivételével jelentős volt az áremelkedés. A paradicsom és a rétesliszt ára egy év alatt több mint 40 százalékkal emelkedett, de a kenyér és a csirkecomb is harmadával drágult. Sőt, volt olyan nem szezonális termék, ami egyetlen hónap alatt drágult annyival, mint máskor egy év alatt. És ebben még csak az orosz-ukrán háború első hatásai vannak benne, a tendencia várhatóan folytatódik majd a következő napokban.
Vlagyimir Putyin elnök volt gazdasági főtanácsadója szerint a nyugati országok által az orosz energiával szemben bevezetett "valódi embargó" megállíthatná az ukrajnai háborút, írja a BBC.
Az orosz jegybank bejelentette, hogy április 18-tól újra lehetővé teszi a bankoknak, hogy valutát adjanak el az ügyfeleiknek. A központi bank emellett további kamatcsökkentést is ígér.
A palládium ára 11%-kal emelkedett pénteken az újbóli kínálattal kapcsolatos aggodalmak miatt, miután egy piaci hatóság közölte, hogy az ukrán válság miatt megakadályozza az orosz finomítók eladásait a londoni tőzsdén.
Jelentős mértékben, 16,7%-kal nőttek a fogyasztói árak Oroszországban márciusban, amely alighanem a bevezetett szankcióknak is köszönhető. Februárban még "csak" 9,2% volt az infláció.
Jelentősen lassulni fog a román gazdaság teljesítménye 2022-ben, a bruttó hazai termék (GDP) bővülése 2 százalék alatt maradhat, miközben az infláció erodálja a reáljövedelmeket, a monetáris politika szigorodni fog, az ellátási láncokban tapasztalható problémák pedig súlyosbodni fognak az OTP Bank elemzői szerint.
Megjelent a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének pénteki adása. A műsor első részében a magyar költségvetés előtt álló kihívásokról és kockázatokról beszéltünk Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszterrel, az OXO Holdings igazgatóságának elnökével, akivel lapunk ma közölt írásos interjút. A podcastben Oszkó Péter arról is beszélt, hogy mik lennének az első intézkedései, ha most lenne pénzügyminiszter, és azt is elmondta, hogy miért öngyilkos stratégia a jelen helyzetben szuverenitási vagy presztízskérdést csinálni az EU-s pénzek lehívási feltételeinek teljesítéséből. Az adás második részében Beke Károly, a Portfolio makrogazdasági elemzője beszélt a ma napvilágot látott, 8,5 százalékos, 15 éves inflációs rekordról, valamint arról, hogy milyen pénzromlási folyamatok várhatóak a következő időszakban.
Hamarosan jön a Portfolio Checklist pénteki adása. Napi podcastünk mai epizódjában vendégünk lesz Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, akivel az egyre feszülő költségvetés problémáiról beszélünk majd, de emellett az is kiderül, hogyha most kéne betöltenie a pénzügyminiszteri posztot, mi lenne az első intézkedése. Emellett természetesen a ma napvilágot látott, 15 éves inflációs csúcsról is szó lesz a műsorban.
A Goldman Sachs és a Société Générale közgazdászai felülvizsgálták az Európai Központi Bank (EKB) kamatalakulására vonatkozó előrejelzéseiket, és most egy helyett két emelésre számítanak 2022-ben - írja a MarketWatch amerikai gazdasági hírportál.
Az orosz-ukrán háború hatásai világszerte visszafogják a gazdasági növekedést és tovább növelik az inflációs nyomást - írja közleményében a KPMG. Emellett háttérbe szorulnak az éghajlatváltozás, vagy akár a közegészségügy terén nagy nehezen beindulni látszó pozitív változások és folyamatok, a legsúlyosabb következmények pedig a legszegényebb térségekben csapódhatnak le – állapítja meg a KPMG Global Economic Outlook.
Márciusban ugyan a vártnál kisebb mértékben, de tovább emelkedett az infláció Magyarországon, a 8,5%-os értéknél magasabbat utoljára majdnem 15 éve láttunk. Ráadásul az elemzők szerint még nincs vége az emelkedésnek, a kormányzati árstopok mellett is 10 százalék felett lehet a csúcs.
Tovább emelkedtek az MNB inflációs alapmutatói is márciusban, az adószűrt maginfláció már 9 százalék felett volt – közölte a jegybank pénteken. Közben a lakosság inflációs várakozásai is tovább emelkedtek.
Márciusban 8,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon – közölte a KSH péntek reggel. Ezzel 2007 nyara óta nem látott áremelkedést regisztrált a statisztikai hivatal, bár az adat kissé elmarad az előzetes várakozásoktól.
A Fidesz-KDNP újabb kétharmados győzelme ismét élesítette a vitákat a magyar kormány és az Európai Unió között a jogállamiság helyzetéről és további bizonytalanságot jelent az uniós forrásokkal kapcsolatban – írta friss elemzésében a Fitch Ratings. A hitelminősítő jelentősen visszavágta növekedési előrejelzését a magas infláció és az orosz-ukrán háború miatt, ha pedig a befektetőknek nem tetsző irányba fordul a gazdaságpolitika, akkor akár a magyar adósbesorolás is veszélybe kerülhet.
Jelentős, a GDP egy-másfél százalékát kitevő költségvetési kiigazításra lesz szüksége a magyar kormánynak idén, majd a 2023-as büdzsében tovább kell lefaragni a hiányt – emelték ki a Raiffeisen Bank elemzői csütörtöki sajtóbeszélgetésükön. Az intézkedéseknek szerintük lesz még egy további negatív következménye: romlik majd a gazdaság növekedési képessége, így jövőre már csak 2 százalékos bővülést jósolnak.
A Kopint-Tárki mérsékelten, 1 százalékponttal lefelé módosította idei GDP-növekedési előrejelzését, a tavaly év végén jelzett 5,0 százalékról 4,0 százalékra - jelentette be Palócz Éva vezérigazgató a kutatóintézet tavaszi konjunktúrajelentésének online bemutatásán csütörtökön.
Erősítené a kapcsolatokat, de a kulcsterületeken nem engedne a vitás kérdésekben.
Kollega-Tarsoly Dániellel az MBH Bank egyedi üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Előtte konzultált a témáról Ursula von der Leyennel.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
