A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Aegon Alapkezelő írását olvashatják:
A következő hetekben várhatóan tovább bővül majd az árstoppal érintett termékek köre – mondta péntek reggel Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg az év végéig érvényes intézkedések esetében nem a kivezetésen, hanem a további bővítésen gondolkodik a kormány. De milyen termékek árának befagyasztása kerülhet szóba? Az elmúlt hónapok statisztikái alapján elsősorban az élelmiszerek köre bővülhet.
A japán kormány 29 ezer milliárd jen értékű (200 milliárd dollár) gazdaságélénkítő csomagot jelentett be pénteken. Az intézkedéstől a növekedés felpörgését és a háztartások pénzügyi terheinek enyhítését várják.
Októberben a szeptemberi szintről tovább nőtt az infláció Németországban, az áremelkedés mértéke meghaladta az elemzői várakozásokat.
Váratlant húzott a kormány azzal, hogy kiterjeszti az élelmiszerárstopot még több termékre, ugyanis az eddigi intézkedéseknek is voltak árnyoldalai. Elemzők szerint, akik a téma érzékenysége miatt nevük elhallgatását kérték, a piacellenes lépésekkel nem igazán lehet leszorítani az inflációt, miközben a kiskereskedelmet már olyan sok intézkedés sújtja, hogy a kisboltoknál csődhullám várható. Van, aki a kormány céljának megvalósulását sejti az újabb árstopok mögött: mégpedig azt, hogy ezzel is csökkentsék a láncok értékét, hogy könnyebben meg tudják venni hazai szereplők.
Az a kormány célja, hogy 2023 végére egy számjegyűre, tehát 10% alá, faragja az infláció ütemét, ezért a következő hetekben olyan döntéseket fog hozni, amelyekkel még több terméket lehet majd megvenni a boltokban árstop mellett – jelentette be a Kossuth Rádió péntek reggeli adásában Orbán Viktor. Látható tehát, hogy a kormányzat részéről olyan intézkedések jönnek, amelyek mélyen beavatkoznak a gazdaságba. Ugyanakkor nem világos, hogy miért az árstop eszközét választják, hiszen egyes élelmiszerárak befagyasztásának érdemi kedvezőtlen hatásai vannak már ma is.
Nagy volt az öröm, amikor kiderült, hogy idén 20%-kal nőnek a legkisebb bérek, hiszen ez nemcsak a minimálbéresek és bérminimumosok keresetét, de a többiek fizetését is felfelé hajtja a bértorlódás elkerülése miatt. Pedig már akkor is sejthető volt, hogy szárba szökkentheti a gazdaság egyik rémét, az ár-bér spirált: vagyis a hatalmas béremeléseket áremelésekkel kompenzálják majd a cégek. Ma már ez nemcsak veszély, hanem a valóság, az ár-bér spirál a magyar gazdaság egyik olyan kihívásává vált, amit kezelni kell. A tapasztalatok szerint azonban csak fájdalmas megoldások vannak a spirál megtörésére.
A szlovén kormány több intézkedést is hozott az energiaválság és a megélhetési költségek enyhítésére csütörtöki ülésén: november 1-jével megemelik a nyugdíjakat, 30 millió eurós támogatást nyújtanak az idősotthonok számára, valamint korlátozzák a távfűtés díját - közölte a szlovén közszolgálati televízió (RTV). Csütörtökön azt is bejelentették, hogy lekapcsolják éjszakára az autópályák világítását azokon az autópálya-szakaszokon, ahol ezt a törvény lehetővé teszi.
„Lehetséges, hogy azon kell majd elgondolkodni, hogy csak fél évre szóló minimálbér-megállapodás jöjjön létre” – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Munkástanácsok Országos Szövetsége által szervezett Minimálbér Konferencián. Az MKIK elnöke azzal indokolta felvetését, hogy a mostani bizonytalan gazdasági helyzetben igen nehéz előre jelezni, hogy miként alakul a GDP-növekedés, az infláció mértéke, és hogyan változnak majd az energia- és nyersanyagárak. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre azt emelte ki, hogy a legfontosabb követelésük a minimálbér reálértékének megőrzéséről szól. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára úgy vélte, hogy ha a kormányzat a járulékok csökkentésének az útján halad tovább, akkor ez az elvárás teljesíthető lehet.
Az energiapiacok és a vonatkozó szakpolitikák alapvetően alakultak át Oroszország ukrajnai háborúja miatt nem csak átmenetileg, hanem vélhetően az elkövetkező évtizedekre vonatkozóan is, írják a Nemzetközi Energiaügynökség elemzői a legfrissebb éves jelentésükben. A mostani energiaválság jóval szélesebb körű és összetettebb, mint a korábbiak voltak, ezzel kapcsolatban az IEA ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy az első igazán globális energiaválság közepén vagyunk. A jelenlegi helyzetre adható megoldások köre komplexebb és átfogóbb, mint a '70-es évekbeli olajválságnál volt, ugyanis nem csupán egyetlen energiahordozóról való leválásra van szükség, hanem magának az energiarendszernek a megváltoztatására, mégpedig úgy, hogy közben az energiaszolgáltatások megfizethetőek és biztonságosak legyenek. Ebben a környezetben jelentősen felerősödnek a versenyképes és megfizethető tiszta technológiák mellett szóló gazdasági érvek, ami mentén az elemzők úgy vélik, hogy az előttünk álló években tetőzhet a globális kereslet az összes fosszilis tüzelőanyag iránt.
A vártnál magasabb infláció miatt idén három lépcsőben 14%-kal emelte a kormány a nyugdíjakat, a jövő évi költségvetést újra kell tervezni a magasabb infláció és a gazdasági lassulás miatt, és az már most biztos, hogy a jövő év elején is lesz nyugdíjemelés, amelynek mértékéről decemberben tudok majd beszámolni – jelezte Varga Mihály pénzügyminiszter az Idősek Tanácsa mai ülésén.
Ma tartja kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank, ahol a várakozások szerint újabb 75 bázispontos kamatemelésről döntenek. Az ilyen mértékű emelés az EKB történetében szokatlanul nagy, de mégsem ez foglalkoztatja most a közvéleményt: a jegybank ugyanis ma bejelentheti a mennyiségi szigorításról szóló egyeztetés megkezdését, és új lépéseket is bejelenthet a likviditás szűkítésére. A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy az EKB milyen szintig tervezi emelni a kamatokat - ha erről bármi újat elárulnak ma, az komoly piaci mozgásokat hozhat.
Minden korábbinál nehezebb bértárgyalások várhatók Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint. Érdemben azonban mindaddig nem tudnak tárgyalni a legkisebb bérekről (minimálbér, garantált bérminimum), amíg a Pénzügyminisztérium nem ismerteti a gazdasági várakozásait. Szerinte nagy költségnyomás van a cégeken, ezért óvatosság várható a bértárgyaláson a cégvezetők részéről, miközben ők is érzékelik az infláció miatti munkavállalói nyomást.
2001 óta nem látott szintre emelkedett az amerikai 30 éves jelzáloghitel kamata, a szigorodó pénzügyi feltételek egyre inkább éreztetik hatásukat a jelzálogpiacon is – számol be a hírről a Reuters.
Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a feltörekvő és fejlődő országok a legsebezhetőbbek az energiaárak emelkedésével szemben az egyre magasabb importárak és az országok gyengébb valutái miatt.
A PepsiCo után a Coca-Cola is megemelte az idei évre vonatkozó várakozását, miután ősi riválisához hasonlóan árat tudott emelni eddig anélkül, hogy az a keresletet durván visszavetette volna – írja a Reuters.
Az előző két évben kiemelkedően nagy bónuszokhoz juthattak hozzá a Wall Street dolgozói. Idén azonban a külső gazdasági tényezők arra kényszerítették a cégeket, hogy visszafogják a tevékenységüket, ennek következtében pedig csökken a profit és így a munkavállalóknak kifizetett bónusz is - írja a Reuters.
David Rosenberg a torontói székhelyű Rosenberg Research & Associatest vezető közgazdásza és stratégája, a szakember májusban még úgy fogalmazott, hogy nem tartja jó ötletnek az amerikai jegybank kamatemelési szándékát, és azt jósolta, hogy az infláció elleni küzdelem fájdalmas gazdasági recessziót fog kiváltani. Öt kamatemeléssel később Rosenberg még pesszimistább a tőzsdékkel és a gazdasággal kapcsolatban a 2023-as évet tekintve és enyhén szólva is csalódott a Federal Reserve-ben és Jerome Powell jegybankelnökben.
A német gazdaságra vonatkozó Ifo konjunktúraindex októberben nem csökkent érdemben, a szeptemberi 84,4 pont után most 83,3 ponton áll. Az adat nem jelent meglepetést, a közgazdászok arra számítottak, hogy nem lesz nagy esés azok után, hogy az index szeptemberben óriási esett (88,6-ról 84,4-re).
Kiderült, milyen éjszakánk lesz.
Brutális bevételt szedett össze az adóhatóság.
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
