A KSH júliusi inflációs adatai után kiadta saját gyorselemzését a folyamatokról a Magyar Nemzeti Bank. Ez azt mutatja, hogy mindhárom fő inflációs mutatóban gyorsulást látnak éves szinten, illetve mind a négy havi alapú inflációs mutató jóval gyorsabb volt, mint az előző évtized átlaga.
Négyféle módon is növelheti majd az amerikai inflációt egy második Trump-kormányzat – véli Joseph E. Stiglitz. A Project Syndicate-nek adott interjúban a Nobel-díjas közgazdászprofesszor a négy inflációs kockázat között az amerikai bevándorlási szabályok Trump által tervezett szigorítását, a fiskális fegyelem várható lazulását, a monopóliumellenes politika szinte biztosra vehető feladását, valamint a Fed ügyeibe való valószínűsíthető beavatkozást nevezte meg. Továbbá az interjúban kihangsúlyozta, hogy szerinte a neoliberalizmus megbukott. A választók viszont – ahogy fogalmazott – a „jobbközép” politika kudarcára úgy reagáltak, hogy a szélsőjobb felé fordultak, ami a Columbia Egyetem professzora szerint csak súlyosbítani fogja a problémákat azáltal, hogy a nagyvállalatok még több hatalmat kapnak.
Az Erste a vártnál jobb eredménnyel zárta az idei első félévet a pozitív üzleti folyamatoknak, a magas kamatkörnyezetnek és a hitelállományok kedvező alakulásának köszönhetően – ismertették a bank vezetői a mai sajtótájékoztatón. Felpörgött a lakossági hitelezés: a bank az idei első félévben lakáshitelből többet helyezett ki, mint 2023-ban egész év alatt összesen. A bank a második félévre visszafogottabb eredményt vár a reméltnél lassabb gazdasági növekedés, a kamatkörnyezet csökkenése, az extraprofitadó átalakítása, valamint a tranzakciós illeték emelése miatt.
Az egészségügy hosszú távon megtérülő és kockázatos üzlet. Könnyű ide befektetni, de nagyon nehéz azon keresni. Ezért sem jönnek tömegesen a külföldi befektetők a magyar szolgáltatói piacra - értékelte az aktuális piaci helyzetet a Portfolio-nak adott interjújában Haraszti Péter, a TritonLife vezérigazgatója, aki azt vetíti előre: a magánegészségügy kínálati oldala fog változni, azonban a konszolidáció nem úgy zajlik majd, ahogy eddig. A 2023-as árbevételi számok alapján a legnagyobb hazai magánklinika alapítója beszélt a társaság növekedési terveiről, az árbevétel-kilátásokról és arról is, hogy milyen ellátásokkal kívánják bővíteni a szolgáltatások palettáját. Azt is jelezte: új piacra lépnek be, a vállalati ügyfelekért szállnak versenybe különleges értékajánlattal.
Váratlanul nagyot gyorsult az infláció Magyarországon, hiszen a Portfolio elemzői konszenzusában szereplő 3,9% helyett 4,1%-ra gyorsult éves alapon a pénzromlás üteme júliusban a KSH adatai szerint, a júniusban mért 3,7%-os ráta után. A jelek szerint a kötelező akciózás megszűnése után néhány árstopos termék ára kilőtt, de az üzemanyagoknál is érdemi drágulás alakult ki, az üdülési szolgáltatásoknál pedig nagyon jelentős volt az áremelkedés, ami a szolgáltatás inflációt is jócskán felfelé húzta. Az alapfolyamatokat jobban megragadó inflációs mutatók is érzékeltetik, hogy jelentős az infláció gyorsulása: az éves maginflációs mutató 4,7%-ra, a negyedéves évesített mutató szezonálisan kiigazítva 6,9%-ra ugrott. Utóbbira május előtt egy évig nem volt példa. Kérdés, hogy ilyen folyamatok mellett egyelőre haladhat-e tovább az MNB a kamatvágások útján, és ha igen, milyen gyakorisággal.
Hétfőn 399 fölé gyengült a forint az euróval szemben, de a 400-as szintet egyelőre nem értük el. Ma reggel kis erősödést látunk, és úgy tűnik, a részvénypiaci esés is megállt (legalábbis átmenetileg).
A globális kereskedelem barométerének tekintett Maersk hajózási óriáscég vezérigazgatója, Vincent Clerc szerdán kijelentette, hogy az amerikai recesszió jelei nem láthatók, mivel a teherszállítási kereslet továbbra is erős. Hozzátette: a konténerkereslet általában jó indikátor a makrogazdasági alaperőnek.
Júliusban kissé emelkedhetett az infláció a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint, ám még így is az MNB toleranciasávjában maradhatott. Néhány szakértő azokban úgy véli, hogy a kötelező akciózás és a korábbi árstopos termékek árkorlátozásának eltörlése a jegybank 2-4%-os célsávja fölé lökhette az inflációt. Drágultak az üzemanyagok, de nőhettek az üdülési, a lakhatási, illetve egészségügyi szolgáltatások árai is. A szakértők úgy vélik, hogy a következő hónapokban emelkedhet a pénzromlás, az év végére pedig megközelítheti az 5%-ot.
A részvénypiacok előző hetekben látott esésével együtt a kötvénypiacokon is bekövtekezett a fordulat, a hozamok látványosan estek, az esés az elmúlt pár napban felerősödött. Magyarországon is jelentős hozamcsökkenést látunk, a 10 éves kötvény hozama hathavi mélypontra esett. A hozamok esésének vannak kedvező hatásai, ám hogy ezek mennyire tudnak érvényesülni, az azon múlik, hogy a folyamatot kiváltó hatások mennyire tartósak.
Júniusban megugrottak a német gyáripari megrendelések, ezzel véget vetve az öt hónapig tartó hanyatlásnak Európa legnagyobb gazdaságában – írja a Bloomberg.
Múlt hét végén jelentősen elgyengült a forint a vártnál a kedvezőtlen nemzetközi hangulatban, közelebb került a jegyzés a 400-hoz. Hétfőn folytatódott az esés, miután a piaci hangulat tovább romlott. Fellélegzést a délutáni amerikai makrogazdasági adatok hoztak.
Jeremey Siegel, a Pennsylvaniai Egyetemhez tartozó Wharton School pénzügyi professzora, és a Wisdom Tree vezető közgazdásza hétfőn felszólította az amerikai jegybankot, hogy a pénteki kiábrándító munkaerőpiaci jelentés után hajtson végre egy sürgősségi 75 bázispontos kamatcsökkentést - tudósított a Cnbc.
Vége a nyugodt időszaknak, a forint gyors gyengüléssel ismét megközelítette a 400-at az euróval szemben. A forint viszonylag nyugodt piaci környezetben is hajlamos ilyen elmozdulásokra, ám az utóbbi napok egyáltalán nem nevezhetők ingerszegénynek: amerikai, magyar, de még a japán fejlemények is mind a forint gyengülésének irányába mutatnak. Rövid távon a technikai szintek állíthatják meg a forint gyengülését, középtávon pedig a piaci hisztéria mérséklődése, valamint a jegybank(ok) rábeszélése okozhat enyhülést.
2013 márciusában új vezetés lépett a Magyar Nemzeti Bank élére, és ugyanebben az évben a megújult jegybanktörvény kibővítette az MNB feladatait és működési kereteit. Ez alatt a közel tizenkét esztendő alatt számos változás ment végbe a magyar gazdaságban – köztük megannyi gyökeres, gazdaságszerkezeti átalakulás is. A jegybanknak kihívások sorával kellett szembenéznie, hogy teljesítse az elsődleges rábízott célt, és fenntartsa az árstabilitást. Kétrészes esszésorozatunkban a monetáris politika elmúlt közel 12 évét mutatjuk be, és végigvesszük, hogy mit tett azért a Magyar Nemzeti Bank, hogy a magyar gazdaság egy alacsony inflációjú, stabil és fenntartható felzárkózási pályára állhasson. Első esszénkben azzal foglalkoztunk, hogy a hazai monetáris politika milyen válaszokat adott a kihívásokra. Második esszénkben azt mutatjuk be, hogy a Magyar Nemzeti Bank sikeresen lépett a törvényi mandátumainak teljesítése irányába. A célok elérése érdekében a jegybanknak ugyan volt, hogy költségeket kellett vállalnia, ezek azonban a mandátumok teljesülésének nemzetgazdasági haszna révén bőven megtérültek.
A nagy alapkezelők nehezményezik, hogy a befektetők vonakodnak kockázatot vállalni és pénzt fektetni a piacokra. Szerintük ezzel jelentős hozamtól esnek el, mindeközben azonban a kamatlábak és a készpénz megtakarítások hozamai több mint egy évtizede a legmagasabb szinten vannak – írja a Financial Times.
A legfrissebb makronaptárunkban mutatjuk, melyek lesznek a hét legfontosabb makrogazdasági adatközlései, milyen piacmozgató adatok jönnek, és hogy melyik napokon kell a befektetőknek leginkább odafigyelniük.
A jegybankok szerepe látványosan felértékelődött az utóbbi években, tőlük várjuk, hogy letörjék az inflációt, majd beindítsák a gazdasági növekedést. Ehhez a komoly feladathoz óriási közgazdasági szaktudás és rendkívüli tapasztalat szükséges. Egy dolog viszont nem kell hozzá: közgazdasági végzettség. A világ legfontosabb jegybankjainak első emberei ugyanis többnyire jogászok, de akad köztük egy történész is. A papír viszont csak egy dolog: aligha akad bárki, aki megkérdőjelezi az aktuális jegybankelnökök hozzáértését.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Ukrajna esetleges felosztásáról és Donald Trump béketervéről is beszélt a Népszavának az MCC Feszten. A tanácsadó szerint valótlanság azt állítani, hogy Románia megelőzte volna Magyarországot gazdasági téren. Orbán Balázs arról is beszélt, hogy Magyarország nem lóg ki lefelé az inflációs és GDP-teljesítményével.