Lengyelországnak óvatosnak az újbóli kamatcsökkentésekhez, mivel a gyors bérnövekedés nyomást gyakorol az árakra – figyelmeztetett az IMF kelet-európai vezető képviselője, Geoff Gottlieb. A Valutaalap szerint a bérnyomás arra kényszerítheti a vállalatokat, hogy a magasabb munkaerőköltségeket a fogyasztói árakra hárítsák, ami késleltetheti az infláció visszatérését a célzott szintre.
A közgazdászok egyre többet beszélnek az amerikai gazdaság lassulásáról és a kínai gazdaság nehézségeiről. Mindkét ország esetében közös probléma, hogy a lakosság egyre óvatosabbak a további költésekkel kapcsolatosan. Ennek fényében különösen tanulságos lehet az, ha megnézzük, hogy a nagy, nemzetközi vállalatok a legfrisebb negyedéves jelentéseik során milyen tapasztalatokról számoltak be. Ez segíthet abban is, hogy megértsük, merre tart a gazdaság és milyen nehézségekkel szembesülhetnek a részvénypiacok.
A globális üzleti utazások világa jelentős átalakuláson ment keresztül a pandémia óta, ahogy a vállalatok újfajta utazási szokásokat alakítottak ki. Suzanne Neufang, a Global Business Travel Association (GBTA) vezetője szerint az infláció és egyéb gazdasági nehézségek miatt a vállalatok kevesebb utazással is több pénzt keresnek, és a szokások tartósan megváltoztak. Az egy napos repülős üzleti utak szinte teljesen eltűntek, mivel a vezetők a pandémia óta inkább tartózkodnak ezektől.
A várakozások szerint a svájci jegybank a következő ülésén 25 bázisponttal csökkentheti a kamatokat. Az infláció már egy ideje a cél alatt van, viszont a növekedés meglehetősen alacsony. Az elemzők egy része azt is elképzelhetőnek tartja, hogy év végéig akár egynél több kamatcsökkentésre is sor kerülhet.
Az UBS szerint az olimpiai játékok az árak emelkedéséhez vezettek, de a francia fogyasztók valószínűleg nem fogják megérezni a drágulást. Az olyan megaesemények, mint az olimpia vagy a nagyszabású koncertek, például Taylor Swift Eras turnéja, jellemzően a szállodai szobák, repülőjegyek és más, a látogatók beáramlása miatt szükséges áruk és szolgáltatások iránti kereslet növekedését okozzák. A legtöbb fogyasztó azonban nem feltétlenül érzi a hatást, a statisztikákban csak a fogyasztói árváltozások számítási módszere miatt lesz látványos a kiugrás.
Az uniós statisztika szerint ezüstérmet szereztünk tavaly a fagylaltárakat tekintve: Ausztria után Magyarországon volt legdrágább a nyári nyalánkság 2023-ban.
A piacok szerint az Európai Központi Bank (EKB) mostantól várhatóan negyedévente egyszer csökkenti betéti kamatlábát a jövő év végéig, és ezzel a korábban vártnál hamarabb zárja le enyhítési ciklusát – derül ki a Bloomberg felméréséből.
Megint az Egyesült Államok adatközléseire figyelünk a héten, és bár érkezik egy inflációs beszámoló a tengerentúlról, fontosabbak lehetnek az amerikai reálgazdasági számok a piacok számára. Ezek révén világosabb képet kaphatunk arról, hogy mennyire valósak az USA gazdaságának lassulásáról szóló félelmek, vagyis mekkora a nyomás a Federal Reserve-ön, hogy kamatcsökkentésbe kezdjen. Mindez pedig a forintnak is turbulens devizapiaci viszonyokat hozhat.
Több amerikai bízik abban, hogy Kamala Harris jobban fogja tudni kezelni az amerikai gazdaságot, mint Donald Trump – írja a Financial Times egy új közvélemény-kutatásra hivatkozva, amely meredek változást jelez a választók hangulatában azóta, hogy Joe Biden elnök kilépett az elnöki tisztségért folyó versenyből.
Tekintsük át, mi történt két jegybankkal kapcsolatban a múlt héten. Mindkét központi bank nagy múltra tekint vissza, a saját országán messze túlmutató befolyással rendelkezik, és mindkettő kénytelen volt kényes döntéseket hozni, amelyek célja az infláció további csökkentése oly módon, hogy közben ne okozzanak túl nagy károkat a növekedés és a munkaerőpiac szempontjából. Végül az történt, hogy a két intézmény 24 órán belül két nagyon eltérő megközelítésre jutott.
Bár a részvénypiacok visszanyerték egy részét a hét elejei veszteségeiknek, egyre több szakértő tart attól, hogy Kamala Harris nem számíthat könnyű kampányra, mivel az amerikai gazdasági környezet nem biztos, hogy kedvező lesz a novemberi választások előtt.
Úgy tűnik, átmenetileg megúszta a forint a 400-as szintet az euróval szemben, tegnap a vártnál magasabb inflációs adat is adott neki némi erőt. Péntek reggel 396 körül kezdett az euróval szemben, délután pedig már a 395-öt is átvitte.
Egy erős félév után sokkoló részvénypiaci esésnek lehettünk szemtanúi az utóbbi napokban, és a kötvénypiac sem épp a nyugalom és kiszámíthatóság szigete. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint az elmúlt hetek hozamcsökkenésével jelentősen nőtt a beárazott recesszió valószínűsége, a részvénypiacok kapcsán megosztottak a várakozások: egyesek szerint nincs nagy potenciál a további emelkedésre, mások szerint az esés nagy részén már túl vagyunk. Ami a forintot illeti, a megkérdezett portfóliómenedzserek nem tartják kizártnak, hogy a forint árfolyama az idei évben átlépi a 400-as szintet az euróval szemben.
Az „armageddon-közgazdászok” ráhúzták a vizes lepedőt a magyar gazdaságpolitikára, mondván, hogy az kudarcot vallott, mivel a GDP-növekedés 2024-ben sem tudja visszanyerni korábbi dinamikáját. Az ilyen kritikák a válság természetének nem megfelelő megértésére utalnak. A 2024-re jelenleg várható 2 százalék körüli GDP-növekedést azonban nem szabad lebecsülni. Nemzetközi összevetésben ez egyáltalán nem rossz, sokkal inkább kiemelkedő teljesítménynek számít. A gazdaságpolitika hatékonyságának értékelésekor fontos megvizsgálni, hogyan képes az adott ország gazdasága alkalmazkodni a külső és belső kihívásokhoz. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, Németország GDP-volumene már 4 negyedéve csökkenést mutat éves alapon, és az elemzők többsége 2024 egészében is csak 0 százalékos, vagy kicsivel azt meghaladó növekedésre számít, az USA-ban pedig a júliusi munkaerőpiaci adatok alapján aktiválódott a korábbi recessziókat mind előrejelző Sahm-szabály, ami jelentős globális tőzsdei turbulenciákat okozott, ez pedig tovább növelte a háborúk és kereskedelmi konfliktusok miatt már eleve magas külső bizonytalanságot. A jelenlegi gazdasági környezetben tehát a 2 százalék körüli növekedés olyan teljesítmény, amely azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika a kedvezőtlen belső és külső körülmények ellenére továbbra is képes stabil és fenntartható növekedést biztosítani.
A várt feletti magyar inflációs adat után mérsékelten erősödni kezdett a forint a borongós külpiaci hangulat mellett is, így az euró jegyzései a reggeli 397,5 körülről fokozatosan 396-ig ereszkedtek délutánra. Ebben szerepe lehet annak, hogy az inflációs adat után szűkült az MNB mozgástere a további kamatvágásokra, és ez támaszt nyújthat a forint számára. Délurán átmenetileg gyengült a forint, amelyben a feszült orosz-ukrán helyzetnek, illetve a bizonytalanabbá váló ukrán gáztranzitnak is lehet szerepe.
Jelentősen drágultak a szálláshelyek Magyarországon idén nyáron. Az apartmanokért, panziókért, illetve a 3 csillagos szállodákért sokkal többet kell fizetni, mint tavaly ilyenkor. A 4 csillagos hotelek úgy tűnik, elérték a rezervációs árat. Ott már nem igazán tudnak emelni.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében a reggel publikált inflációs adatról kérdeztük Nyeste Orsolyát, az Erste Bank vezető közgazdászát. A szakember egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogyha a nem túl rózsás GDP-adatokkal együtt nézzük a makroképet, akkor furcsának hat, hogy a szolgáltatások inflációja nő, a fogyasztás viszont valószínűleg nem túl erős. Az adás második részében Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, makrogazdasági elemzője volt a vendégünk, aki a hazai magánegészségügy tavalyi évéről és a piac kilátásairól beszélt podcastünkben.
A vártnál nagyobb gyorsulást mutató júliusi inflációs adat kellemetlen meglepetést jelent, illetve az infláció szerkezete továbbra is aggasztó – ilyen megállapításokat fogalmaztak meg az elemzők a KSH által ma reggel közzétett júliusi inflációs adatok, illetve az MNB inflációs alapmutatóinak értékelése során. Úgy látják, hogy az MNB emiatt még inkább óvatos lehet egyelőre a kamatpolitika terén, és akár augusztusban meg is állhat a vágási sorozatban, illetve év végéig legfeljebb 1-2 vágás férhet bele jelen állás szerint. Az alábbiakban a négy elemzői kommentárt abc-sorrendben mutatjuk be.
A KSH júliusi inflációs adatai után kiadta saját gyorselemzését a folyamatokról a Magyar Nemzeti Bank. Ez azt mutatja, hogy mindhárom fő inflációs mutatóban gyorsulást látnak éves szinten, illetve mind a négy havi alapú inflációs mutató jóval gyorsabb volt, mint az előző évtized átlaga.