Arra utasították az izraeli hadsereget, hogy készüljenek fel annak a lehetőségére, hogy az Egyesült Államok katonai csapást hajt végre Irán ellen, mielőtt Donald Trump elnök januárban leköszön – állítják az Axiosnak bennfentes források.
Az örmény kormány hétfőn nyilvánosságra hozta annak a 121 településnek a listáját, amelyet az el nem ismert hegyi-karabahi örmény vezetéssel egyetértésben átad Azerbajdzsánnak.
Henry Kissinger, az Egyesült Államok volt külügyminisztere arra figyelmeztet, hogy ha Joe Biden nem javítja meg gyorsan a Kínával való kommunikációt, a helyzet könnyen katonai konfliktussá fajulhat – írja a Bloomberg.
A legfontosabb iráni nukleáris létesítmény, a natanzi atomközpont elleni csapás lehetséges változatainak felvázolását kérte múlt héten Donald Trump amerikai elnök, akinek két hónapja van hátra hivatali idejéből, de az elnök végül elállt ettől a súlyos lépéstől - közölte hétfőn egy amerikai tisztségviselő.
Örményország elismerte szombaton, hogy több mint 2300 katonáját vesztette el a vitatott hovatartozású területért, Hegyi-Karabahért Azerbajdzsánnal vívott, szeptember végén kirobbant harcokban.
Megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel - jelentette be hétfőn késő este az örmény kormányfő a Facebook-oldalán.
Azerbajdzsán elismerte, hogy orosz helikoptert lőtt le Örményország légterében, amiért az azeri külügyminisztérium bocsánatot kért - közölték hétfőn orosz hírügynökségek.
Nikol Pasinján örmény kormányfő és Ilham Ailyev azeri elnök hétfőn a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva kifejezte készségét a személyes találkozóra.
Hétfőre virradó éjjel tüzérségi támadás ért több azerbajdzsáni települést és katonai állást - jelentette be Ilham Aliyev azeri elnök a Twitteren, ami arra utal, hogy továbbra is igencsak törékeny az a humanitárius tűzszünet, amely elvileg szombat éjféltől lépett életbe Örményország és Azerbajdzsán között.
A hegyi-karabahi humanitárius tűzszünet megszegésével vádolta egymást Örményország és Azerbajdzsán vasárnapra virradóan, néhány órával a fegyvernyugvás életbe lépését követően.
Helyi idő szerint szombat éjféltől humanitárius tűzszünet lép életbe Örményország és Azerbajdzsán között - jelentette be közleményében az örmény és az azerbajdzsáni külügyminisztérium.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök nemrég még világraszóló barátok voltak; olyannyira, hogy Erdogan még az amerikaiakkal is összerúgta a port, hogy orosz légvédelmi rakétarendszereket vásárolhasson. A Hegyi-Karabah régióban kirobbant konfliktusban viszont megint frontális ellentét bontakozott ki a két ország politikai érdekei közt: az oroszok hűteni, a törökök pedig fűteni próbálják a háborút. Nem ez az első eset mostanában, hogy Oroszország és Törökország egymásnak feszült, sőt, Líbiában és Szíriában a két ország (proxi-)katonái már nyíltan egymás ellen harcolnak. Nagyon úgy néz ki, hogy vége a Putyin-Erdogan barátságnak és a legújabb konfliktus azt bizonyítja, hogy a török elnök már nem fél páros lábbal sem belerúgni az oroszokba, ha külpolitikai érdekei ezt kívánják.
A jereváni kormány tájékoztatása szerint szombaton a hegyi-karabahi erők újabb 51 katonája esett el a harcokban az azerbajdzsáni csapatok ellen vívott küzdelemben a vitatott hovatartozású területen.
A Hegyi-Karabahért vívott harcok azonnali beszüntetésére szólította fel a konfliktusban részt vevő felek fegyveres erőit csütörtökön kiadott közös nyilatkozatában az orosz, az amerikai és a francia elnök.
Ötödik napja folyamatosak az összecsapások Azerbajdzsán és Örményország fegyveres erői közt és miközben a nemzetközi közösség békéért lobbizik, Törökország egyre mélyebben beleavatkozik a konfliktusba.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon megerősítette örmény és azeri hivatali partnerének, hogy kész Moszkvát a hegyi-karabahi konfliktus rendezését szolgáló tárgyalások helyszínéül felajánlani, és egyebek között háromoldalú találkozót tartani velük - közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.
Nagyon úgy néz ki, hogy nyílt háború robbant ki Azerbajdzsán és Örményország közt, mindkét ország mozgósította haderejét és napok óta folyamatosak az összecsapások. Egyre több videó jelenik meg az interneten a két ország közti konfliktusról, amely úgy tűnik, folyamatosan eszkalálódik.
Tegnap katonai összecsapás robbant ki Azerbajdzsán és Örményország, illetve az általuk támogatott Arcah Köztársaság katonái közt; már több tucat civil és katonai áldozata lehet az egyre intenzívebb harcoknak. Mindkét ország mozgósította a hadseregét és sajnos úgy néz ki, nyílt háború fog kirobbanni a két ország közt, ha csak nem talál a nemzetközi közösség egy gyors és korrekt megoldást a több évtizede húzódó területi konfliktusra. Az örmények katonai erejüket tekintve nem túl jó esélyekkel indulnak a háborúba, a természeti adottságok viszont az ő malmukra hajtják a vizet.
Az amerikai elnökválasztás közeledtével és az izraeli-arab kiegyezéssel ismét előtérbe került Irán kérdése, ráadásul napvilágot látott egy titkosszolgálati jelentés is, melyből kiderül, hogy a perzsa ország merényletet tervez egy amerikai nagykövet ellen. Egyre több elemző aggódik amiatt, hogy Trump egy Irán elleni háborúval próbálja majd menteni a választási esélyeit és amiatt is, hogy ha véletlenül megnyeri a választásokat, 2021-re Amerika hadban fog állni a síita országgal. Bidentől ezzel szemben elnéző és diplomatikus fellépést várnak Iránnal szemben, aki még a Trump által felrúgott atomalkuba is visszaléphet. Az igazság az, hogy jó eséllyel egyik elnök sem akar Iránnal háborúzni, ha netán viszont mégis konfliktus lesz a közel-keleti országgal, ez valószínűleg nem azon múlik majd, hogy éppen ki lesz az amerikai elnök.
Bár a magyar honvédelmi képesség korszerűsítése 2014 óta zajlik, az elmúlt néhány hónapban igencsak felgyorsultak a dolgok: a kormány sorra jelenti be a rekordösszegű, több milliárd eurós, dolláros fegyverbeszerzéseket. Az ügy kapcsán sokszor kapunk a beszerzések szükségességét firtató kérdéseket, gyakran találkozunk kifejezetten azzal a kérdéssel, hogy „mégis kivel akar háborúzni Magyarország?” A rövid válasz az, hogy senkivel, a magyar védelmi képesség fejlesztése zajlik, melyre az eszközök elavultsága és a gyorsan változó európai biztonsági helyzet miatt égető szükség van. Ennél azért persze egy kicsit komplikáltabb a helyzet, megpróbáljuk röviden összeszedni a haderőfejlesztés főbb indokait.
Személyesen vehettünk részt és hallhattunk az akkumulátoros trendekről.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Eközben az ukrán drónok hatalmas veszteségeket okoznak Oroszországnak.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
