Látványosan erőre kaptak az ingatlanalapok, a friss statisztikák szerint egyre több pénz ömlik a lakosság egykori kedvencébe. Mindezt csak fokozza, hogy idén eddig az ingatlanalapok kategóriája hozta a legtöbb, 4% feletti hozamot, míg például a legkeresettebbnek számító részvényalapok még mindig mínuszban vannak idén szektorszinten.
A növekvő munkanélküliség miatt kieső adóbevételek és a csökkenő hozamok mind veszélyeztetik az európai nyugdíjrendszer jövőjét – írja a Better Finance adataira hivatkozva a Financial Times.
Az ember hajlamos azt gondolni, hogy ő ügyesebb befektető, mint a többiek és beletartozik abba a 10%-ba, aki képes megverni a piacot, de egy tanulmány szerint bizony eljön az a pont az életben, amikor a pénzügyi készségeink jobban visszaesnek, mint a magabiztosságunk.
A márciusi jelentős vagyonvesztést követően az április már szerény emelkedéssel zárult a befektetési alapok piacán, ami egyértelműen a jobb piaci teljesítménynek köszönhető. Úgy tűnik, sok befektető lát most beszállási pontot a részvénypiacon, a részvényalapok iránt ugyanis jelentősen megugrott a kereslet, annak ellenére is, hogy a kategória egyébként idén még jelentős mínuszban van. A részvényalapoknál sokkal több pénzt vesztettek azonban az abszolút hozamú alapok.
A friss, februári adatok egyelőre csak sejtetik, mit fogunk majd márciusban látni a befektetési alapok piacán: bár az alapok iránt még volt érdemi kereslet, a hozamok ezt a pluszt teljesen eltörölték az összvagyont tekintve. Ennél várhatóan a március csak rosszabb lesz, a piacokon pánikszerű mozgásokat látni, ilyen környezetben még a profi befektetőknek is nehéz nemhogy pénzt keresni, de legalább azt nem elveszíteni, ami van.
Év végén több mint 570 ezer négyzetméternyi új iroda kivitelezése volt folyamatban, melynek közel fele (226 ezer négyzetméter) készülhet el 2020 végéig (13 épület). A fejlesztői tevékenység a következő 12 hónapban a Váci úton lesz a legerősebb, ahol öt épületben összesen több mint 125 ezer négyzetméter új iroda valósul meg. Ezzel a budapesti irodapiac domináns részpiacának állománya 2020-ban átlépi az egymillió négyzetmétert - derül ki az Eston legújabb elemzéséből.
Elképesztő hajrát nyomtak decemberben a befektetési alapok, összesen több mint 150 milliárd forintnyi friss tőke áramlott a szektorba. Ennyi pénzt egy hónap alatt utoljára 2014 januárjában láttak az alapok, ezzel pedig a kezelt vagyon is megközelítette a 6500 milliárd forintot. Tavaly több szabályozói változás is érintette a piacot, ami miatt jelentős vagyoni átrendeződések voltak, de összességében kijelenthető: nem sokan voltak, akik tavaly buktak volna befektetési alappal. Beszédes adat, hogy a teljes szektor vagyiarányosan közel 7%-os hozamot ért el 2019-ben.
Nincs olyan nyugdíjpénztár az általunk vizsgáltak között, amelynek legalább egy portfóliója ne hozott volna 10% feletti hozamot idén tagjainak. A legtöbb 10% feletti portfólió az OTP Önkéntes Pénztárnál volt, ezek közül is kiemelkedik a dinamikus portfólió, amely a mezőnyben egyedül tudott 20% feletti hozamot csinálni.
A mostani piaci feltételek mellett akár 10 százalékot meghaladó éves hozam is elérhető befektetési célú, hosszú távú kiadásra szánt ingatlan vásárlásával – derül ki a TAKARÉK Index összegzéséből. Budapesten átlagosan 8,1 százalék, vidéki nagyvárosokban pedig 8,9 százalék az átlaghozam egy használt ingatlan kiadásán jelenleg. Az elemzés szerint a nulla közeli betéti hozamok sok befektetőt tereltek az ingatlanokhoz is, és ez a trend várhatóan annak ellenére fennmarad, hogy nehezen megjósolható, hogyan változnak a következő években a lakásárak. Fontos, hogy az index hozamszámításába a lakás esetleges felértékelődését is beleszámolták.
Az idei év első felében a teljes bérlői kereslet elérte a 190 ezer négyzetmétert a hazai logisztikai piacon, ami 17 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A Cushman & Wakefield az egyes magyarországi városokban jellemző bérleti díjak mellett az átlagos hozamszinteket is közzétette.
Budapesten és környékén hozzávetőlegesen 105 ezer négyzetméter volt a tavalyi év utolsó negyedévében a bérlői kereslet az ipari ingatlanok piacán. A prémium bérleti díjak a fővárosban a legmagasabbak, a magasabb hozamok elérése érdekében azonban érdemesebb vidékre menni - derül ki a Cushman & Wakefield legújabb tanulmányából.
Rendkívül erős évet zárt tavaly a budapesti irodapiac, egy év alatt 230 ezer négyzetméternyi új területtel bővült az állomány. Az új építkezések mellett azonban fontos költözések is történtek, amelyek jócskán felforgatták az egyes alpiacokat. A Cushman & Wakefield tanulmánya alpiacok szerint mutatja be az állomány eloszlását, az üresedési rátát vagy éppen a jellemző bérleti díjakat.
Míg a globális befektetési volumen 2010 óta kisebb megszakításokkal stabilan növekszik, addig Magyarországon 2014-ig nem volt érdemi bővülés. Az azóta eltelt 4 évben viszont Magyarország is felkerült a befektetői térképre, felzárkózva ezzel a világpiaci trendekhez - hangzott el a CBRE befektetési reggelijén. A régió gazdasága több, mint 4 százalékkal bővült tavaly, a munkanélküliségi ráta rekordalacsony szinteken van, a bérek egy év alatt 14 százalékkal emelkedtek és az építőipari volumen is maximális kapacitáson megy. Bár 2018-ra is hasonlóan jók a kilátások, nem árt odafigyelni a lehetséges veszélyekre sem.
A Magyar Nemzeti Bank és a Royal Institution of Chartered Surveyors együttműködésében, a budapesti kereskedelmi ingatlanpiaci folyamatokat feltáró kérdőíves felmérésfelmérés, 2017 második félévére vonatkozóan újraindult. Az elmúlt két évben a kereskedelmi ingatlanok jellemző bérleti díja a legtöbb ingatlantípus esetében 15 százalékot meghaladó mértékben emelkedett. A prime irodapiaci és bevásárlóközpont hozamok már 10-25 bázispontra megközelítették a 2007-ben tapasztalt, historikus minimum szintjüket. A felmérés válaszadóinak többsége a kereskedelmi ingatlanok befektetési és bérleti piacán is a kereslet növekedésére számít az elkövetkező 6 hónapban, azonban a fejlesztési kedv tekintetében már több ingatlantípus esetén túlsúlyban vannak a változatlanságot vagy néhány esetben csökkenést várók.
A 90-es évek vége felé kezdtek egyre nagyobb számban Magyarországon is megjelenni a nyugati-európai és amerikai mintára épülő bevásárlóközpontok, amelyek többsége a mai napig magas kihasználtság mellett üzemel. Az alábbiakban a Jones Lang LaSalle elemzése alapján néztük meg, hogy melyek ma Budapest vezető bevásárlóközpontjai, miért nehéz a plázák értékének meghatározása és milyen jövő vár a bevásárlóközpontokra az e-kereskedelem terjedése mellett.
Az ingatlanpiac szinte minden szegmensében a hozamok folyamatos csökkenéséről beszélnek a szakemberek, de a régió országai között is nagy különbségek vannak. A Cusman & Wakefiled elemzéséből kiderül, hogy az irodák, a kiskereskedelmi ingatlanok, az ipari ingatlanok és a hotelek esetében milyen prémium hozamokra számíthatunk Kelet-Közép-Európa országaiban.
Látványos térképet adott ki a Colliers, amelyben összeveti Európa legnagyobb városainak irodapiacait a prémium és az átlagos bérleti díjak, valamint az elérhető hozamok alapján. Az adatok 2017 első félévre vonatkoznak, a térképre kattintva részletesen is megnézhetjük a régiós különbségeket.
A lakásbérleti hozam a fővárosban és több egyetemi városunkban is meghaladta a bruttó 7 százalékot 2016-ban, ami nemcsak a többi régiós fővároshoz viszonyítva magas érték, hanem európai összehasonlításban is kiemelkedő. Ezzel szemben nálunk az egyik legalacsonyabb a bérelt ingatlanban élők aránya. Egy 70 négyzetméteres saját lakáshoz, a magyaroknak 8 évnyi teljes átlagfizetésüket kell félretenniük - derül ki a Deloitte Európai Ingatlan Index tanulmányából.
Míg a lakáspiacon nézelődve előbb-utóbb mindenki szembesül az aktuálisan magas árakkal és bérleti díjakkal, addig az ingatlanpiac más szegmenseiben már nehezebb otthonosan mozogni. Befektetői szemmel azonban a lakáskiadás mellett érdemes más területekre is odafigyelni, mert elképzelhető, hogy a lakáskiadásnál magasabb hozamok is elérhetőek például egy megfelelő helyen lévő üzlethelyiség kiadásával.
Szinte mindenkit foglalkoztat a kérdés, hogy Magyarországon meddig mehetnek feljebb az ingatlanárak. A Duna House megvizsgálta az egyes környező- és nyugat-európai országok trendjeit, hogy esetükben milyen mértékű volt 2008 óta az áremelkedés, továbbá, hogy a jelenlegi árak mellett mekkora hozamokkal lehet kalkulálni egy befektetés esetén.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
