A budapesti lakások drágák. A budapesti lakások olcsók. Hogy a két állítás közül melyik az igaz, elsősorban attól függ, hogy Európán belül honnan nézzük a magyar lakáspiacot és figyelembe vesszük-e az adott árakhoz társuló jellemző béreket. Az alábbiakban a Numbeo térképén mutatjuk meg, hogy a tágabb környezetében mennyire számít drágának Budapest és mennyire éri meg a magyar lakáspiacon befektetni a pénzünket.
Ismét gazdát cserélt az egyre ikonikusabbnak számító Eiffel Palace irodaház, az MNB a pályáztatás után ugyanis egy luxemburgi székhelyű befektetési alapnak adta el a 14 500 négyzetméteres irodaházat, derült ki már múlt hét pénteken. Az 53,8 millió eurós vételár kapcsán felmerül a kérdés, hogy mennyire érte meg az árát, sokan már a néhány évvel ezelőtt - az MNB által - kifizetett 45,3 millió eurót is soknak tartották. Ennek kapcsán megnéztük, hogy mennyire reális a mostani vételár és a különböző bérleti díjak mellett milyen hozamokra számíthat az új tulajdonos.
Ingatlanbefektetések során legtöbbször a lakásvásárlás, majd annak kiadása juthat az eszünkbe, intézményi befektetők azonban a hozamok alapján sokszor jobbnak látják a piac más szegmenseibe helyezni a tőkéjüket. Ilyen például az irodapiac Budapesten, amibe befektetve még most is átlagon felüli megtérüléssel lehet számolni.
Jelentős áremelkedésnek lehettünk tanúi az elmúlt két évben a magyar lakáspiacon, aminek hatására a válság előttivel megegyező vagy akár azt meghaladó árakkal is találkozhatunk. Az elképesztően gyors drágulás még a szakmabelieket is meglepte, a környező országokhoz képest azonban a mostani árszint még mindig nem számít kiugróan magasnak. Az emelkedő árak következtében eleinte a befektetők, mostanra viszont a saját célra vásárlók is megjelentek a piacon. Ennek kapcsán utánajártunk, hogy a jelenlegi árak mennyire számítanak magasnak a reálbérek, az alapkamat, a hitelköltségek és az elérhető hozamok tükrében.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
