Évekig nem hallottunk róluk, de a kamatkörnyezet emelkedésével párhuzamosan ismét megjelentek az alapkezelők termékpalettái között a garantált alapok, amelyeknek többsége a tőke 100%-ára garanciát ad, gyakorlatilag tehát lehetetlen bukni velük. Vannak a tőkevédett alapok mellett hozamvédett konstrukciók is, de tényleg olyan nagy biznisz ezekbe tenni a pénzt?
Decemberben a befektetési alapok közel 360 milliárd forintnyi friss tőkét gyűjtöttek, ennél magasabb pénzbeáramlásra a szektorban eddig még sosem volt példa. Úgy tűnik tehát, hogy a magyar megtakarítások egy jelentős része decemberben ismét a befektetési alapokat mellett tette le a voksát a lakossági állampapírok helyett, ezen belül is elsősorban a kötvényalapok vonzották a friss pénzeket, ahol ugyancsak rekord eredmény született.
Szinte biztosra vehető, hogy 8,4% lesz a tavalyi átlagos infláció az eurózónában, és már azt is tudjuk, hogy Magyarországon ez a szám 14,5%. Az inflációs adatokat ismerve pedig felmerül a kérdés, melyik inflációkövető lakossági állampapírt érdemes megvenni, vajon a forintos PMÁP vagy az eurós kamatozású PEMÁP lenne a jobb választás? A kamat persze sokat számít a döntésben, de a forint árfolyama talán még többet. Alábbi cikkünkben annak jártunk utána, milyen forint árfolyam mellett érdemes egyik vagy másik papír mellett letenni most a voksunkat.
Több mint tíz éve nem látott hozamemelkedés ment végbe 2022-ben a magyar állampapírok piacán, ami a gyakorlatban tetemes veszteséget jelentett a befektetőknek. Ennek ellenére az év végére történelmi csúcsra emelkedett a külföldi befektetők magyar állampapír-állománya, vagyis egyáltalán nem maradnak távol a piactól, épp ellenkezőleg. Ez egyrészt azt jelentheti, hogy a devizás papírokat vásárolták nagyobb mértékben a forintkötvényekkel szemben, másrészt már a várakozások is hajthatják a tőkebeáramlást.
Bár jó pár éve már nem tudnak érdemi összegeket megmozgatni a hazai ingatlanalapok, aki ezekbe az alapokba fektet, nem csalódik nagyot. Egyre meggyőzőbb hozamokat tudnak felmutatni az új ingatlanalap-sorozatok is, aki elfogadta a féléves befektetési korlátozást, bőven 10% feletti teljesítményt is elérhetett 2022-ben. A legnagyobb ingatlanalap továbbra is az Erste Ingatlan alapja több mint 600 milliárd forintos vagyonával.
2018 óta nem látott rossz teljesítményt nyújtottak tavaly a hedge fundok, főként a részvénybefektetések húzták lefelé a hozamokat. A makro hedge fundok viszont felülteljesítették társaikat – számol be a HFR adatairól a Reuters.
Két dolog sem könnyítette meg a vegyes alapok számára a hozamszerzést tavaly: egyik oldalon ott voltak a gyengén teljesítő tőzsdék, a másik oldalon pedig az elszálló infláció és a kötvényhozamok nehezítették meg a helyzetet. A legjobban teljesítő sorozatok között a 9% volt a legjobb elérhető hozam, de a legjobb alapok többségének teljesítménye inkább a nullához konvergált. Ezek után nem annyira meglepő, hogy 2021-ben még a legkeresettebb kategóriának számító vegyes alapokért tavaly már nem kapkodtak annyira a befektetők.
Felesleges szépíteni: siralmas évet zártak 2022-ben a hazai részvényalapok, mindössze négy sorozat tudott 10% feletti hozamot elérni, ezeken kívül hat sorozat volt pluszban tavaly és itt a vége, a többi lakossági, 87 forintos sorozat mínuszban zárta az évet. Csodálkozni mondjuk nem kell, tavaly szinte a világ összes tőzsdéje is siralmasan teljesített, ez pedig rányomta bélyegét a hazai részvényalapok hozamaira is. Az biztos, hogy nem a megszokott piacokon lehetett pénzt keresni tavaly.
Nem volt könnyű év hozamszerzési szempontból 2022 az abszolút hozamú alapoknak, a részvénypiacok visszaesése, a kötvénypiaci hozamok emelkedése, a geopolitikai feszültségek, az inflációs nyomás és a recessziós félelmek a hazai profik által kezelt alapok teljesítményére is rányomták a bélyegüket. De még ezekkel együtt is volt pár alap, amelynek sikerült 10% felett hoznia tavaly. A legnagyobb abszolút hozamú alap most is az OTP Supra, amely több év szenvedés után ismét szép hozamot tudott felmutatni a befektetőknek. A legjobban teljesítő alap pedig az lett, amelyik a kötvényhozamok emelkedésére fogadott.
Az inflációs félelmek, a geopolitikai viszályok, a hozamemelkedés, a részvénypiacok gyengülése és a recessziós aggodalmak is mind hozzájárulhattak ahhoz, hogy idén inkább pénzt vesztettek a nyugdíjra gyűjtők. Ennél rosszabb évet a szektor 2008-ban zárt, de azért voltak 2022-ben is kiemelkedőbb teljesítmények. Most nagyon úgy tűnik, 2023 első hónapjai is rázósnak ígérkeznek, utána viszont jöhet egy kis fellélegzés is.
Bár még nincs vége az évnek, várhatóan az elmúlt 14 év legrosszabb hozamát fogják elérni idén a hegde fundok, igaz, a teljesítményük még így is jobb lesz, mint a részvény- és kötvénypiacoké – számol be a hírről a Reuters.
Az OECD előzetes, 2021-re vonatkozó adatai szerint a legtöbb vizsgált országban, így Magyarországon is nőtt a nyugdíjvagyon tavaly, de még így is csak a sor vége felé kullogtunk. Az inflációval kiigazított nyugdíjhozamok itthon voltak a legrosszabbak Törökország és Csehország után, ebben szerepet játszhat az egyre emelkedő infláció mellett az is, hogy a hazai nyugdíjmegtakarítások nagyobb része kötvényekbe van fektetve.
Először még úgy tűnt, hogy októberben sikerült megfogni a hónapok óta tartó lejtmenetet a forintos lakossági állampapírok állományában, de a november ismét csalódást keltő számokat hozott: további 350 milliárd forinttal csökkent az állomány, ezt elsősorban a MÁP+-ból kiáramló pénzek hajtották. Az inflációkövető prémium állampapír és a bónusz állampapír sem tudta ellensúlyozni a folyamatot, ezekbe mindössze 100-100 milliárdnyi friss nettó tőke érkezhetett.
Novemberben tovább meneteltek a befektetési alapok: múlt hónapban több mint 200 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a szektorba, ezzel és a jó hozamokkal együtt a kezelt vagyon új csúcsra, 9000 milliárd forint fölé nőtt. Ez azt is jelenti, hogy a befektetési alapok szektora így már több pénzt kezel, mint amennyi megtakarítás lakossági állampapírokban van. A befektetők kedvencei továbbra is a kötvény- és pénzpiaci alapok, a legjobb hozamokat viszont nem itt, hanem ezúttal az ingatlanalapoknál kell keresni.
A volatilis gazdasági környezetben az ingatlanpiac érdeklődése afelé fordul, hogy mennyire lesz zökkenőmentes a cashflow a következő 12 hónapban. A szigorítási ciklus lassulásával és a kamatlábak stabilizálódásával azonban a Fidelity szerint lehetőségek is megnyílnak majd azon befektetők előtt, akik készen állnak arra, hogy megragadják őket. Ráadásul a racionálisabb árazás időszaka is eljöhet, ami előkészíti a terepet az ágazatok, helyszínek és ingatlantípusok függvényében eltérően alakuló hozamok számára.
Az irányadó kamat jelentős emelésével nagyon lemaradt a rövid állampapír-hozam mögötte, vagy ahogy az MNB szokta emlegetni, „nem tökéletes a monetáris transzmisszió”. De mi ennek az oka? Hogy lehet 18 százalékos irányadó kamat mellett 11 százalék a három hónapos diszkont kincstárjegyek hozama? Mit jelenthet a jövőben a kormány által bejelentett kamatstop a bankbetétekre?
Az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit jelző klasszikus díjterhelési mutató 2021-ben 0,71 százalék, a korrigált díjterhelési mutató 0,75 százalék volt. Az immár két évtizede tartó trendszerű díjcsökkenés során előfordulnak olyan évek – így a tavalyi is –, amikor a díjterhelés enyhén meghaladja az előző időszakét. A nyugdíjpénztárak más öngondoskodási termékekkel összehasonlítva így is az egyik leginkább költséghatékony hosszútávú befektetési formának számítanak - derül ki az MNB közleményéből.
Kissé fellélegezve, de tovább halmozták idei veszteségeiket az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak is, a piaci feszültségek, az infláció, az energiaválság és a recesszió szele a nyugdíjpénztári hozamszerzési lehetőségeket is erősen visszaveti. Van viszont egy jó hír is: soha eddig nem fizettek még olyan magas hozzájárulást az önkéntes pénztári tagok a harmadik negyedévben, mint most.
Várhatóan csak 2023 elején jönnek majd legközelebb a hitelminősítők vizsgálódni Magyarországra, ugyanakkor több cég is figyelmeztetett már a kockázatokra. Legutóbb foglalkoztunk vele, hogy az uniós forrásokról való megegyezés hiánya például akár leminősítést is hozhat. Ugyanakkor ezeknek a besorolásoknak egyre kisebb a jelentőségük, hiszen a hitelminősítések ma már inkább követik, mint alakítják a piacot. Vizsgálatunk szerint a befektetők jelenleg kockázatosabbnak értékelik Magyarországot, ami persze lehet átmeneti állapot is.
A piaci szakértők szerint az államkötvények piacán még fél-egy évig is eltarthat a mostani volatilis állapot, miután a jegybankok tovább szigorítanak az infláció letörése érdekében – számol be a hírről a Reuters.
Ráadásul a helyszín is egyezik.
Fontos találkozóra kerül sor.
Közben kétpárti munkacsoportot jelentettek be.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
