Majdnem nyugdíjkatasztrófa lett a vége a brit államkötvény-hozamok elszállásának, amit részben a nyugdíjalapok saját maguknak köszönhettek. A brit jegybank időben közbe tudott lépni, de még mindig nem lélegezhetnek fel a brit nyugdíjalapok.
Rövid távon a megemelkedett energiaárak, az infláció, a növekvő hozamkörnyezet és a gazdasági lassulás kényszeríti alkalmazkodásra a megtakarítások és befektetések piacának kereslet- és kínálatoldali szereplőit egyaránt. De mi lesz a következő egy-két évtized nagy sztorija? Részben erre keressük a választ a Portfolio október 18-ai Future of Finance konferenciájának vagyonkezelői szekciójában.
A világgazdaságban tapasztalható bizonytalanságok alapjaiban nem rengetik meg a nemzetközi piacokat, sőt olykor nagyobb mozgástér is nyílik a befektetők számára. A megváltozott körülmények a globális startup kultúrára még pezsdítő hatást is gyakorolhatnak, a hagyományos termelő vállalkozások kerülhetnek inkább nehéz helyzetbe. Az elmúlt években tapasztalható tőkekihelyezési kényszer továbbra sem csillapodik, de előtérbe helyeződik a gyorsoság és a megfelelő helyzetfelismerés. Ma már egy vállalat sem veheti félvállról a környezeti- és társadalmi hatásokat, mert a befektetők számára már nagy értékkel bír, ha egy cég nem csak feléli a működéséhez kapcsolódó emberi és környezeti erőforrásokat, hanem élteti és segíti azok újratermelését. A Portfolio Eszter Elemért a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) elnökét, az október 7-i HVCA - Portfolio Investment Conference 2022 előadóját kérdezte a jelen gazdasági környezet kockázati- és magántőke befektésekre gyakorolt hatásairól, a befektetési trendekről és a hazai piac jövőjéről.
Az elmúlt 5 évben szinte mindenki nyerni tudott az ingatlanbefektetéseken, most azonban más idő jön: biztosan lesz, aki kiárazódik a következő években, ami az igazi szakértőknek elég jó hír. A piac tisztulása mellett, a hozamkörnyezetről, az egyes ingatlaneszközök jövőjéről, az energiaválság következményeiről, valamint az ESG-szempontok és a fenntarthatósági eredmények ingatlanpiaci vonatkozásairól volt szó a Property Investment Forum egyik panel-beszélgetése során.
Egy friss kutatás eredményei szerint a tőzsdén kereskedett alapok befektetői barométerként szolgálnak arra, hogy mit nem szabad megvenni, mivel úgy tűnik, többlethozamot lehet elérni, ha shortoljuk azokat az alapokat, amelyeknél a legnagyobb a tőkebeáramlás, és longoljuk azokat, amelyeknél a legnagyobb a pénzkiáramlás – számol be a hírről a Financial Times.
Rég volt már olyan, hogy a két legnépszerűbb befektetési alap kategória a magyarok körében a kötvény- és pénzpiaci alapok legyenek, de az augusztus nem csak ettől lett érdekes: eddig sosem látott szintet ért el az alapokban kezelt vagyon: átlépte a 8000 milliárd forintot.
Szinte mindegyik nagyobb önkéntes- és magán-nyugdíjpénztári portfólió kezelt vagyona nőtt tavaly az MNB Aranykönyv friss számai szerint, igaz, ez leginkább a részvénypiacok jó teljesítményének tudható be, nem annyira a befizetések megugrásának. Mindeközben a taglétszám mindkét pénztártípusnál csökken, és különösen aggasztó, hogy egyre kevesebb fiatal választja az öngondoskodásnak ezt a formáját. Erről a témáról bővebben is szó lesz október 18-ai Future of Finance 2022 konferenciánkon.
A részvénypiacok menetelése és a kötvénypiac szenvedése jellemezte tavaly a világpiacokat, a nagy hazai alapkezelőknek ilyen felemás viszonyok közepette is sikerült növelniük nyereségüket az MNB Aranykönyv friss számai szerint. Csökkent, de így is az OTP Alapkezelőjé maradt a legmagasabb profit a piacon, a szolgáltató jelentősen tudta növelni kezelt vagyonát is. Tavaly már három olyan alapkezelő is szerepelt a listán, amelynek kezelt vagyona meghaladta az ezermilliárd forintot.
A Bloomberg globális kötvényindexe 20 százalékot esett tavaly januári csúcsához képest, ezzel 1990 óta először köszöntött be a be medvepiac – írja a lap. Az új helyzethez a befektetőknek is igazodni kell, hiszen nagyon rég fordult elő, hogy a részvények és a kötvények kéz a kézben gyengüljenek.
Miközben a recessziós félelmek, az energiaválság és a magas infláció árnyékolja be a befektetési piacokat, a friss portfólió-ajánlókban a magyar vagyonkezelők találtak egy igen magas hozamot biztosító befektetési lehetőséget itthon. A modellportfólióban sosem látott szintre emelkedett a kötvénybefektetések aránya, a részvényeké pedig rekord alacsony szint közelébe csökkent.
Egyik évben sem csökkent akkorát a 16-29 évesek önkéntes pénztári taglétszáma, mint tavaly az MNB friss számai szerint. Ezzel a közel 1,1 millió önkéntes tagból mindössze 43 ezer főt tesznek ki a fiatalok, ami nem sok jó vetít előre a nyugdíjrendszert tekintve. Mindeközben tovább halmozták idei veszteségeiket az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak is, a piaci feszültségek, az infláció, az energiaválság és a recesszió szele a nyugdíjpénztári hozamszerzési lehetőségeket is erősen korlátozza.
Az infláció emelkedésével párhuzamosan beindult a kötvénypiaci hozamok emelkedése is, itthon legutoljára 10 éve láttunk ehhez hasonló hozamokat. Mindez az árfolyamok esésében, végső soron pedig a magyar kötvényalapok rossz teljesítményében csapódott le. Úgy tűnik azonban, egyre közelebb kerülünk a fordulathoz: a rövid kötvényalapok már kezdenek magukhoz térni, a recesszió pedig elhozhatja a hosszú futamidejű kötvények feltámadását is. A magyar befektetők pedig láthatóan készülnek erre: idén eddig kötvényalapokba áramlott a legtöbb friss megtakarítás.
Az utóbbi időszakban jelentősen ugrottak az intézményi állampapírok lejáratig számított hozamai, már az egy éves DKJ-val közel 10%-os hozamot lehet zsebre tenni. Nem csoda, ha sokakban motoszkál a gondolat, megéri-e az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír helyett inkább egyéves DKJ-t venni, és a PMÁP-ból csak később bevásárolni. Megnéztük, melyik befektetési stratégia a kifizetődőbb.
90 éves korában elhunyt Julian Robertson milliárdos befektető, akinek a nevéhez fűződő Tiger Management egykor a világ legnagyobb és legsikeresebb hedge fundjai közé tartozott, és aki a "Tiger Cubs" néven ismert kiemelkedő portfóliómenedzserek generációit nevelte ki – számol be a hírről a Reuters.
Jelentős, 50 bázispont körüli ugrás következett be ma a forintalapú 10-20 éves államkötvények hozamában a másodpiaci referenciahozamok alapján, és így a hozamgöbe rövid és hosszú oldalának hozamai egy szintre kerültek.
Pár napja az Egyéves Magyar Állampapír és a Kincstári Takarékjegy kamatát is megemelte az adósságkezelő, rögtön fél százalékponttal.
A norvég olajalap, a világ legnagyobb állami vagyonalapja 2022 első felében veszteséget könyvelt el, ami csaknem eltörölte a 2021-es piaci menetelésben elért nyereséget - számol be a hírről a Financial Times.
Az elmúlt két kereskedési napon a forint 12-14 egységgel zuhant az euróval szemben, ami jókora mozgásokkal járt az állampapírok másodpiacán is. Az 1-3 év körüli futamidejű papírok hozama 10% közelébe emelkedett, igaz ezeknél is feljebb voltak a hozamszintek július elején, amikor a forint történelmi mélyponton járt a 410 feletti régióban.
Júliusban tovább gyarapodott a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, megközelítve a 8 ezermilliárd forintos szintet, ami új rekordot jelent. Továbbra is az ingatlanalapok kezelik a legtöbb pénzt, a legjobb hozamokat viszont az árupiaci alapok szállítják: július végén már 18% feletti hozamot mutattak fel idénre.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Kijev lenullázta Oroszország képességeit.
Csökkenteni kellene az árakat.
A háború legnépszerűbb fegyverét tették földdel egyenlővé.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
