Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője tegnap az úgynevezett "junior" növekedési részvényekről osztotta meg a véleményét, vagyis azokról a fiatal vállalatokról, amelyek magasabb kockázatot jelenthetnek a befektetők számára, de komoly potenciállal rendelkeznek és akár óriásit is lehet velük kaszálni később. Elemzésünkben két, a guru által érdekesnek talált részvényt nézünk meg közelebbről.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist máus 18-i adása. A mai műsor első részében a lakossági megtakarításoknál megfigyelt első negyedéves trendekről volt szó, erről Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük. Ezt követően az OTP Bank kötvénykibocsátásával foglalkoztunk, a pénzintézet ugyanis 500 milllió dollár értékben von be forrást a működésébe. A kereslet a Portfolio információi szerint szerényebb, mint az utolsó alkalommal februárban, a forrásbevonás ára viszont a bank szempontjából kedvezőbben alakul. Ezzel kapcsolatban Nagy Viktor, lapunk Részvény rovatának vezető elemzője volt a vendégünk.
Bár lassuló ütemben, de áprilisban is növekedett a befektetési alapokban kezelt vagyon, így elérte a 10 245 milliárd forintot. A BAMOSZ statisztikái szerint továbbra is a kötvényalapok, azon belül pedig a rövid lejáratú kötvényekbe fektetők dominálnak, a frissen beáramló pénzek jelentős hányadát ez a kategória tudta megszerezni.
Péntektől már 15,90%-os kamaton vásárolható meg a Bónusz Magyar Állampapír a diszkontkincstárjegy-hozamok emelkedésének köszönhetően, ezzel pedig megközelíti a népszerű PMÁP 7 éves futamidejű változatának hozamát is. A BMÁP egyik nagy előnye azonban a gyakoribb kamatfizetésben rejlik, a kamatos kamat kihasználásával pedig akár 16%-nál magasabb hozamot is bezsebelhetünk.
Az utóbbi egy-két évben jelentősen ugrottak a lakosság számára is elérhető intézményi állampapírok lejáratig számított hozamai, már az egy éves DKJ-val is 14% feletti hozamot lehet zsebre tenni. Mindeközben az infláció is csúcsokat döntöget, ez pedig az inflációkövető lakossági állampapírok malmára hajtja a vizet. Nem csoda, ha nehéz ezek után eldönteni, vajon az intézményi vagy a lakossági állampapír a jobb választás. Alábbi cikkünkben különböző időtávokon hasonlítottuk össze az állampapírok hozamait.
Várhatóan nem lesz tartható az idei költségvetésben szereplő 2500 milliárd forintos terv a kamatkiadásokat illetően – figyelmeztetettünk nagyjából három héttel ezelőtt. Most ezt erősíti meg a friss EDP-jelentés, melyben már közel 3000 milliárd forintra emelték a tervet. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy szinte a teljes költségvetési hiány adósságszolgálatra megy majd el, az enélkül számított elsődleges egyenleg majdnem egyensúlyban lehet. És ez még várhatóan évekig így is marad, vagyis a kormány mozgástere nagyon beszűkül a gazdaságélénkítés szempontjából.
Azzal vádolják Amerikában a Deutsche Bank korábbi befektetési bankárát, hogy olyan befektetők pénzét sikkasztotta el, akiket a kriptovaluta-befektetések nagy hozamának ígéretével csábított el – számol be a hírről a Reuters.
A nehéz tavalyi év után úgy tűnik, hogy idén magukra találtak a hazai befektetési alapok, annak ellenére, hogy az év első három hónapja sem volt sétagalopp, különösen a márciusi bankválság borzolta a kedélyeket. A magyar alapok egyelőre állják a sarat, a legjobb teljesítmények már az első három hónapban 10% felett alakulnak. Nagy visszatérést mutatnak az abszolút hozamú alapok, de a részvény és árupiaci alapok körében is vannak vonzó, 7% feletti hozamok.
A bankszektorban a közelmúltban bekövetkezett zavarok még nehezebbé tették a Wall Street-i cégek számára az amúgy is nehéz feladatot, hogy több tízmilliárdnyi kockázatos adósságot értékesítsenek, amelyek kevésbé sikeres felvásárlások finanszírozása után maradtak a nyakukon.
Kötvényaukciót tartott ma az ÁKK, három futamidőn összesen a tervezett 30 helyett 76,5 milliárd forintnyi állampapírt adtak el. Vagyis bőséges volt a kereslet, és még a hozamok is csökkentek.
A magyar állampapírpiaci hozamok emelkedése a finanszírozás azonnali megnehezedése mellett még egy, sokkal komolyabb kockázattal fenyeget: minél tovább tart az extrém magas kamatok kora, annál hosszabb időre „égeti be” a költségvetés a jelenlegi terhet, hiszen fokozatosan árazódnak át az állampapírok. Vagyis lassan készülhetünk arra, hogy évekig alig lesz mozgástere a költségvetésnek. Részben emiatt kongatta meg a vészharangot nemrég a parlamentben Matolcsy György is, bár a jegybankelnök előrejelzése meglehetősen pesszimistának tűnik.
Folytatódik a kötvényalapok menetelése, csak februárban újabb 216 milliárdnyi friss tőkét tettek ide a magyarok. A legnépszerűbbek a rövid kötvényalapok, de ezen belül vonzóak az euróövezeti befektetésekkel bíró alapok is. A friss adatok szerint a hazai befektetési alapok egyre közelebb kerülnek a 10 ezer milliárdos kezelt vagyonhoz, miközben a kötvényalapok vagyona már átlépte a 3000 milliárdos szintet.
Koronavírus, energiaválság, infláció: több oldalról támadták a megtakarításainkat az elmúlt években. Többen felismerték, hogy azok az összegek, amelyek egy éve még soknak számítottak, ma már jóval kevesebbet érnek, így egyre inkább fontossá váltak a különböző befektetési formák. Sokan azonban azt nem tudják, hogy a nyereségre 15%-os kamatadót kell fizetni, amely jelentősen csökkentheti a megszerzett összeget. Szerencsénkre létezik a TBSZ, amellyel kiküszöbölhető az adófizetési kötelezettségünk a befektetéseken nyert összeg után, ebben a cikkben erről a termékről gyűjtöttük össze a legfontosabb információkat.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében, a tervezett 15 helyett csak 14 milliárd forintnyi papír talált gazdára.
Egy friss felmérés szerint a megkérdezett befektetők szerint idén ismét nagy jelentőséggel bír a készpénz a portfólióban, mivel jelentősen hozzájárulhat a jobb hozamokhoz – írja a Bloomberg.
Januárban még minden szépnek és jónak tűnt, februárban viszont jött a kijózanodás, amit a vártnál magasabb infláció és a jegybankok szigorúbb hangvétele is elősegített. A részvénypiacok kapcsán most már sokkal óvatosabbak a hazai potfóliómenedzserek, a többségük távolságtartással figyeli, mi lesz ebből. A kötvénypiaci befektetések viszont új virágkorukat élik, hiszen olyan helyzet állt elő, hogy gyakorlatilag kockázatmentesen lehet szép hozamokat zsebre tenni.
Sikertelen aukciók, elszálló hozamok – amikor ilyesmikről hallunk az állampapírpiacon, azok általában nem jó jelek. Az utóbbi hetekben a magyar piacon egymástól függetlenül két aggasztó tendencia jelent meg: egyrészt az MNB diszkonkötvényének változtatása kiszívja a keresletet a rövid oldalról, emiatt a felkínált diszkont kincstárjegyek nem is keltek el, másrészt van egy romló globális környezet, a befektetők hamar lemészárolták a januári bikát a kötvénypiacon. A kettő kombinációja pedig nem sok jót tartogat a magyar állampapírok számára.
Nagy átalakulásokat hozott az ingatlanpiacon is az orosz-ukrán háború. Szerencsére Magyarországon a közvetlen hatások kevésbé voltak erősek, legfeljebb az ukrán nemzetiségűek bérleti - és egyes esetekben vásárlói - oldalon történő megjelenésén keresztül voltak láthatók. Közvetett hatás azonban annál több volt. Leginkább a gazdasági bizonytalanságok, az emelkedő energiaárak, a forint gyengülése és az ezekkel összefüggésben megugrott infláció, valamint kamatemelések befolyásolták a lakások iránti keresletet, ami miatt egyre több helyen a lakásárak stagnálását, vagy enyhe visszaesését látjuk. A bizonytalanság ugyanakkor mindig lehetőség is egyben, különösen, ha valaki befektetési céllal vásárolna. Éppen ezért megnéztük, hogy a jelenlegi lakáspiacon hol, milyen hozamok érhetők el és ez alapján érdemes-e, és ha igen, hol érdemes ingatlant vásárolni.
Tegnap véget ért az 57. Super Bowl, az esemény pedig egy végletekig kiélezett párharcot hozott a Kansas City Chiefs és a Philadelphia Eagles között, melyből végül előbbi került ki győztesként. A világszerte nagy népszerűségnek örvendő esemény pedig a rajongók milliói mellett a befektetőket is vonzza, de mégis mi köze mindennek a tőzsdékhez?
Pár napon belül kapható az új, 2042/S jelzésű Babakötvény, amely a tavalyi 14,5%-os inflációra 3 százalékpont kamatprémiumot fizet, összesen tehát 17,5%-kal kamatozik idén. Jelenleg egy olyan lakossági állampapírt sem találunk, amely magasabb kamatot biztosítana a Babakötvénynél.
Ráadásul a helyszín is egyezik.
Fontos találkozóra kerül sor.
Közben kétpárti munkacsoportot jelentettek be.
Szorosan kordinál az energiaügyi és a külügyi tárca.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
