Átlagosan közel 10%-ot értek el tavaly a nyugdíjpénztárak, a többféle portfóliót kínáló szolgáltatóknál sok esetben két portfólió is 10% felett teljesített. Az idei évet viszont nagyon megnehezítheti hozamszerzési oldalról a koronavírus, egyetlen részvényindexet vagy kötvénypiacot sem hagy érintetlenül a járvány terjedése, ilyen pánikra hajazó környezetben pedig nagyon nehéz pénzt keresni.
Jelentősen emelkedő hozamok, sikertelen aukció, alulteljesítő magyar kötvények – ezek jellemezték az állampapírpiacot az utóbbi napok piaci pánikjában. Úgy tűnik, hogy a biztos menedéket kereső befektetők szemében a magyar piac megint kockázatosnak számít, amin nem segítenek a kormány által is hangoztatott recessziós félelmek sem. Az egyelőre nem látszik, hogy a külföldi befektetők tömegesen menekülnének a magyar piacról, de az eladási hullám egyértelmű.
Csak hétfőn 46 bázisponttal emelkedett a magyar tízéves kötvények másodpiaci referenciahozama, így 3,26%-ra ugrott a jegyzés – derül ki az ÁKK adataiból. A többi futamidőn is jelentős, 30-40 bázispontos emelkedést láttunk.
A világ legnagyobb hedge fundjának számító Bridgewater Associates is elismerte, hogy sok pénzt vesztett a koronavírus okozta piaci turbulenciák miatt – számol be a hírről a Financial Times.
Tavaly az önkéntes nyugdíjpénztárak mindegyike pozitív hozamot ért el a nemzetközi tőzsdék és a BÉT jó szereplése, illetve a hazai kötvénybefektetések felértékelődésének köszönhetően - írja az MNB friss közleményében. Az átlagos nettó hozam 9,84 százalék lett.
Komoly kilengéseket látunk hétfőn az európai kötvénypiacokon, a befektetők a biztos menedéknek számító papírokat, például a német és brit állampapírokat keresik, közben például az olasz hozamok nagyot ugrottak. Ráadásul a szokásosnál sokkal nagyobbak a kilengések, egyelőre mindenki a kormányok és a jegybankok válaszlépéseire vár.
A legnagyobb abszolút hozamú alapok is megsínylették az utóbbi hetek piaci kilengéseit, a Citadella kivételével mindegyik vizsgált alap hozama negatív idén. A koronavírus egyértelműen rányomta bélyegét a piacok teljesítményére, ez pedig a profi befektetőknek is feladja a leckét. A legnagyobb magyar alapoknak sem áll jól a szénája, egy olyan alap sincs köztük, ami érdemi hozamot tudna felmutatni a befektetőknek.
Magyarország az élmezőnyben volt a tízéves állampapírhozam csökkenését tekintve 2012 és 2019 között, részben ennek köszönhetően csak Írországban és Görögországban csökkent nagyobb arányban az állam GDP-arános a kamatkiadása, mint nálunk – olvasható az OECD friss kiadványában. Mindez azt jelenti, hogy évente több százmilliárd forintot spórol meg a költségvetés, illetve az elemzés arra is rámutat, miért lépett el a hosszabb kötvények felé Magyarország.
Egy százalék közelébe esett vissza az amerikai tíz éves referenciahozam azt követően, hogy a Fed 50 bázisponttal csökkentette az alapkamatot kedden. A jegyzés már eddig is történelmi mélységben volt, most újabb lélektani határt ugorhat át.
Tavaly júniusi indulása óta az eddigi leggyengébb havi értékesítési adatát produkálta februárban a szuperállampapír, a 214 milliárd forintnyi lejegyzett mennyiség még a gyenge karácsonyi szezont is alulmúlta. De mi lehet az oka ennek? A más lakossági állampapírokból átáramló pénzek láthatóan visszaestek, volt időközben egy váratlanul magas inflációs adat, egy többször is rekordot döntő gyenge forint és még a forgalmazók jutalékát is csökkentették. Lenti cikkünkben azt járjuk körbe, hogy az imént felsoroltak mennyiben járulhattak hozzá a MÁP+ értékesítésének visszaeséséhez, illetve azt, hogy mennyire lesz tartós vagy csak átmeneti ez a jelenség. Egy biztos, a kezdeti szuperállampaípr-őrület láthatóan kifulladt.
Hétfőn hajszálra volt történelmi mélypontjától az amerikai tízéves hozam, ezzel a tengerentúli hozamgörbe továbbra is inverz, ami fontos recessziós indikátor. Az ok viszonylag egyszerű: a koronavírussal kapcsolatos félelmek miatt a biztonságos befektetéseket keresik a piaci szereplők.
Meredeken emelkedtek a magyar állampapírok hozamai az utóbbi hetekben, miután az MNB a bankközi kamatokon keresztül burkolt szigorítást hajtott végre. Főleg a diszkont kincstárjegyek esetében volt feltűnő a folyamat, a három hónapos referenciahozam három és fél éve nem volt olyan magas, mint jelenleg. A hosszabb lejáratú kötvények esetében is volt némi hozamemelkedés, de jóval kisebb. A következő hónapokban elsősorban az döntheti el az irányt, mit lép majd a jegybank, főleg a március végi ülésre figyelnek kiemelten a befektetők.
Az utóbbi években rekord sebességbe kapcsolt a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási elveket szem előtt tartó ESG a befektetésekben, az ESG-piac kétszámjegyű hozammal való bővülése a legdinamikusabban növekvő területté vált az alapkezelői piacon. Különösen nagy a jó ESG-ratinggel bíró részvények iránti kereslet Európában, sőt, egyre nagyobb szerepet kap ez a szemlélet a vállalti kötvénypiacon is.
Ha hosszú távú befektetésben, megtakarításban gondolkozol, akkor a tőzsdei befektetési lehetőségeket mindenképpen ismerned kell, már csak azért is, mert az elmúlt 30-40 évben a tőzsde minden más befektetési formát lepipált.
Miközben az elmúlt időszakban csökkent a háztartások befektetési alapokban tartott pénze, új rekordot döntött a teljes alapkezelős piac: a befektetési alapok vagyona januárban 6530 milliárd forintra duzzadt. Ez legfőképpen a beáramló pénzeknek köszönhető, túl sok hozamot ugyanis nem tudtak múlt hónapban elérni az alapok. A legtöbb pénzt a kötvény, vegyes és abszolút hozamú alapok gyűjtötték.
Sokat gyengült az utóbbi időben a forint elsősorban az euróval szemben, 2017 nyarán még 302 forintba került egy euró, most pedig 340-be. Ilyen gyenge forint mellett jól járt az, aki nem forintos, hanem devizás befektetési alapban tartja a pénzét, a legjobban teljesítők ezek között 26-44%-os forintosított hozamot értek el kicsivel több mint egy év alatt. Sőt, van olyan alap is, amellyel 88%-ot lehetett keresni.
2020-ban a globális vállalati kötvényeken belül továbbra is azok a magas, fix kamatozású papírok ígérkeznek jó választásnak az alacsonyabb kockázatvállalási hajlandóságú befektetők számára, amelyek a befektetésre ajánlott hitelminősítési kategóriába, vagy a nem befektetési kategória felsőbb régiójába tartoznak. A magasabb kockázatot keresőknek pedig az olyan, alacsonyabb minősítéssel bíró kötvénykibocsátók jöhetnek szóba, amelyek a nyereségtermelésüket növelik, illetve sikeres adósságcsökkentési programot valósítanak meg - írja elemzésében Rotyis József, az SPB Befektetési Zrt. vezető privátbankára.
Az eredetileg tervezett 60 helyett 79 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) úgy, hogy mindhárom futamidő esetében terv feletti volt az értékesítés. A leginkább figyelt új húszéves kötvényre is erős volt a kereslet, így kétmilliárddal több mint el, mint tervezték.
Új, eddig nem látott kötvény debütál csütörtökön: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 20 éves forintkötvényt dob piacra. A leghosszabb papírnak a teljes finanszírozáson belül egyelőre jelképes lehet a szerepe, de fontos lépcső lehet a teljes futamidő hosszabbítása felé. Közben a világon egyre több helyen már a 30-50-100 éves papíroknál tartanak, azokra is van kereslet a jelenlegi nemzetközi hozamkörnyezetben.
Új befektetők jelentek meg az elmúlt hónapokban a magyar dollárkötvények piacán, mások viszont jelentősen csökkentették kitettségüket. Érdekesség a tajvani szereplők megjelenése, két befektetési cég is komoly tételben vásárolt a 2041-ben lejáró magyar papírokból.
Érkezik a lopásbiztos megoldás.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
