Az idei év eddig egyértelműen kedvezett a kockázatosabb pénztári portfóliók hozamának, ezt az önkéntes- és magánnyugdíj-pénztárak friss hozamai is bizonyítják. Aki mer kockázattani és nagyobb részvénysúlyú portfólióban megtakarítani az idősebb évekre, az idén már akár 6-10% közötti hozamot is zsebre tehetett.
Meghaladta a 7500 milliárd forintot a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon mértéke, ami új rekord. A BAMOSZ friss adatai szerint az idei eddigi vagyonbővülés közel felét egyetlen kategória, a vegyes alapoké adta, idén egyértelműen ez a kedvenc befektetés, és ha így megy tovább, év végére a legnagyobb hazai kategória is lehet. A hozamokat nézve azonban kijelenthetjük: senki tudja felvenni a versenyt a részvényalapokkal.
Halasztani kényszerül a Credit Suisse annak a jelentésnek a közzétételét, amelyben a Greensill Capitalhöz és annak bedőléséhez fűződő kapcsolatáról osztott volna meg több információt a bank – számol be a hírről az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva a Financial Times.
Egyre szebb hozamokat látni a forintos befektetési alapok háza táján: a legjobban teljesítő sorozatok közé 25%-os idei eddigi hozammal be sem lehet kerülni, ezek kivétel nélkül nyersanyagpiaci és részvényalapok. Előbbiek jó szériája a nyersanyagpiaci válsággal és az inflációs félelmekkel is összefügg. A legnagyobb vagyont kezelő sorozatok hozamai is emelkednek, de messze nem ezek hozzák a legtöbb pénzt most a konyhára.
Előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz a magyar hosszú hozamok jelentős emelkedése, ha az MNB folytatja az állampapír-vásárlási programjának leépítését – emelték ki legújabb elemzésükben az UniCredit Bank szakértői. Az elemzők szerint az idei 7 százalék körüli tempó után 2022-ben is 5,4 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, a jegybank pedig a jövő év végére 2,5 százalékra emelheti a kamatot.
Hova tedd a megtakarításod 2021-ben, illetve miként védheted megtakarításod az infláció ellen? Másfél év szünet után újra indulnak a Portfolio Trader szemináriumai, ahol befektetésről, megtakarításról adunk elő.
A rekordokat döntögető részvénypiac 30 éve nem látott hozamokat eredményezett az állami nyugdíjrendszerben Amerikában - számol be a hírről a Financial Times.
A gazdaság vártnál jobb teljesítménye mozgásteret biztosított a múlt heti devizakötvény-kibocsátásra, az ebből befolyó pénz pedig egyszerre több célt is szolgál – mondta a Portfolionak adott interjúban Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, aki további részleteket is elárult. A szakember leszögezte, hogy a mostani tranzakció után is csökkennie kell az év végére az adósságrátának, ezt ugyanis törvény írja elő, hosszabb távon pedig újra elindulhat az adósságon belül a deviza-részarány csökkenése is.
Augusztussal bezárólag már több mint 500 milliárd forinttal nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon idén, a legnagyobb kategória a tőkekiáramlások ellenére még mindig az ingatlanalapoké, de a vegyes és kötvényalapok is 1500 milliárd feletti vagyont kezelnek. A legjobban továbbra is a részvényalapok teljesítenek, amelyek a vagyonra vetítve már több mint 11%-ot hoztak eddig.
Kora délutánra több mint 4,5 milliárd eurónyi ajánlatot nyújtottak be a befektetők a magyar eurókötvényekre, vagyis jelentős lehet a túljegyzés az egymilliárdos kibocsátás során – közölte a Reuters.
Hosszú ideig eseménytelen volt a magyar állampapírpiac, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) folyamatos aukciókkal biztosította a szükséges finanszírozást, miközben az MNB eszközvásárlási programja támogatta a hozamok kordában tartását. Az utóbbi hetekben azonban valami megváltozott, sorra jöttek a „sikertelen” aukciók, amikor a tervezettnél kevesebbet adott el az adósságkezelő, a hozamok pedig nagyot ugrottak. Aggódni nem kell, egyszerűen csak az elmúlt évek mesterségesen kordában tartott piacára hirtelen köszönt rá a realitás, valószínűleg néhány hét után magasabb szinten stabilizálódnak majd a hozamok.
A jó piaci hangulatnak köszönhetően a magyar forintos, lakossági befektetési alapok hozama is szárnyal: a vizsgált alapok között nem ritkák a 10 vagy éppen 20%-ot meghaladó idei hozamok sem, ezek kivétel nélkül nyersanyagpiaci és részvényalapok. A legnagyobb vagyont kezelő sorozatok hozamai emelkednek, de messze nem ezek hozzák a legtöbb pénzt most a konyhára.
Bár a tavalyi második negyedévben látottaktól elmarad, így sem panaszkodhatnak a nyugdíjpénztárak teljesítményére a tagok: az önkéntes kasszák 22,4 milliárdos, a magánkasszák 4,4 milliárdos nyereséggel zárták a második negyedévet, ami 1,3 és 1,55% vagyonarányos hozamot jelent. Híznak tehát a nyugdíjpénzek, de hónapról hónapra csökken a pénztártagok száma.
Júliussal bezárólag már közel 450 milliárd forinttal nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, a legnagyobb kategória a tőkekiáramlások ellenére még mindig az ingatlanalapoké. A legjobban egyelőre a részvényalapok teljesítenek, amelyek a vagyonra vetítve már közel 10%-ot hoztak eddig. Nagy tőkemozgások voltak júliusban a vegyes és abszolút hozamú alapok táján, a kiugró számokat egy technikai átsorolás okozta.
Érdemes volt idén eddig nagyobb kockázatot vállalni, aki részvény, nyersanyagalapba fektetett, közel 20% vagy a feletti hozamnak is örülhet. Különösen az járt jól eddig, aki bízott abban, hogy meglódulnak a nyersanyagalapok az inflációs félelmek hatására. A legnagyobb lakossági, forintos alapok hozama egyelőre nem ilyen meggyőző, de azért ott is vannak szépen teljesítők. Az OTP Supra azonban tovább gyengélkedik, az alap árfolyama a tavaly tavasszal látott alacsony szintnél jár.
Térjünk azonnal a lényegre: ki tudja megmondani, hogy a befektetéseink hány százalékát érdemes kriptopénzbe tenni? Ha a technológia működik és egyre többen használják, akkor a válasz nulla százaléknál több lehet. De mi van, ha valaki azonnal 50%-os tétet rak? Ebben a cikkben ennek megyünk utána, kitérve a portfólió-optimalizálás buktatóira. A szakirodalom átfésülése arra enged következtetni, hogy a kriptopénzek még túlságosan instabilak a modern portfólióelmélet bevetéséhez. Ki mondja itt meg, hogy milyen eloszlás van, mekkora a tipikus szórás meg a várható hozam? Túl fiatal még ehhez a kriptopiac.
Ha eddig a részvényalapokra mondtuk azt, hogy ezzel a befektetéssel nem lehetett melléfogni idén, akkor ez hatványozottan igaz egyes árupiaci alapokra is. A nyersanyagpiacra befektető magyar alapok ugyanis az év első felében 20% feletti hozammal büszkélkedhettek, egyedül az aranyba fektető alapok gyengélkedtek. A legnagyobb árupiaci alap az OTP Föld Kincsei, amely a kategória kezelt vagyonának 64%-át adja.
Miközben a tőzsdék tovább meneteltek, a megugró inflációs várakozások bekorlátozták a kötvényalapok hozamszerzési lehetőségeit az év első felében. Így is voltak azért olyan forintos sorozatok, amelyek szép hozamokat értek el, egy éves időtávon 10% feletti teljesítményekkel is találkozhattunk. A vállalati kötvényekbe fektető stratégiák kifizetődőnek bizonyultak, a legnagyobb kötvényalapok pedig még ilyen inflációs környezetben is tovább növelték vagyonukat.
Ahhoz képest, hogy pár éve milyen irdatlan összegeket raktak a magyarok ingatlanalapokba, idén már mínuszban van az egykor népszerű kategória nettó kereslete, a legnagyobb ingatlanalapok vagyona nem tud érdemi növekedést felmutatni. Pedig annak, aki biztonságosabb és a tőkepiacoknál kevésbé kockázatos befektetést keres, jó választás lehet egy ingatlanalap: az éves hozamok a legnagyobb alapoknál 3-8% között vannak, de fél év alatt is lehetett 4% felett keresni.
A tavaly tavaszi koronavírus-válság óta kitart a vegyes alapok jó szériája, az járt a legjobban, aki nem félt egy kis kockázatot vállalni, ugyanis a részvénytúlsúlyosabb alapokkal 5-12% között is lehetett keresni az elmúlt fél évben. A legjobban teljesítő forintos sorozat idén eddig már közel 12%-ot hozott befektetőinek, egy év alatt pedig közel 29%-ot.
Kamatcsökkentési várakozásokat áraznak a befektetők.
Furcsa, amit az elmúlt egy hétben művelt a magyar fizetőeszköz.
21 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki.
Volt honnan emelkedni.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
