Ma hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság azt az extrém kedvező kondíciókat tartalmazó csomagot, amely bemutatja, hogy milyen csatornákból jön össze a következő 5 évre legalább 35 milliárd eurónyi EU-támogatás Görögországnak. Az összeg a hétfő reggelre megszületett EU-görög megállapodás szövegében is benne van és egy tegnapi cikkünkben már mi is felvázoltuk, hogy milyen programokból jöhet össze a növekedésélénkítés és a munkahelyteremtés egyik legfontosabb alkotóeleme. A görög GDP mintegy egyötödét kitevő összegről van ugyanis szó.
Az IMF-hez hasonlóan ma a Bizottság is közzétette a görög hitelkérelemre vonatkozó értékelését, amit még a múlt hétre kellett elkészítenie az Eurócsoport kérésére. Ebből kiderül, az uniós szervezet egészen hasonlóan látja a helyzetet, mint a Valutalap: a görög gazdaság helyzetének jelentős romlása annak köszönhető, hogy a kormányok az elmúlt egy évben letértek a helyes útról. A Bizottság gyors értékelése szerint a következő három évben 74 milliárd eurónyi finanszírozási hiánnyal néz szembe Görögország, amit az új ESM programból kell fedezi.
A Nemzetközi Valutaalap közgazdászai szerint Görögországnak azért van szüksége újabb adósságkönnyítésre, mert az elmúlt egy évben a görög kormány - és ebben a januárban kormányra kerülő Sziriza nagy szerepet játszott - lazító gazdaságpolitikát folytatott és elmaradtak a korábbi megállapodásokban foglalt intézkedések, valamint az elmúlt két hét bankzárja és tőkekorlátozása rendkívül megterheli az egész görög gazdaságot - olvasható ki az IMF szakértőinek kedd este nyilvánosságra hozott elemzésének teljes elolvasásából. Vagyis ha nem csak egy részletet akarunk ebből a dokumentumból kiragadni (az adósságelengedés szükségességét), akkor azt mondhatjuk, hogy lényegében azért romlott a helyzet látványosan és azért van szükség újabb hitelprogramra, mert a görög kormány letért a korábban megállapodott útról. Az IMF-s dokumentum egyúttal arra is figyelmeztet: a negatív kockázatok miatt az sem kizárt, hogy lesz még szükség plusz pénzügyi támogatásra.
A Nemzetközi Valutaalap csak abban az esetben tud részt venni a Görögországnak nyújtandó harmadik pénzügyi mentőcsomag nyújtásában, ha az európai uniós hitelezők egyértelmű tervet készítenek az ország adósságának kezelésére - jelentette ki az IMF egy meg nem nevezett magas rangú tisztségviselője, amikor kedden Washingtonban újságíróknak nyilatkozott. Ez vagy adósságelengedést, vagy a lejáratok legalább 30 évvel való kitolását kell, hogy jelentse.
Miközben Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök Athénban azon van, hogy megszerezze a holnapi sorsdöntő parlamenti szavazáshoz a megfelelő többséget, addig Brüsszelben is zajlanak az események. Az eurócsoport egyelőre nem tudott megállapodni Görögország áthidaló finanszírozásáról, pedig július 20-ig legkésőbb szükségük lesz pénzre.
Görögország hatalmas adóssággal rendelkezik, miközben óriási vagyonon ül. Az új mentőcsomag szerint most ebből a nagy vagyonból kellene értékesítenie 50 milliárd euró értékben hiteltörlesztéseinek finanszírozására. Görögország több ezer szigettel rendelkezik, melyek közül csak pár száz lakott, a többi még fejlesztés előtt álló, lakatlan terület. Ezek értékesítése már többször felmerült, az ötlet pedig vegyes fogadtatásra lelt. Az első 2010-es javaslatot még vehemens tiltakozás követte, 2012-ben azonban fordult a kocka, és az állam jelentette be, hogy eladásra hirdet szigeteket. A téma ismét nagyon aktuális, Görögországnak pénzt kell szereznie, kézenfekvő megoldásnak tűnhet, hogy a hatalmas ingatlanvagyonból értékesít egy jelentős részt. Kérdés azonban, hogy valóban lesz-e rájuk kereslet, illetve jó áron lesznek-e képesek túladni rajtuk.
A Nemzetközi Valutaalap frissített elemzéssel rukkolt elő Görögország államadósságának fenntarthatóságáról, ezt hétfő este elküldte az euróövezet kormányainak és kedden már ki is szivárgott. Ebben a valutaalap szakértői leszögezik: a görög államadósság rendkívül fenntarthatatlanná vált, és a következő két évben a GDP-arányos adósságráta elérheti a 200%-ot.
A görög törvényhozóknak kevesebb, mint 48 órájuk maradt, hogy megszavazzák azt a törvényjavaslatot, ami a tegnapi megállapodásban foglalt első négy intézkedést tartalmazza. De vajon a miniszterelnök meg tudja szerezni a képviselők többségének támogatását?
Vasárnap délután kezdődött és 17 órán át tartott, különtárgyalásokkal megszakítva az euróövezeti vezetők csúcstalálkozója. Reggel 8-ra létrejött a konszenzusos megállapodás, ami annyit jelent, hogy mindent lenyomtak a görögök torkán. Most a görög parlamentnek még bizonyítania kell kedden és szerdán, ezt követően indulhat hivatalosan is a harmadik görög mentőprogramról a tárgyalás. Az euróövezet vezetői hétfő reggeli sajtótájékoztatón részletezték a megállapodást, itt kiderült: lesz egy 50 milliárd eurós privatizációs alap. Közben az EKB szinten tartotta a görög bankrendszernek nyújtott sürgősségi hitelkeretet. Hétfő délután az is kiszivárgott, hogy a szombati és vasárnapi zárt ajtók mögötti tárgyalásokon milyen volt a hangulat. Este érkezett a hír, hogy Dijsselbloem-ot újraválasztották, a Standard & Poor's pedig hamarosan felminősítheti Görögországot. És azt is bejelentették, hogy a közalkalmazottak 24 órás sztrájkot tartanak szerdán.
Noha ma reggel 17 órányi tanácskozás után sikerült megállapodást kötniük az eurózónás vezetőknek és a görög kormánynak, a tárgyalások végétől még messze vagyunk, azok mondhatni, csak most fognak megkezdődni. Mindenekelőtt a görög törvénygyárnak kell beindulnia Athénban.
Lényegében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke mentette meg hétfő hajnalban a görögök megsegítéséről szóló egyezkedést, amikor a tárgyalások zsákutcába jutottak. A Financial Times értesülései szerint Francois Hollande francia elnöknek is fontos szerepe volt a kompromisszum létrejöttében.
Kiadták a hivatalos közleményt a maratoni Euro-csúcs ülésről, amiben leszögezik: Görögországnak szerdáig négy, jövő hét szerdáig pedig további kettő intézkedést kell törvénybe ültetnie ahhoz, hogy a tárgyalások megkezdődhessenek.
A magyar állampapírpiacot nem érintette a görög válság, sem a Görögországgal kapcsolatos bizonytalanság - mondta Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese az M1 aktuális csatornán hétfőn.
Már két Nobel-díjas közgazdász kelt ki a németek magatartása ellen a görög válságkezeléssel kapcsolatban. Joseph Stiglitz után ugyanis Paul Krugman is megszólalt az ügyben, úgy vélekedett: szörnyű csapást kapott az európai projekt.
Az eurócsoport hétvégi maratoni ülése hivatalos döntés és közlemény nélkül ért véget, mert több pontban nem tudtak megállapodni, azokról az eurózóna vezetői döntenek. Délután kiszivárgott az eurócsoport tervezete, mely komoly elvárásokat fogalmazott meg a görög kormány felé, és több pontról szerdáig kell döntenie a görög törvényhozásnak (prior actions), ezzel is bizonyíthatja a nemzetközi hitelezőknek elkötelezettségét. Csak ezek után lehet szó a harmadik mentőcsomagról.
Akár 10 ezerrel kevesebb autó készülhet a második félévben.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
