Egyelőre több a nézeteltérés, mint az egyetértés a görög nyugdíjrendszer átalakításáról Athén és hitelezői - az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - között zajló tárgyalásokon.
Az eurózóna csak egy transzfer-unióra emlékeztet, semmint egy érett gazdasági és pénzügyi unióra. Az átalakítás valódi (valuta) unióvá nagyon nehéz faladat, de nemcsak a számos elvi és technikai probléma áll ennek útjában. Sokkal inkább a nemzetállamok ragaszkodása a féltve őrzött szuverenitásukhoz, vagyis a már kialakult állami szerepekhez és fennhatóságokhoz. Egy integráltabb és legalább egy kvázi-föderális pénzügyi építmény kialakítását sejtető új átviteli mechanizmus kellene, amely már önállóan, vagyis tagállami befizetésektől függetlenül lenne "fiskális". Ez a fejlemény azt jelenthetné, hogy a majdani föderális-EU központi költségvetése abszolút méreteit és relatív arányait tekintve is kellően nagy lenne, egyben erős központot feltételezne, ahol az adósságkibocsátás hihető teljesítmény ígérettel párosulna. Ez lehetne a valódi pénzügyi unió egy tartós szerveződési kerete. Ettől az áhított végponttól azonban még nagyon messze vagyunk, ahogy az az EU-t érintő intézményi kritikákban is gyakran elhangzik.
Az új hitelprogram első részleteként augusztusban 24 milliárd euróhoz juthat hozzá Görögország - értesült a Szirizához közel álló görög Avgi napilap.
Piaci szakértők szerint nagy, akár 20 százalékos zuhanással kezdhet hétfőn az athéni tőzsde fő árfolyamindexe az elmúlt öt heti kényszerű zárva tartás után.
Spanyolországban is a görögországihoz hasonló helyzet alakulhat ki, ha olyan a megszorításoknak vetik alá, mint Görögországot tették - jelentette ki Jánisz Varufakisz volt görög pénzügyminiszter a spanyol El País lapnak adott interjúban.
A német Focus magazin szombati, "A menetrend nem tartható, Berlin veszélyben látja Athén mentőcsomagját" című cikke megkongatta a vészharangokat. Ezek szerint ugyanis a német döntéshozók attól tartanak, hogy nem tartható a harmadik mentőcsomagról szóló megállapodás menetrendje.
Nem volt a görög kormánynak terve arra vonatkozóan, hogy Görögország elhagyja az eurózónát, inkább vészhelyzeti terve volt, ha valamiért erre kényszerült volna - jelentette ki pénteken Alekszisz Ciprasz. A görög miniszterelnök kénytelen volt megszólalni, miután kiszivárogtak volt pénzügyminisztere tervei.
A nagyobbik görög kormánypárt, a radikális baloldali Sziriza vezetése csütörtök este úgy döntött, hogy szeptemberre rendkívüli pártkongresszust hív össze az országnak nyújtandó újabb nemzetközi pénzügyi mentőcsomag feltételei kapcsán kialakult ellentétek rendezésére.
A Nemzetközi Valutaalap egyelőre nem száll be Görögország harmadik mentőcsomagjába, mivel úgy találták, hogy az ország magas eladósodottsága, illetve a reformok terén mutatott gyenge teljesítménye diszkvalifikálja a görögöket - értesült a Financial Times.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök csütörtökön a Sziriza központi bizottságával azt közölte, hogy szeptemberben rendkívüli kongresszusi ülést tarthat a párt, ahol arról dönthetnek, merre folytatja tovább a kormánypárt. Célja a jelenlegi, párton belüli megosztottság felszámolása.
Az euró a jelenlegi rendszerben nem fejlődhet tovább - állítja Barry Eichengreen, a Berkley Egyetem gazdaságtörténésze. A neves közgazdász az Alapblognak adott interjújában adósságkönnyítést sürget Görögország számára. Arra is figyelmeztetett: a kínai lassulás akár globális pénzügyi-gazdasági válsághoz is vezethet.
Az EKB lélegeztető gépén várja sorsa jobbra fordulását a görög bankrendszer, miközben egyre inkább most már egy másik lélegeztető gépre is szüksége lenne. Sok más mellett ezért is zajlanak a bankokat is érintő 86 milliárd eurós görög mentőcsomagról a tárgyalások. Nem csupán a készpénzből, hanem az életben maradásukhoz szükséges tőkéből is kifogynak lassan ugyanis a görög bankok, és ezt valakinek pótolnia kell. E körülmények között nem csoda, hogy egyre több görög menekíti a szomszédos Bulgáriába a vagyonát, hiszen a kötvényesek követelése mellett akár a 100 ezer euró feletti bankbetéteket is megcsapolhatják a görög bankrendszer helyreállítása érdekében.
Görögországnak az állami tulajdonban lévő vállalatok, ingatlanok és más értékes eszközök privatizálásából 50 milliárd euróra kellene szert tennie, az állami vasúttársaság eladásának fontos szerepe lehet a privatizációs cél teljesülésében. Az egyik potenciális vevő szerint azonban egy centet sem ér a cég, írja az osztrák Trend magazin.
Egy meghiúsult, de így is elképesztő terv látott napvilágot a Katimerini című görög lapban. Egy feltört adóhatósági adatbázison alapuló párhuzamos bankrendszer felállítására kapott felhatalmazást decemberben Janisz Varufakisz, amelyre a drachma bevezetése pillanatában automatikusan állt volna át Görögország - állítja a nemrég lemondott görög pénzügyminiszter. Ha ez nem elég: egy másik volt miniszter a görög pénznyomda kifosztását tervezte.
Várva várt adat érkezett az EKB-tól, ugyanis kiderül belőle, mennyivel csökkent a kritikus június hónapban a görög bankok betétállománya. 7,2 milliárd euró áramlott ki, vagyis a betétek 5,3%-át vonták ki a görögök egy hónap alatt. Időközben a görög tőzsde újranyitásáról is friss hír érkezett.
Hétfőn még biztosan nem nyit ki az athéni tőzsde, talán kedden kerülhet erre sor - nyilatkozta a görög börze egy szóvivője a Reutersnek.
Hétfő helyett kedden indulhatnak meg technikai szinten a tárgyalások a görög hatóságok és a nemzetközi hitelezők között az új hitelprogramról - tudta meg az athéni hírügynökség a görög külügyminisztérium egyik magas beosztású tisztségviselőjétől szombat este. A hitelprogram részleteiről szóló hivatalos egyeztetések az eredeti tervek szerint pénteken kezdődtek volna, ám állítólag technikai okok miatt csúsznak a következő hétre. Hivatalos megerősítés egyelőre nem érkezett az időpontról, ugyanis a tárgyalásokat előkészítő egyeztetések még mindig folynak.
Londoni pénzügyi elemzők szerint az eddig ismert aktivitási adatokból arra lehet következtetni, hogy Magyarország és a szélesebb közép-európai térség gazdaságai valószínűleg komolyabb növekedési járványhatás nélkül átvészelték a görög adósságválság legutóbbi fellángolását.
Miközben a világban 755 milliárd dollárral nőtt a bankok határon átnyúló finanszírozási tevékenysége az első negyedévben, Görögország irányába ez 22 milliárd dollárral csökkent - írja a Reuters a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) friss statisztikáira hivatkozva. A minap elfogadott bankszanálási törvény alapján tovább nőhet a befektetői óvatosság: jelentős veszteséget szenvedhetnek el a banki kötvénnyel rendelkezők.
A görög adósság lejáratainak meghosszabbítása nem lenne elegendő arra, hogy megoldást találjanak az ország problémáira - mondta el Ignazio Visco, az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja egy olasz napilapnak csütörtökön.
Donald Trumpot is túlszárnyalta.
Aláírták a megállapodást.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
