Görögország szinte teljesen elveszítette az euróövezeti partnerek bizalmát, azonban az euróövezet pénzügyminiszterei és vezetői maguk sem értenek egyet a görög válság kezelésében - így lehetne összefoglalni a hétvége eseményeit. Az európai partnerek ezért mindennél szigorúbb előfeltételeket szabnak a harmadik mentőcsomaghoz, a németek mindenkinél ütősebb kártyákat húznak elő (így például a görögök átmeneti euró-kiléptetését). A görög kormányfő pedig az összeomló bankrendszer miatt kiszolgáltatott.
Szinte semmi sem dőlt el vasárnap éjfélig, talán csak annyi, hogy a Donald Tusk által végső határidőnek nevezett vasárnapi határidő már lejárt. Megállapodás nélkül.
Élesen bírálta Németországot Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, aki szerint Németország a görög adósságválsághoz való hozzáállásával súlyos, megrendítő csapást mért Európára.
Kiszivárgott az eurócsoport által összeállított lista, amit a görögöknek rövid időn belül teljesíteniük kell. Ezen kívül a teljes megállapodás-tervezet is már az interneten kering, melynek vannak zárójeles, még el nem döntött részei. Ilyen például, hogy ha nem sikerül megállapodni, akkor elindul Görögország esetleges átmeneti kilépése az euróövezetből, és adósságátstrukturálás is szóba jön.
Kilenc órányi egyeztetés után szombat éjfélkor véget ért az Eurócsoport rendkívüli ülése, vagy legalábbis pár órás szünetet tartanak, ugyanis egyelőre nem sikerült megalkotni a közös álláspontot. Bár a nemzetközi hitelezők délelőtt közölték, a görög javaslatcsomag megfelelő tárgyalási alap lehet, a pénzügyminiszterekről úgy tudni, további megszorításokat fognak követelni Athéntól. Kiszivárgott az is, hogy az EU és az IMF számításai szerint az athéni kormány 53,5 milliárdos hiteligénye helyett 74 milliárd eurós hitelcsomagra és 8 milliárd eurónyi áthidaló hitelre lenne szüksége Görögországnak. Az Eurócsoport elnöke szerint a pénzügyek mellett leginkább a bizalom és a hitelesség kérdése volt napirenden, ezek jelentik most a legnagyobb gondot. Emiatt valószínű is, hogy már a jövő héten be kell indítani a görög törvénygyárt, ugyanis az Eurócsoport addig nem kezdi meg a hivatalos tárgyalásokat, míg a görög parlament nem szavazta meg a fontosabb intézkedéseket. Egy német lap megszellőztette a német pénzügyminiszter megoldási javaslatait, amelyek szerint Görögország eurózóna-tagságát öt évre szüneteltetnék, az adósságát pedig restrukturálnák, a német kancellárhelyettes ugyanakkor azt mondja, ez a megoldás csak akkor valósulhatna meg, ha a görögöknek nem lenne jobb alternatívájuk. A legújabb nagy ellenállók azonban a finnek lettek: az euroszkeptikus finn kormánypárt vezetője azzal fenyeget, lemond, ha több pénzt adnak a görögöknek. Az Eurócsoport vasárnap délelőtt 11 órakor folytatta a tanácskozást, utána délután 4 órától Euro-csúcstalálkozót tartanak.
Csütörtök este jókora megszorító csomagot tett le a nemzetközi hitelezők asztalára a görög kormány. Ezek után mindenki a nemzetközi intézmények állásfoglalására, valamint a görög parlament döntésére vár.
Fontosabb részletek
péntek délután egy órától telefonos egyeztetést tartanak az Eurócsoport, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF vezetői,
ha az intézmények úgy értékelik, hogy a görög intézkedések nem elégségesek, a pénzügyminiszterek felkérhetik a görögöket, hogy további takarékossági intézkedéseket hozzanak,
az Eurócsoport megvárja, amíg megkapja az intézményektől a teljes elemzést, utána alkot véleményt azokról,
péntek késő délután/este a görög parlament vitázik a reformjavaslatokról, majd szavazásra is bocsátják azt, valószínűleg késő este, miután már intézményektől is megérkezett az értékelés - ha ez sikerül, akkor megkapják a mandátumot a tárgyalások megkezdésére,
az Eurócsoport szombat délután 3 órakor ülésezik, ahol név nélküli szavazással eldöntik, hajlandóak-e megkezdeni a tárgyalásokat az új görög hitelprogramról az új reformcsomag alapján,
vasárnap eredetileg euro-csúcs, majd uniós csúcs lenne - ám úgy tudni, ha a pénzügyminiszterek szombaton rábólintanak a csomagra, ezt lefújják,
hétfőn, ha minden jól megy, már csak az eurózóna öt parlamentjének (német, portugál, szlovák, észt, finn) kell megszavaznia a javaslatot,
és végül ha mindezeket az akadályokat sikerül leküzdeni: az EKB kifizetheti azt a 3,3 milliárd eurónyi kötvény-árfolyamnyereséget, amit a görög kötvényeken ért el 2014-2015 ben
Londoni pénzügyi elemzők szerint a görög kormány új reformjavaslatai nyomán jelentősen csökkent annak az esélye, hogy Görögországnak távoznia kell az euróövezetből, ám a javaslatok végrehajtási esélyeit terhelő kockázatok továbbra is magasak.
A görög kormány tegnap este időben megküldte a várva várt javaslatcsomagot az Eurócsoportnak, amely nem sokkal később fel is került az internetre. A reformtervek első ránézésre nagyon hasonlítanak a június 30. előtti verzióhoz, azonban az is látszik, hogy több ponton valóban fontos módosítások történtek. A híresztelések szerint a mostani csomag 13 milliárd eurónyi takarékossági intézkedést takar összeggében, amiért cserébe 2018 végéig 53,5 milliárd eurónyi forrást várnának. Eddig úgy tudni, a tegnap benyújtott dokumentumok az adósság-elengedés kérdését nem feszegetik, ugyanakkor állítólag egy kísérőlevélben az ESM-program keretén belül felvettették az annak "szabályozását". Ami emellett még igazán fontos, hogy mind a pénzügyminiszter által aláírt dokumentum, mind Alekszisz Ciprasz kormányfő levele erőteljesen kihangsúlyozza: Görögország mindenképpen az eurózóna tagjaként kívánja folytatni.
Nem lát fertőzési veszélyt az UniCredit vezére arra az esetre sem, ha Görögországnak nem sikerülne megegyeznie nemzetközi hitelezőivel - írja a Reuters.
Alekszisz Ciprasz kormányának sikerült betartania a csütörtök éjfélre kitűzött határidőt, és időben - állítólag este 9 óra körül - elküldték a várva várt reformjavaslatokat az Eurócsoportnak. Az intézkedéscsomag tartalmát eddig egyik uniós vezető sem kommentálta - se pozitívan, se negatívan (!) -, azt nagyjából este 11 óta az intézmények (EB/EKB/IMF) értékelik. Ciprasz kormányfő holnap reggel 7 órára összehívta a Sziriza képviselőit és későbbre a parlamentet, hogy jóváhagyják a reformcsomagot. Úgy tudni azonban, előbb megvárják, hogy zöld utat kapjanak a reformok az intézményektől, és csak ez után viszik szavazás elé azt a görög parlamentben. Nem sokkal a benyújtás után felkerült az internetre is a dokumentum. Az intézmények feltehetően egész éjjel dolgoznak a csomag elemzésén, hiszen most minden fél az ő véleményükre vár.
Legújabban a gyógyszerkészletek kifogyásától tartanak Görögországban, különösen az importtermékek hiányától. Bár úgy tudni SOS helyzet még nincs, a tőkekorlátozások miatt az importrendelések leadása nagyon macerássá vált és a külföldi beszállítók is egyre idegesebbek.
Be kell zárni vagy egy nagyobb versenytársba kell majd beolvasztani néhány görög nagybankot Görögország megmentése után, akárhogy is zajlik majd ez - vélték meg nem nevezett EU-s vezetők a Reutersnek adott nyilatkozatukban.
Görögország roskadozik az adóssága alatt, az ATM-ekből pedig hamarosan kifogy a pénz még úgy is, hogy az emberek csak 60 eurót vehetnek fel naponta. Elképzelhető-e, hogy a görögök renegát módon fogják magukat és nyomtatnak egy csomó eurót a válság kezelésére? A rövid válasz: az eurózónában nem. Ehhez kapcsolódóan most két alapvető kérdés megválaszolásával elmagyarázzuk röviden, hogyan is működik a pénzügyi rendszerük.
Az elmúlt évekhez képest viszonylag nyugodtan várhatják a hamarosan kezdődő második negyedéves gyorsjelentési szezont Európa legnagyobb bankjainak vezetői és részvényesei is. Míg a görög bankok az összeomlás szélén állnak, Európa hitelintézetei már úgy hátat fordítottak a görögöknek, hogy legfeljebb a közvetett piaci hatásoktól érdemes tartaniuk.
Öt vezető közgazdász - köztük Thomas Piketty - nyílt levélben figyelmeztette a német kancellárt: ahogy ezen a héten cselekszik, úgy fog rá emlékezni a történelem. Lényegében arra kérik a kancellárasszonyt, vegye kezébe az irányítást és Németország második világháború utáni helyzetére emlékezve engedjen a görögöknek és az adósság-elengedésnek.
Ma ismét dönt a görög kormány a bankok nyitva tartásáról. Egy görög tisztségviselő az AP hírügynökségnek elismerte: nem valószínű, hogy a fiókok ezen a héten kinyithatnak, Dimitrisz Mardasz pénzügyminiszter-helyettes ugyanakkor egyes szolgáltatások újraindításáról beszélt. A vasárnapi EU-csúcs sorsdöntő lehet a totális összeomlás szélén álló görög bankrendszer számára.
Görögország az eurózóna kapujában áll, de ezúttal éppen kifelé menet. Az euró elvesztésével azonnal cselekedniük kell majd, most pedig ennek a szakításnak vázoljuk a rövid menetét. Egy dolog szinte teljesen biztos: jelentős leértékelődésen megy majd keresztül az új fizetőeszközük. Öröm az ürömben, hogy ezzel a jövőben vonzóbb turisztikai célponttá válhatnak.
