Londoni piaci elemzők szerint az európai földgázárak rendkívüli emelkedése felveti annak lehetőségét, hogy az európai kormányok végső eszközként az üzleti szektor vagy a lakosság áramellátásának adagolására kényszerülhetnek, és ez érzékelhető gazdasági veszteséget okozna az euróövezetben.
Az európai gázárak emelkedése destabilizálhatja a régió gazdaságát - mondta a Gazprom orosz gázipari vállalat exportrészlegének vezetője csütörtökön egy fórumon, de megjegyezte, hogy a termelők és a fogyasztók közötti együttműködés segíthet a piac egyensúlyának megteremtésében.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) villamosenergia piacmonitoring jelentése szerint augusztusban tovább folytatódott az áram árának emelkedése az európai és a hazai piacokon.
A Nitrogénművek is támogatja az Európai Műtrágyagyártók Szövetségének azt a felhívását, mellyel az Európai Bizottsághoz és a tagállamok hatóságaihoz fordulnak a műtrágyapiacon kialakult kritikus állapot azonnali kezelésével kapcsolatban - közölte a cég közleményében.
Nem sokkal éjfél után tértek rá az energiaválság témájára és csak röviden beszéltek róla az uniós állam- és kormányfők a kedd este kezdődött, mába átnyúlt informális munkavacsorán, de ezzel együtt is fontos fejlemény, hogy öt nagy tagállam elkezdte ütni az asztalt a helyzet súlyossága miatt. Többek között azonnali koordinált beavatkozást sürgetnek az energiapiaci folyamatok miatt és szorgalmazzák a közös iránymutatást a gáz tárolásánál, valamint a szorosabb koordinációt a tagállamok gázvásárlásainál. Most úgy tűnik, hogy az EU elmozdul egy közös stratégiai gáztartalék megteremtése felé. A következő, október 21-22-i EU-csúcson már bizonyára többet fognak beszélni a vezetők az energiaválság témájáról.
A gázárak elszállása miatt kialakult európai energiaválság annyira komoly üggyé nőtte ki magát, hogy hétfőn az eurózónás, kedden pedig mind a 27 tagállam pénzügyminiszterei erről egyeztetnek, kedd este az informális EU-csúcson is ez lesz az egyik téma, szerdán a környezetvédelmi miniszterek tárgyalnak róla, az október 21-22-i kétnapos rendes EU-csúcson pedig szintén ez lesz az egyik fő téma. Az Európai Bizottság pedig elhalasztotta a mára tervezett egyik energiapiaci kommunikációját, részben valószínáleg azért, mert egyre több tagállam veti fel, hogy a mostani krízis tompítására és egy újabb hasonló elkerülésére közösen kellene beszereznie a gázt és olajat az EU-nak a közös tárolási kapacitások feltöltésére.
Nagy-Britanniában sorban jelentenek csődöt a gázszolgáltatók, miután az irányadó európai gázindexek több mint 300%-ot emelkedtek egy éven belül és képtelenek kigazdálkodni az ebből fakadó veszteséget, és gyakorlatilag leállt a teljes brit vegyipar. Egymásnak feszül az EU és Oroszország az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe állítása és a magas gázárak miatt: míg az EU az oroszokat vádolja azzal, hogy politikai okokból mesterségesen csökkentik a szállításokat Európa irányába, ezzel részben előidézve a rekordmagas árakat, addig Moszkva Brüsszel elhibázott energiapolitikájára mutogat, mint ok-okozatra. Mindeközben pedig Kína elszívja a fellélegzést jelentő cseppfolyósított-gáz (LNG) szállítmányokat Európából, tovább pörgetve az árakat. Ezeken felül az időjárásmodellezők pedig egész Európára történelmi hidegekkel riogatnak 2021-22 telére, miközben a kontinens az egyik legsúlyosabb gázválságát éli át – tetézve a 2020 óta tartó Covid-pandémia negatív hatásait. Érdemes megvizsgálni, milyen piaci és geopolitikai folyamatok idézték elő ezt a válságot, és mit tartogat az eljövendő tél.
Az Egyesült Királyság nagyvárosaiban sorra „száradtak ki” a benzinkutak a pánikszerű üzemanyagvásárlások hatására az elmúlt napokban. A kígyózó járműsorok látványa, a hosszas várakozások keserű tapasztalta, vagy maga a kialakult abszurd helyzet, hogy az ember nem tud akkor és ott tankolni, ahol és amikor akar, sokakat arra ösztönzött, hogy más alternatívát keressenek. Ennek köszönhetően az új és használt elektromos autók iránti érdeklődés egészen drámaian megnőtt a szigetországban.
Nem a Gazprom, hanem a kiszámíthatatlan megújuló energiaforrásokat megbénító időjárás, az európai energiapolitika és árképzés, valamint a cseppfolyós földgáz (LNG) szállítóinak a sokkal többet fizető ázsiai piacokra való átorientálódása felelős az európai gázárrobbanásért orosz illetékesek szerint. Az orosz gázipari vállalat, amely idén eddig is rekordmennyiséget szállított Európába, kész tovább növelni az exportot.
Az év eleje óta megháromszorozódott és történelmi csúcsra emelkedett a földgáz világpiaci ára, ami erősen megviseli a német gazdaság több ágazatát és a lakossági fogyasztókat - írta a Handelsblatt című német üzleti lap egy keddi összeállításában.
Az év eleje óta megháromszorozódott és történelmi csúcsra emelkedett a földgáz világpiaci ára, ami erősen megviseli a német gazdaság több ágazatát és a lakossági fogyasztókat - írta a Handelsblatt című német üzleti lap egy keddi összeállításában.
A hazai piacon ötéves csúcsra emelkedett a júliusi bruttó fogyasztás, amely 7,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) júliusi piacmonitoring riportja szerint a rendszerterhelés maximuma több napon is megdöntötte a nyári csúcsértékeket.
Tizenkét olyan globális trendet és kockázatot azonosított a Miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó irodája, amik jelentősen befolyásolhatják a világgazdaság növekedését 2021-ben, illetve az elkövetkező években. A kockázatok mindegyike globális jelenség, ugyanakkor közvetetten vagy akár közvetlenül is hathatnak Magyarország gazdasági és társadalmi helyzetére az elkövetkező időszakban.
Miközben szinte egész Európa le van maradva a földgázbetárolással, a magyar piacon gyorsított ütemben halad a folyamat, idén a tavaly júniusi mennyiség kétszerese került a tárolókba. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) friss piacmonitoring riportja szerint nyár elején jelentős drágulás jellemezte az európai földgázpiacot, tavaly júniushoz viszonyítva négyszeresére nőttek az árak.
Az amerikai kormány nyomására legalább 18 európai vállalat kivált az Északi Áramlat-2 földgázvezeték építésének projektjéből, vagy legalábbis ígéretet tett a kiválásra - derül ki az amerikai kongresszusnak megküldött, hétfőn nyilvánosságra került külügyminisztériumi jelentéséből. A dokumentum szerint a cégek között szerepel a mannheimi Bilfinger ipari szolgáltató vállalat, a német Munich Re Syndicate, a svájci Zurich Insurance Group, illetve a francia Axa Group biztosítótársaságok.
Lenne tér a hazai gázárak MNB által javasolt csökkentésére, azzal együtt, hogy a tőzsdei gázárak elsősorban a hidegnek ígérkező fűtési szezonnal kapcsolatos várakozások miatt már 2020-as rekord magasságokban tartózkodnak, illetve a forint gyengélkedése ellenére is. A javaslatcsomag egyéb, energetikai vonatkozású pontjait is vizsgálva megállapítható, hogy azok többnyire a szakmai szereplők által is szükségesnek tartott, a kormánytól évek óta várt lépésekre irányulnak.
40 dolláros olajárat vár idénre az OMV, és az európai finomítók átlagos kihasználtsága csupán 80 százalék lehet 2020-ban a koronavírus válság miatt. Csökkentek az osztrák olajtársaság eredményei az első negyedévben az összeomló olajárak miatt, azonban a finomítás szegmens jól teljesített volna, amennyiben nem szenvedett volna hatalmas veszteséget a készletátértékeléseken.
A Világgazdaság készített interjút Ferencz I. Szabolccsal, az FGSZ vezérigazgatójával, akitől megtudhattuk, hogy jövő októbertől Szerbiából akár 6 milliárd köbméter gáz importjára is képesek leszünk, a román Neptun projekt továbbra sem jut egyről a kettőre, és a koronavírus sem az FGSZ működését sem a hazai gázfogyasztást nem befolyásolja jelentősen.
Az olaj és gázárak összezuhanásának komoly destabilizáló hatása lehet az olajexportáló fejlődő országokra hosszú távon. 50-85 százalékos mértékben csökkenhet az energiahordozók értékesítéséből származó bevételük, így nem kizárt, hogy nemzetközi segítségre fognak szorulni az elkövetkezendőkben.