Az energiaválságra adható, az Európai Bizottság által javasolt válaszlépésekre kísértetiesen hasonlító törvénycsomagot fogadott el a minap a román parlament mindkét háza és Klaus Johannis államfő ki is hirdette a jogszabályt, így november 1-től jövő március 31-ig életbe lépett az áram és a gáz árára az 5%-os áfa, illetve egy széleskörű árkompenzációs mechanizmus is elindult a lakosság és a versenyszféra széles köre számára.
A nap végi esés miatt összességében 13%-os gázár-esés alakult ki csütörtökön Európa vezető gáztőzsdéjén és a mozgás pénteken is folytatódott: késő délutánra 14%-os mínuszba zuhant az ár, így három nap alatt már nagyon látványos a változás a grafikonon, hiszen már mintegy 25%-os gázár-szakadásról beszélhetünk. Ezzel együtt továbbra is nagyon magas árakról beszélhetünk és a határidős jegyzések alapján továbbra is az a kilátás, hogy ez a helyzet egész télen kitart majd.
Az AdBlue romlandó, a rossz minőségű, lejárt szavatosságú adalékanyag költséges javítással járó műszaki problémákat, akár maradandó károsodást is okozhat a járművekben - hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Mol. A vállalat arra kéri a fogyasztókat: csak megbízható forrásból és valóban szükséges mennyiséget vásároljanak a termékből, hogy rövid időn belül elegendő AdBlue lehessen a kutakon a hét minden napján.
Arra a szerda kora este megjelent hírre, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök több európai gázszállításra utasította a Gazprom vezérét, beszakadt Európa legnagyobb gáztőzsdéjén a kereskedési ár.
A szeptember végétől október első napjaiig látott extrém gázár-drágulás után az elmúlt három hétben stabilizálódás jeleit a gázár Európa legnagyobb gáztőzsdéjén, és ez a fűtési szezon kezdetén már jó hírnek számít, igaz rendkívül magas szinten stabilizálódott a gázár. Így azoknak a cégeknek, amelyeknek mostanában kell új beszerzési szerződést kötnie, biztosan szívják a fogukat.
Jelentős viták vannak a tagállamok között abban, hogy az uniós karbonkvóta árának emelkedése mekkora hatást gyakorolt a gáz- és azon keresztül az áram árának elszállására, de jelenleg nincs erős bizonyíték arra, hogy az ETS-rendszer lenne a fő felelős, sokkal inkább világpiaci fundamentális okokról beszélhetünk, így nem szabad rohanni az uniós szintű lépésekkel, be kell várni a következő hónapok elemzéseit – hangsúlyozta az energiaügyi miniszterek mai rendkívüli luxemburgi tanácsülésén Kadri Simson a nyilvános rész videója szerint.
Az AdBlue ellátási nehézségek hallatán felvásárlási láz alakult ki, a termelés leállása által okozott AdBlue-hiány pedig komoly áremelkedést, illetve egy sor másik problémát okozhat a fuvarozók és a fogyasztók számára. Mutatjuk, mit kell tudni a hiányról, az adalékanyagról, és hol juthat elvileg AdBlue-hoz.
Rendkívüli energiaügyi miniszteri uniós tanácsülést tartanak ma Luxemburgban, amely előttre úgy tűnik, hogy három főbb táborra szakadtak a tagállamok az elszálló áram- és gázárak láttán. Éppen ezért egyelőre tövid távú egyhangú megoldásra sem lehet számítani, így az árak valószínűleg legalább tavaszig megemelkedett szinteken maradhatnak.
Az elmúlt években a világpiaci gáz- és áramárak akár 45-50%-kal is alacsonyabbak voltak a magyar lakosság által fizetett, a rezsicsökkentéssel fixált áraknál, így tehát a nagy állami cégek és az állam jelentős tartalékot képezhetett a most elszálló árak kompenzálására, de erősen kérdéses, hogy ez a korábbi puffer, illetve költségvetési tartalék ott van-e még, így végülis ezt a drámai energiaár emelkedést „újabb adók formájában mi fogjuk megfizetni” – fejtette ki az ATV Start című műsorában Holoda Attila.
„Szia! Van AdBlue-tok?” – kérdezte hétfőn délután egy Mol-kútra látogató autótulajdonos Zamárdin a Portfolio szerkesztőjének füle hallatára, mire a szűkszavú válasz a kasszástól csak annyi volt: „nincs”. Ez a beszélgetés most országszerte sok kúton zajlik le naponta rengetegszer, hiszen kiderült: hirtelen AdBlue-hiány lépett fel az egész országban, sőt Európában is a termelési-ellátási nehézségek hallatán kialakult felvásárlási láz miatt.
„Fontos ügyeket tárgyaltunk a ma délutáni Gazdasági Kabinet ülésen. … Az energiaszektorban végbement változások miatt elfogadtunk egy energetikai törvényeket módosító csomagot. Ezek is hamarosan parlament elé kerülnek” – utalt rá csütörtök délutáni Facebook-posztjában Varga Mihály pénzügyminiszter. Információink szerint az energetikai csomag a távhőkasszával kapcsolatos módosítást takarja, ami azért vált szükségessé, mert az elszálló világpiaci gázárak, illetve a lakosság felé fix, rezsicsökkentett árak különbsége hatalmas nyomás alá helyezte a távhő szektort, így az ágazat kompenzálására szolgáló kasszát jócskán, nagyjából a duplájára meg kell emelni.
Az energiaválság rövid távú negatív hatásainak kezelésére azokhoz az intézkedésekhez nyúljanak a tagállamok, amelyeket a minap közzétett az Európai Bizottság, magyarul egyhangúan eldöntötték az uniós állam- és kormányfők, hogy mindenki egyedül oldja meg otthon a bajokat az étlapról választható lépések segítségével – gyakorlatilag erről szól a csütörtökön kezdődött EU-csúcs első napjának zárónyilatkozata energiás ügyekben. Különösen beszédes, hogy Angela Merkel leköszönő német kancellár arra figyelmeztetett: ne keverjék össze az állam- és kormányfők az energiaválság témáját a nyáron megjelent „Irány az 55%! nevű klímavédelmi csomaggal, mert ez két külön téma és a csomagnak alig van hatása az energiaárakra. Az is beszédes, hogy míg a tegnapi EU-csúcs előtt ezt a csomagot erősen bírálta Orbán Viktor kormányfő és a teljes újragondolását szorgalmazta, sőt a vétót is belengette azért, hogy az ETS rendszer közlekedésre és ingatlanokra kiterjesztését megakadályozza, addig a csúcstalálkozó termében csak egy hatáselemzés elkészítését szorgalmazta a Politico információi szerint. Az is lényeges persze, hogy végül a zárónyilatkozatba nem került bele az ETS-rendszer kiterjesztésének témája, sőt maga az "Irány az 55%!" csomagra utalás sem, és a hathatós V4-összefogás mellett a cseh kormányfő érte el azt, hogy végül ki kell vizsgálni a karbonkvóta-kereskedelem terén az ügyletkötési gyakorlatot. Jövő kedden az energiaügyekért felelős miniszterek tovább tárgyalnak a lehetséges lépésekről.
Az Európai Unióban Magyarországon a legolcsóbb a lakosság által fizetett áram- és gáz ára, több nyugat-európai országban a többszörösét fizetik az itthoni díjaknak, ami a 2014 óta érvényes rezsicsökkentés eredménye, így ezt meg kell védeni a mai EU-csúcson az elszálló piaci energiaárak mellett is – hallhattuk az elmúlt napokban többször is a kormány érvelését. Ahhoz azonban, hogy almát az almával hasonlítsunk össze, érdemes inkább az ár- és bérszínvonallal együtt nézni, hogy hol mennyit kell fizetnie az embereknek. Éppen ezt tette meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a csütörtöki közleményében, amelyben már az idén szeptemberi rezsidíjak is benne vannak ezekkel az összevethető adatokkal. Az ábrákból kiderül, hogy az árszínvonalat figyelembe véve a gáz csak a második legolcsóbb nálunk, az áram lakossági ára pedig már inkább a középmezőny aljához tartozik. Ha pedig a nettó béreket vesszük figyelembe, akkor egy kétkeresős átlagos budapesti háztartás szintén a középmezőny alját jelentő részt fizet az együttes áram- és gázszámlára és többet fizet, mint a párizsi, berlini, brüsszeli, vagy bécsi háztartások.
Az E.ON Energiamegoldások Kft. 2021. november 30-ai határidővel megszünteti lakossági földgáz-versenypiaci szerződéseit, így az érintett háztartásoknak legkésőbb december 1-ig új szerződést kell kötnie a felhasználási helyen működési engedéllyel rendelkező egyetemes szolgáltatóval, vagy egy másik földgáz-kereskedővel, különben kikapcsolhatják a gázt és leszerelhetik a gázórákat – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közleményéből.
Eséssel indult a nap az európai földgázpiacon, már 85 euró környékén is járt a jegyzés, nemrég azonban elkezdte ledolgozni a mínuszokat és ismét 90 euró felé került a földgáz ára. Legújabb energiapiaci fejleményként a szén határidős jegyzése Kínában újabb rekordot döntött, mivel a hidegfront tovább súlyosbítja az ország energiaválságát. Folyamatosan frissülő cikkünkben foglaljuk össze az energiapiac aktualitásait és az energiaárak árfolyamának alakulását.
Az energiakereskedő JAS Zrt. céges ügyfeleinek egy része hétfőn, közvetlenül azelőtt került vissza a JAS-hoz, hogy az ideiglenesen áramot szolgáltató cégek kikapcsolták volna őket a rendszerből – tudta meg a G7, amely a szövevényes ügy megfejtését is megírta. Ez arra utal, hogy durva sztorik zajlanak mostanában enregiakereskedői és reálgazdasági termelő cégek körében amiatt, hogy elszálltak a tőzsdei áram- és gázárak, és a fedezetlen energiakereskedői piaci pozíciókat egy feltételezett jogi kiskapu segítségével igyekeznek bezárni. Ezzel ők várhatóan elkerülik a csődöt, de nem lehet kizárni, hogy lesznek, akik mégis bedőlnek, az viszont egyre biztosabb, hogy a masszív áremelkedés reálgazdasági termelő-szolgáltató cégekre áthárítása szintén tovagyűrűző hatásokat okoz még.
A Nemzetközi Energiaügynökség ma egyértelműen alacsonyabb jövőbeli globális olaj-, földgáz- és szénfogyasztásra számít, mint 5, illetve 1 évvel ezelőtti saját éves jelentéseiben. Ezzel együtt további jelentős erőfeszítésekre van szükség az új energiatechnológiák elterjesztése érdekében, amelyeknek a mobiltelefonok és az internet szélvészgyors világhódítását kellene lemásolniuk.
A magas energiaárak megmutatták, hogy jó az a magyar árrendszer, amely a rezsicsökkentést lehetővé teszi, ugyanis más európai országok lakosaitól eltérően a magyar fogyasztók semmit sem éreznek a hatalmas gázár-emelkedésből - jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn Brüsszelben.
A brit pénzügyminiszter azt mérlegeli, hogy a lakossági rezsiszámlákban megjelenő 5%-os áfakulcsot csökkentik, hogy ezzel igyekezzenek javítani a népszerűségen, illetve segíteni a fogyasztóknak az elszálló energiaárak mellett, másrészt megpróbálják eladni, hogy ez is a Brexit „nagy” hozadéka, hiszen az EU-ban nem engedték az ennél alacsonyabb áfakulcsot – tudta meg a Financial Times. Közben a Politico egy friss felmérésre hivatkozva azt érzékelteti, hogy nagyot esett a kormány és Boris Johnson népszerűsége az elszabaduló energiaárak miatt, illetve a legtöbben a kormányt látják hibásnak emiatt.
A hazai gáztárolók 1970-es évek vége óta íródó történelmében a negyedik legnagyobb készletszinttel fut neki az ország az idei fűtési szezonnak. Ez stabil alapot ad a földgázellátás biztosításához, de a teljes fűtési szezonra önmagában nem lenne elegendő - igaz, nem is kell, hogy így legyen, mert a belföldi kitermelésre és az importra is támaszkodhatunk. Ezzel együtt a magas gázpiaci árak miatt a tárolók most nagyobb szerepet kapnak az ellátásból a korábbi években látottaknál, és az sem lenne nagyon meglepő, ha esetleg a szezon vége felé a biztonsági tartalékhoz is hozzá kellene nyúlni.
