A Copernicus európai obszervatórium szerint 2025 januárja volt a világon valaha mért legmelegebb január, az eredmények szertefoszlatták azokat a reményeket, hogy a La Nina jelenség megszakítja a csaknem két éve tartó rekordhőmérséklet-sorozatot.
A globális felmelegedés egyre gyorsuló üteme világszerte érezteti hatásait. Egy új tanulmány szerint a Föld klímaegyensúlyáért nagyban felelő óceánok felszíni hőmérséklete négyszer gyorsabban emelkedik, mint az 1980-as években, amely a kutatók szerint akár a közelmúltban tapasztalt szélsőséges időjárási eseményekhez is hozzájárulhat - számolt be a ScienceAlert.
A globális felmelegedés következtében Grönland jégtakarója jelentősen zsugorodik, ami nemcsak környezeti aggályokat vet fel, hanem gazdasági lehetőségeket is teremt. A sziget hatalmas, eddig kiaknázatlan ásványkincs-készletei egyre hozzáférhetőbbé válnak, ami felkeltheti a bányavállalatok érdeklődését- írta a Cnbc.
Egy friss kutatás szerint a globális felmelegedés miatt gyors tempóban olvadó Antarktisz jégtakarója alatt vulkánok törhetnek ki. A nyomásváltozások miatti kitörések messzemenő problémákat okozhatnak és tovább gyorsíthatják az így is nagy tempóban zajló jégolvadást - írta meg az IFLScience.
Charles Darwin sírját rongálták meg hétfőn Londonban környezetvédelmi aktivisták.
A világ leggazdagabb 1%-a az év első 10 napjában felélte 2025-ös teljes szén-dioxid-kvótáját - tudósított a The Guardian.
Ahogyan arról a Portfolio-n több cikkben is beszámoltunk, szomorú és beláthatatlan mérföldkőhöz ért az emberiség: 2024-ben először haladta meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, ez volt a valaha volt legmelegebb év. A tudósok szerint „A tűzzel játszunk. Minden töredék fok intenzívebb viharokat, hosszabb aszályokat és halálosabb hőhullámokat szabadít el.” Mostani cikkünkben összeszedtük, hogyan reagáltak a világ vezető klímakutatói a hírre, és milyen jövőt festenek elénk.
2024-ben először haladta meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, ez volt a valaha volt legmelegebb év - tudósított a Financial Times. A tudósok szerint "a 1,5 Celsius-fok elérése olyan, mintha egy pusztító láncreakció első dominóját látnánk leesni, a tűzzel játszunk."
Idén jöttek a hírek a hőmérsékleti rekordokról, az év végére pedig a kutatók szerint az is borítékolhatóvá vált, hogy 2024 még az éves átlaghőmérsékletben rekordernek számító 2023-at is túlszárnyalhatja. Azonban az emelkedő átlaghőmérséklet csak egy a globális felmelegedés közvetlen vagy közvetett hatásai közül. Idén az is a figyelem középpontjába került, hogy az extrémen szélsőséges időjárás Észak-Amerikától egészen Ázsiáig a világ számos területén okozott súlyos problémákat. Ugyan a klímaváltozás egyes régiókban más és más módokon fejti ki a hatásait, az idei évre visszatekintve látható, hogy az extrémen szélsőséges időjárás Észak-Amerikától egészen a Ázsiáig a világ számos területén okozott súlyos problémákat. Cikkünkben összeszedtük, hogyan is befolyásolta a 2024-es évet a klímaváltozás.
A klímaváltozás elleni küzdelemben a szakemberek gyakran modern technológiák által lehetővé tett, gyakran sci-fi-be hajló módszereket javasolnak a globális felmelegedés mérséklésére. A LiveScience beszámolója szerint egyes friss kutatások és szakértők javaslata szerint évi 5,5 millió tonna sztratoszférába feljuttatott gyémántpor képes lenne visszaverni a Napból érkező sugárzás egy részét, ezzel csökkentve a légköri hőmennyiséget. Sok más szakember szerint még nem tudunk eleget az ilyesfajta módszerekről és rendkívül drága is lenne egy hasonló beavatkozás.
Egy új kutatás tíz nagy klímamodell előrejelzései alapján arra az eredményre jutott, hogy a globális felmelegedés a várnál gyorsabb ütemben halad, így a hőmérséklet-emelkedés a korábban becsültnél hamarabb érheti el a szakemberek által kritikus küszöbértékként meghatározott 1,5 Celsius-fokos szintet. A kutatók az adatokat mesterséges intelligencia segítségével értelmezték, amely arra figyelmeztet, hogy számos régióban már 2040-re elérheti kritikus szintet
a hőmérséklet-emelkedés - írta meg a Gizmodo.
Az Európai Unió Copernicus Klímafigyelő Központjának friss adatai szerint az idei november volt globálisan a második legmelegebb a tavalyi év azonos hónapjához viszonyítva. Az elemzés szerint pedig nagyon úgy néz ki, hogy 2024 lesz minden idők legmelegebb éve - derül ki az intézet elemzéséből.
A hivatalos meteorológiai tél december 1-jei beköszöntével eddig nem állt be különösebben nagy változás az időjárásban. A Severe Weather Europe által publikált téli időjárás előrejelzés szerint az időjárás decemberben még az átlagos téli időjáráshoz hasonló szinteken fog mozogni. A modellezések szerint az előzőleg adott előrejelzésekkel összhangban enyhébb télre lehet számítani az átlagnál idén.
Egy Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a globális felmelegedés miatt 2027 nyarára 1 millió négyzetkilométer alá eshet az északi-sarkvidéki Jeges-tengeren úszó jég kiterjedése. Mivel ezen kritikus pont elérése után a hideg évszakban nem tud már annyi tengervíz megfagyni a területen, amennyi éves szinten elolvad, a kutatók szerint ez lényegében az északi-sarkkör "jégmentessé" válásával fenyeget - írta meg a The Independent.
2025. február 10. fontos nap a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, eddig kell ugyanis a Párizsi Klímaegyezményt aláíró 195 ország kormányának benyújtania friss, a korábbiaknál ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési terveiket az ENSZ részére. Több ország már a napokban véget ért éves ENSZ-klímacsúcson bejelentette új, megemelt klímacéljait, a zöldátállásban élen járó EU viszont valószínűleg a februári határidőt sem fogja tudni tartani, aminek komolyabb negatív következményei is lehetnek, mint az európai presztizsveszteség.
Egy új tanulmány szerint a globális felmelegedés következtében a világ egyes régióiban olyan szélsőséges hőhullámok ismétlődnek, amelyek messze túlmutatnak az eddigi előrejelzéseken. Egy 65 év hőmérsékleti adatait vizsgáló kutatás világszerte feltérképezte azokat a "forró pontokat", amelyeken leginkább jellemzőek a pusztító hőhullámok. A kutatók szerint a hőség területi megoszlását olyan fizikai kölcsönhatások alakíthatják, amelyeket még nem értünk teljesen - számolt be a Phys.org.
A lényeg, egy helyen.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Nem volt jó a hangulat.
Azt állítják, lejárt az ötéves stratégiájuk.
Tart a kijózanodás a geopolitikai üzengetés közepette.
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
Tényleg csak az a kérdés, hogy amerikai vagy orosz gyarmattá válnak?
