Pruzsinszki Bence

Cikkeinek a száma: 18
Új területet hódíthat meg Amerika, hatalmas döntés vár Trumpra

Új területet hódíthat meg Amerika, hatalmas döntés vár Trumpra

Ugyan valószínűleg nagyon kevés szavazó döntését befolyásolta november 5-ei amerikai elnökválasztás alatt, az Egyesült Államok vezetője nem csak a világ legnagyobb hatalmú országának, hanem a legerősebb űrhatalomnak is a vezetője egyben. Az USA elnöke alapvetően befolyásolhatja majd a világűr meghódításának menetét a Föld legtöbb űrutazásban érdekelt államára nézve is. Ha az Egyesült Államok űrprogramja a tervezettek szerint halad, ő lehet az első elnök, akinek a regnálása alatt amerikai űrhajós lép majd a Mars felszínére, valamint neki kell menedzselnie Kína egyre jelentősebb térhódítását is a területen. Többek között ebben a két dologban is kapóra jöhet számára kiemelt támogatója, a SpaceX űripari vállalat tulajdonosa, Elon Musk, aki a pletykák szerint akár be is kerülhet Trump kormányába.

ADHD: a tudomány egyre közelebb kerül a megértéséhez, de még mindig vannak tévhitek

ADHD: a tudomány egyre közelebb kerül a megértéséhez, de még mindig vannak tévhitek

A közvélemény-kutatások alapján világszerte egyre nagyobb az egyetértés a mentális egészség fontosságával kapcsolatban. Ez azonban nem könnyíti meg a tünetek pontos feltárását. Különösen igaz ez a manapság nagy médiavisszhangot kapó figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarra (ADHD) is, amelyet az 1990-es évek óta egyre több gyermeknél és felnőttnél diagnosztizálnak. Az ADHD-val kapcsolatos kutatások ugyan egyre pontosabbá tehetik a diagnosztizálást és a tünetek megismerését, még mindig sok a kérdőjel a zavarral kapcsolatban. Cikkünkben utánajártunk, hogy a tudomány állása szerint milyen tünetek jellemezhetik az ADHD-t, mik a fő tévhitek és hogy a jelenségre irányuló egyre nagyobb médiafigyelem milyen előnyökkel és veszélyekkel járhat.

Riadót fújtak a tudósok: az összeomlás szélén áll a földi élet több évezredes védőrendszere

Riadót fújtak a tudósok: az összeomlás szélén áll a földi élet több évezredes védőrendszere

Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban általában szinte kizárólag az hangzik el, hogy mekkora terhet jelentenek a bolygóra nézve, milyen közvetlen hatással vannak a földi hőmérsékletre. Arról azonban ritkán beszélünk, hogy a földi ökoszisztémák természetes adottságaikból fakadóan képesek lehetnek ezen gázok, különösen a legnagyobb környezeti terhet jelentő szén-dioxid semlegesítésére. Kutatások alapján ez az évezredek óta harmonikusan működő rendszer hatékonyan tartotta körforgásban a földi élőlények által kibocsátott szén-dioxidot. Viszont a friss tanulmányok arról árulkodnak, hogy az elmúlt évek kiugróan magas hőmérséklete veszélybe sodorta a Föld ezen természetes védekező mechanizmusait.

Összeomlik idén a polar vortex? - Megszólaltak a kutatók, kiderült, milyen tél várhat ránk

Összeomlik idén a polar vortex? - Megszólaltak a kutatók, kiderült, milyen tél várhat ránk

Az idei év eddig időjárás szempontjából rendkívül változékony volt. Nyáron az egymást követő hőhullámok Magyarországon kiterjedt aszályokat, majd a szeptemberben érkező, rengeteg csapadékkal járó ciklon egész Közép-Európában több évtizede nem látott áradásokat eredményezett. Hiába kezdődött csak néhány hete az ősz, a meteorológusok már az idei télre várható időjárásra próbálnak előrejelzéseket készíteni a jelenleg megfigyelhető légköri folyamatokra támaszkodva. A Severe Weather Europe elemzése alapján megnéztük, milyen időjárás várható Európában és a Föld északi féltekéjén.

Tomboló árvizek: ezek a tényezők vezettek a jelenlegi katasztrófához

Tomboló árvizek: ezek a tényezők vezettek a jelenlegi katasztrófához

A nyári hőség végével jelentős lehűléssel és rendkívül csapadékos időjárással indult a szeptember Közép-Európában. A múlt hét elején a meteorológiai modellezések már előrejelezték, hogy az óceáni és a mediterrán térségben tapasztalható rendhagyó légköri jelenségek jelentős áradásokat is okozhatnak Európában. A tartós esőzés rekordközeli árvízhelyzethez vezetett Közép-Európában, ahol már több emberéletet is követelt az árhullám. A Budapesten várhatóan szombaton tetőző árvíz az előrejelzések szerint megközelítheti a fővárosban az eddigi legmagasabb vízállást eredményező, 2013-as dunai áradást is. Megnéztük, a szakemberek szerint milyen meteorológiai folyamatok vezettek a jelenlegi árhullámhoz, valamint, hogy az elmúlt évtizedek tendenciáit elnézve mi várhat Európára az árvizek szempontjából. A globális felmelegedés miatt egyre gyakoribbá váló extrém időjárás világszerte egyre több helyen vezet természeti katasztrófákhoz, és a szakemberek szerint a jövőben egyre nagyobb kihívás elé állítják majd az ennek kitett régiókban élőket.

Harapni lehet a káros anyagokat a levegőben, letaglózó jelentéssel álltak elő a tudósok

Harapni lehet a káros anyagokat a levegőben, letaglózó jelentéssel álltak elő a tudósok

Amikor légszennyezettségről beszélünk, általában a városokra ködszerűen telepedő szmogra gondolunk. Azonban, a levegőminőség romlása egyáltalán nem csak a világ metropoliszaiban jelent égető problémát. A WHO 2022-es elemzése szerint a Föld lakosságának 99%-a él olyan régióban, ahol szennyezett a levegő, ezért aligha kerülhetjük el, hogy hatással legyenek szervezetünkre a légkörbe kerülő káros anyagok. Világszerte az országok fejlettségük és földrajzi fekvésük szempontjából is különböző mértékű szennyezésnek vannak kitéve. Amíg a fejlett országok levegőjének szennyezettsége az ipari forradalom idején tetőzött, majd az elmúlt évtizedek kormányzati beavatkozásai miatt csökkent, addig Afrika és Ázsia fejlődő országaiban jelenleg okoz óriási problémákat. Brit kutatók egy nagyszabású projekt keretében látványos ábrákkal szemléltették, hogyan változott a történelem során világszerte az egyik legveszélyesebb légszennyező tényezőnek tartott finomszemcsés anyagok koncentrációja a nagyvárosokban.

Drámai felvételek: öt ikonikus hely, amelyet már soha többé nem láthatsz eredeti pompájában

Drámai felvételek: öt ikonikus hely, amelyet már soha többé nem láthatsz eredeti pompájában

A világszerte tapasztalható hőmérséklet-emelkedés az idei nyáron számos rekordot megdöntött már, a hőhullámok pedig sok helyen az emberek egészségét is nagy próba elé állítják. Az egyre erősödő felmelegedés azonban nem csak a szervezetünket, hanem a bolygó természeti kincseit is veszélyezteti. Egyes földrajzi látványosságokat az elsivatagosodás, vagy éppen a tengerszint drasztikus emelkedése sodorta az eltűnés szélére. Cikkünkben drámai fotókkal illusztrálva mutatunk be öt olyan helyet a Földön, amelyet a klímaváltozás teljesen megváltoztatott.

Elképesztő eszközökkel zajlanak napjaink kémjátszmái, mutatjuk a legvadabb ötleteket

Elképesztő eszközökkel zajlanak napjaink kémjátszmái, mutatjuk a legvadabb ötleteket

Amikor a modern hadviselésről, információszerzésről beszélünk, nagyon ritkán jutnak eszünkbe az állatok. Amellett, hogy a középkori csaták jelentős részét lóháton utazó felek vívták, vagy bombakeresésre régóta alkalmaznak már kutyákat, napjainkban akár kémjátszmákban is szerepet kaphatnak szárazföldön, levegőben, vagy vízben bevetett, speciálisan kiképzett állatok. Ennek egyik egyszerű oka az, hogy a katonai eszközökkel, vagy beépített (emberi) ügynökökkel szemben egy állat sokkal ritkábban válik gyanússá az ellenség számára. Nem véletlen, hogy Oroszországtól az Egyesült Államokig több ország katonai programjában is szerepet kapnak a kémállatok.

Berobbant a halálos járvány: egy gyors húzással elkerülhető még a katasztrófa

Berobbant a halálos járvány: egy gyors húzással elkerülhető még a katasztrófa

A majomhimlő 2022-es hulláma után idén is vészhelyzetet hirdetett a WHO az Afrikából indult, egyes esetekben halálos kimenetelű kór ellen, bár rögtön igyekeztek leszögezni, hogy ez a betegség számos ponton különbözik a 2020-ban világjárvánnyá eszkalálódó koronavírustól. Az elmúlt hetekben a szervezet arra buzdította a világ országait, hogy minél előbb küldjenek segítséget, többek között oltóanyagot, a betegség által leginkább érintett afrikai országoknak. Az összehangolt segítségnyújtás különösen indokolt, mivel a rendelkezésre álló oltóanyag hiánya éppen azokon a területeken okoz komoly problémát, ahol a járvány a leginkább pusztít.

Az emberiségnek egyre ellenállóbb baktériumokkal kell megküzdenie - a kutatók így kerülnék el a katasztrófát a jövőben

Az emberiségnek egyre ellenállóbb baktériumokkal kell megküzdenie - a kutatók így kerülnék el a katasztrófát a jövőben

A Covid-járvány rávilágított, az emberiség jelenlegi berendezkedéséből fakadóan sokkal kitettebb lehet a gyorsan fertőző betegségekkel szemben, mint ahogy azt eddig gondoltuk. Ezek a veszélyek azonban nem csak a vírusokból fakadhatnak. Az egyszerű, már régóta ismert betegségek kezelésére alkalmazott antibiotikumok használatával a baktériumok egyre nagyobb rezisztenciát képesek kiépíteni ellenük, amely hamarosan a közegészségügy egyik legnagyobb problémáját fogja jelenteni. Cikkünkben összeszedtük, hogy mit kell tudni az antimikrobiális rezisztenciáról, és mik a legújabb fejlesztési irányok, amelyekkel az orvostudomány igyekszik szembeszállni a folyamattal.

Ezért aggódhat igazán az emberiség: szörnyű folyamat indult el az óceánok mélyén

Ezért aggódhat igazán az emberiség: szörnyű folyamat indult el az óceánok mélyén

A nyári hőhullámok során sorra dőltek meg a melegrekordok a Föld minden pontján, a felmelegedés pedig nem kerüli el a világ óceánjait sem. A sekélyebb, melegebb tengerekben és óceánokban a víz világszerte több helyen színpompás korallzátonyokat rejt, amelyek nem csupán gyönyörű színfoltok a turisták és a búvárok számára, hanem elengedhetetlenek a tengerek biodiverzitása végett is. Ugyan csak a tengerfenék nagyjából 1 százalékát borítják ilyen zátonyok, az óceáni élővilág egynegyede függ tőlük valamilyen módon. A korallokra azonban a melegedő időjárás és az emberiség környezetszennyezése egyre nagyobb veszélyt jelent. A pusztulásuknak beláthatatlan következményeit pedig a korallzátonyoktól különböző formában függő 1 milliárd ember fogja viselni a jövőben.

Alakul az év egyik legizgalmasabb sztorija: 8 napra indult, de akár 8 hónapra is az űrben ragadhat két asztronauta

Alakul az év egyik legizgalmasabb sztorija: 8 napra indult, de akár 8 hónapra is az űrben ragadhat két asztronauta

A Boeing az utóbbi években számos kudarcot könyvelhetett el a lakossági repülőgépeit érintő meghibásodások miatt. Az idei év egyik leggyakrabban tárgyalt "űr-sztorija", a Boeing Starliner űrkapszula első, embereket is szállító tesztrepülése körül kialakult botrány pedig tovább tépázhatja a vállalatba vetett bizalmat. A kétfős legénység június 5-ei fellövését már alapból majdnem egy éves késlekedés előzte meg, míg az űrhajót érintő meghibásodások miatt az eredetileg 8 napra tervezett küldetést határozatlan időre meghosszabbították. A legfrissebb hírek pedig arról szólnak, a NASA-nak elfogyhatott a türelme és esélyes, hogy végül a SpaceX fogja hazaszállítani az immár 2 hónapja az űrállomáson tartózkodó asztronautákat.

Rettenetes dolgokat állítanak az ultrafeldolgozott élelmiszerekről - Minden nap fogyasztjuk őket, mi az igazság?

Rettenetes dolgokat állítanak az ultrafeldolgozott élelmiszerekről - Minden nap fogyasztjuk őket, mi az igazság?

Az elmúlt időszakban az egészséges életmód témakörében gyakran tárgyalt témának számítanak az úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF-ek). Rengeteg kutatás készült már a hatásaikról, és még ennél is több újságcikket írtak arról, hogy milyen veszélyeket rejtenek és miért kell elkerülni ezeket a mindannyiunk háztartásában fellelhető ételeket. A kérdés azonban közel sem ilyen egyszerű. A kutatók szerint rendkívül összetett feladat pontosan meghatározni az élelmiszerek élettani hatásait, és a probléma sokkal árnyaltabb, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.

Párizs 2024: éppen történelmet írnak a női versenyzők, hosszú út vezetett idáig

Párizs 2024: éppen történelmet írnak a női versenyzők, hosszú út vezetett idáig

A múlt hét pénteki megnyitóval megkezdődtek az idei nyári olimpiai játékok Párizsban, ahol 206 ország sportolói mérik össze az erejüket. A kiemelkedő sportsikerek mellett egy fontos adat miatt is várakozás övezte az idei eseményt: sokáig úgy tűnt, mérföldkőhöz érkezett a sportvilág, teljes egyenlőség valósul meg a férfi és női versenyzők arányát tekintve. Végül kicsivel még mindig több férfi induló vesz részt a versenyen, az 51-49 százalékos arány így is történelmi rekordnak számít.

Rossz hírt kaptak a magyarok: pokoli a hőség a kedvenc nyaralóhelyeinken, és a helyzet csak egyre rosszabb lesz

Rossz hírt kaptak a magyarok: pokoli a hőség a kedvenc nyaralóhelyeinken, és a helyzet csak egyre rosszabb lesz

Az eddigi legmelegebb év 2023 volt, amióta részletes hőmérséklet adatokkal rendelkezünk, ám a tudósok szerint 2024 nagy eséllyel rögtön túlszárnyalja majd a tavalyi évet. Ugyan messze még a nyár vége, eddig is azzal kellett szembesülnünk, hogy számos melegrekord dőlt meg országszerte és globálisan is. Úgy néz ki, ahogy egyre fokozódik a globális felmelegedés a világban, az embereknek hozzá kell szokniuk a hasonló extrém időjárási körülményekhez, amely a már eleve melegebb régiókban - többek között a közkedvelt nyaralóhelynek számító mediterrán térségben - hatalmas kihívás elé állítja mind a lakosságot, mind az odaérkező turistákat is.

Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk

Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk

A globális felmelegedésével kapcsolatban leggyakrabban a környezeti hatásokról, például a jégsapkák olvadásából fakadó tengerszint-emelkedésről, valamint a bolygószerte tapasztalható szélsőséges időjárási körülményekről beszélünk. Pedig az éghajlatváltozásnak akár közegészségügyet érintő vetületei is lehetnek. A fagyos, főleg északon megtalálható permafroszt talaj mélyén ősi korokból származó kórokozók is rejtőznek a tartós inaktivitás állapotában, amelyek a kiterjedt olvadásnak köszönhetően utat találhatnak a felszínre. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a jelenség fenyegethet-e minket valós világjárvánnyal, azt már azonban laboratóriumi kísérletek is bebizonyították, hogy a fagyott talajban lapuló vírusok akár több tízezer év után is fertőzőképesek lehetnek.

A mesterséges intelligencia csak a kezdet: bizarr kísérletek vetítik előre, milyen jövő várhat ránk

A mesterséges intelligencia csak a kezdet: bizarr kísérletek vetítik előre, milyen jövő várhat ránk

Ugyan a mesterséges intelligencia csak az OpenAI ChatGPT 2022-es megjelenésével tört be igazán a köztudatba, azóta fenekestől felforgatta a technológiai színteret. A hajózástól az orvosláson át a szórakoztatóiparig rengeteg területen alkalmazzák már az AI-t, amely mindeközben kapacitásban rohamosan fejlődik. A nagy AI boom mögé tekintve azonban úgy látszik, akad egy még érdekesebb technológia, amely nemhogy felveheti a versenyt a nagy nyelvi modellekkel, de a kutatók szerint le is körözheti azokat.

Katasztrofális folyamatot indított be az emberiség, egyre több jele van egy új veszélynek

Katasztrofális folyamatot indított be az emberiség, egyre több jele van egy új veszélynek

Napjainkban szinte minden napra jut egy-egy fontos űrkilövés, amelyek során ember alkotta szerkezeteket, műholdakat, vagy akár asztronautákat is szállító űrhajókat juttatnak a világűrbe. Egyesek szerint újra fellángolt a hidegháború idejéről ismert "űrverseny", több állam is Földön kívüli égitestekre szeretné eljuttatni saját űrhajósait a közeljövőben. Arról azonban már jóval kevesebb szó esik, hogy mi történik a Föld körüli pályára állított tárgyakkal a fellövésük után. Pedig a bolygónk körül keringő - akár a földi életre is veszélyt jelentő - űrszemét kezelésével egyre nehezebben birkóznak meg az űrkutatók, amelynek súlyos következményei lehetnek a jövőben.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Holdblog

New Yorkban nyafogunk

Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.