gazdaságfejlesztés

Csepreghy: már meg is jött az első adag brüsszeli pénz

Magyarországra már meg is érkezett a csaknem két hónapja "felfüggesztett" 4 milliárd forint, és most már bármilyen számla azonnal kifizetésre kerülhet, forrást pedig nem veszít az ország - mondta el az MTI-nek adott nyilatkozatban Csepreghy Nándor annak kapcsán, hogy a Portfolio tegnap megírta brüsszeli megerősítéssel a 4 milliárd forintnyi beragadt EU-pénz "kiszabadításának" hírét. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára cikkünkkel összhangban azt is jelezte, hogy várhatóan heteken belül felszabadulhat az a sokkal nagyobb, 140 milliárd forintos tétel is, amelyet az Európai Bizottság április 10-én függesztett fel.

Megtudtuk: újra kapja Magyarország a pénzt Brüsszelből

Megállapodott a magyar kormány és az Európai Bizottság arról, hogy újra jöhet a pénz Brüsszelből a Gazdaságfejlesztési Operatív Program negyedik prioritása kapcsán, ami így mintegy 4 milliárd forint folyósítását teszi lehetővé - erősítette meg a Portfolio információját csütörtök délután egy vezető uniós illetékes. A forrás azt a kedvező fejleményt is elárulta, hogy a 140 milliárd forintnyi felfüggesztett további forrás sorsában is van előrelépés. Az viszont kedvezőtlen, hogy még október-novemberig várni kell a Bizottság azon útmutatására, hogy a visszatérítendő EU-források elosztási rendszerét hogyan kell felállítanunk, azaz például kell-e közbeszerzést kiírni, vagy ez elkerülhető.

Itt a beismerés: EU-támogatást veszíthet Görögország

A görög gazdasági minisztérium szerdán elismerte: az elmúlt hónapok komoly erőfeszítései ellenére előfordulhat, hogy forrásokat veszítenek a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusból, így azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy tolja ki a forrásfelhasználás határidejét az idén év végéhez képest - írja a Kathimerini. A görög lap cikkében egyébként azt is megjegyzi, hogy ezzel nem Görögország az egyetlen EU-tag, amely 2015 végéhez képest halasztást kér a forrásfelhasználásban, hanem az olaszok mellett még további hat EU-tagállam is.

A Swietelsky cége építi a felcsúti kisvasutat

Mivel a projektértéken belül nem éri el a 75%-ot az uniós támogatás aránya, így közbeszerzési eljárás nélkül a Swietelsky Vasúttechnika Kft. építheti a felcsúti kisvasutat - tudta meg a Hír.24 a Miniszterelnökségtől. A szerződéskötés már közel egy hónapja megtörtént, azóta a beruházás már kb. 5%-os készültségnél tart és október végéig befejeződik.

6-8 városban jöhet létre felsőoktatási képzési központ

Várhatóan 6-8 városban jöhet létre közösségi felsőoktatási képzési központ - közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára egy írásbeli kérdésre válaszul. Az államtitkár jelzése szerint egy tavalyi uniós pályázat már ezen képzési központok előkészítését és támogatását szolgálta és jövőre is várható egy másik pályázat, ami segít ebben.

Mégis elveszíthetünk EU-forrásokat?

Májusban még csúcsra pörgött a magyarországi EU-támogatások kifizetése jórészt a bónuszok bezsebelése miatt, júniusban és júliusban azonban csak csordogálásról beszélhetünk, így kezd egyre jobban elmaradni a teljesítmény az előre meghatározott havi céloktól - többek között ez derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji kifizetési elemzéséből. Ha messziről, rendszerszinten nézzük a számokat, akkor úgy tűnik, hogy továbbra sincs okunk aggódni a beragadó uniós pénzek miatt, de vannak olyan programok, ahol azért ez nem zárható ki. Ezt azonban a kormány is felismerte és éppen emiatt hozott a közelmúltban is olyan döntéseket, amelyek ezt a kockázatot igyekeznek kiküszöbölni.

Hatalmas letöltéssel kezdett az új magyar pályázati honlap

Kimagasló látogatottsággal, alig egy hét alatt 105 ezer oldalletöltéssel startolt a Magyar Fejlesztési Központ által létrehozott új, magyar nyelvű pályázati honlap, a www.palyazatokmagyarul.eu. A közvetlen (brüsszeli kiírású) uniós források lehívásának megkönnyítését célzó, a tagországokban egyedülálló, felhasználóbarát internetes felületet legnagyobb számban a vállalkozásfejlesztés iránt érdeklődők keresték fel - írja közleményében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Jelentős az érdeklődés a kapacitásbővítési pályázatok iránt

Több mint 1600 vállalkozás pályázott a hónap elején megjelent, a kis- és középvállalkozásoknak szánt kapacitásbővítési beruházásokhoz igényelhető európai uniós támogatásra - olvasható a Napi Gazdaság hétfői számában.

Megszólalt Brüsszel: csak 515 milliárddal "lógunk" Magyarországnak

Jelenleg a magyar hatóságok által kiküldött, de az Európai Bizottság által még ki nem fizetett EU-támogatási számlák összértéke 1,66 milliárd euró, azaz mintegy 515 milliárd forint - jelezte a Portfolio érdeklődésére pénteken az Európai Bizottság illetékese. Ez a szám jóval kisebb, mint amelyet mi a napokban írt elemzésünkben bemutattunk (930 milliárd forint), de ettől még mindkét szám egyszerre helyes lehet.

Százmilliárdokat ad Brüsszel a magyar közigazgatás fejlesztésére

Az Európai Bizottság elfogadta a magyar Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Programot (KÖFOP), amelynek keretében Magyarország több mint 935 millió eurót tud mozgósítani azért, hogy a hatóságok által nyújtott szolgáltatásokat tovább lehessen fejleszteni - derül ki a Bizottság mai közleményéből.

Még el sem indult az M4-es autópálya újratervezése

A márciusban viharos gyorsasággal leállított M4-es autópálya-építés kapcsán jelenleg a félbehagyott építkezés lezárása, a felvonuló munkagépek által tönkretett közutak rendbetétele folyik, míg az út át- és megtervezése még el sem kezdődött - tudta meg a Magyar Nemzet kormányzati forrásból. Mindez abba az irányba mutat, hogy az új tervek utáni közbeszerzés időigénye miatt idén már nem folytatódik az építkezés, illetve a 4-es főút autóúttá alakításának munkálatai is arrébb vannak még.

930 milliárd forinttal "lóg" nekünk Brüsszel

A Portfolio kalkulációi szerint jelenleg mintegy 930 milliárd forint lehet az a számlaállomány, amelyre a magyar hatóságok már kifizették az EU-támogatásokat a pályázók felé, de Brüsszelből még nem jött meg a pénz, így ez átmenetileg igencsak megnöveli a magyar költségvetés deficitjét. Ennek a hatalmas összegnek mintegy kétharmadát a Brüsszel felőli kifizetések megszakítása, illetve felfüggesztése magyarázhatja, a fennmaradó egyharmadot pedig valószínűleg az, hogy a kiküldött számlákra Brüsszel mindig némi időigénnyel fizet. Az Európai Bizottságtól kapott friss számok egyébként azt is mutatják, hogy éppen a pénzek kifizetések ottani akadozása miatt egy év alatt csak 13%-kal emelkedett a nekünk járó források lehívása, és a jelenlegi állás alapján csak a 22. helyen állunk az EU-tagállamok rangsorában a forráslehívás tekintetében.

Tényleg kiosztja az összes uniós pénzt a kormány, csak máshogy

Hónapok óta számos cikkben felhívtuk már arra a figyelmet, hogy több Operatív Programban még viszonylag gyengén áll az EU-források kifizetése, így fennmaradt a forrásvesztés kockázata, ezt azonban most a jelek szerint mindenképpen kiiktatná a kormány. A legfrissebb Magyar Közlönyben ugyanis megjelent egy olyan kormányhatározat, amely a leginkább problémásnak vélt Operatív Programokban a Magyarországnak járó vissza nem térítendő forrásokat pénzügyi eszközzé, azaz visszatérítendő forrásokká alakítaná át és így osztaná ki. Mindennek előfeltétele persze az, hogy ezt megtárgyaljuk az Európai Bizottsággal. A kormányzati törekvés teljesen érthető, hiszen a pénzügyi eszközök nem idén, hanem jövő év végéig használhatók fel.

Százmilliárdokba fáj nekünk, hogy akadoznak a brüsszeli pénzek

A nemzetgazdasági tárca keddi jelzése szerint az, hogy idén az első félévben 156 milliárd forinttal kevesebb EU-támogatás érkezett Brüsszelből, mint egy éve, de közben pörgött a magyar költségvetés felől a pályázók felé a kifizetés, összesen mintegy 300 milliárd forinttal növelte az idei első félévi államháztartási hiányt. A jelek szerint tehát komoly következményekkel, jókora finanszírozási erőfeszítéssel jár a magyar büdzsének az, hogy bizonyos Operatív Programokban felfüggesztette, illetve megszakította a támogatások kifizetését Brüsszel. Ez önmagában a Gazdaságfejlesztési Operatív Programnál saját összesítésünk szerint mintegy 40 milliárdos előfinanszírozást tett szükségessé. Tudomásunk szerint azonban ebben az ügyben rövidesen megszülethet az alku a kormány és Brüsszel között, így újra jöhet a pénz, ráadásul egészen kis büntetéssel megúszhatjuk a dolgot.

Zuhanás lesz jövőre a magyar állami beruházásoknál

A bónusz miatt pörgették fel az EU-pénzek kifizetését?

Miután az első fél évben teljesült a kormányzat által előírt időarányos kifizetési érték, a hazai pályázati intézményrendszernek az uniós források kifizetésével foglalkozó munkatársai a napokban négyhavi bónuszt kapnak - tudta meg a Világgazdaság meg Csepreghy Nándortól, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárától. A közszférás bónuszt egy februári kormányhatározat tette lehetővé a 2007-2013-as uniós források maximális lehívása érdekében, de a határozat a május végi kifizetési teljesítményt veszi figyelembe, így elképzelhető, hogy a májusi, meglepően nagyra sikerült támogatás-kifizetés összefüggött a bónusz elérésének céljával is. Csepreghy jelzése szerint ha továbbra is megfeszítetten dolgoznak a munkatársak, akkor elérhető a második négyhavi bónusz is, illetve a felfüggesztett GOP-források tekintetében néhány héten belül megszületik a megállapodás Brüsszellel. A tárca ma délután kiadott közleménye szerint mintegy 2200 kormánytisztviselőt érint a plusz juttatás, amely kétszer négyhavi bónusz esetén 3 milliárd forintot jelent majd. Ez egy főre vetítve 1,36 millió forintot jelent átlagosan, amelyből tehát most ennek felét kapják meg az érintettek.

Tényleg mi lehetünk a régió nyertesei a tengernyi EU-forrásnak

Bár a legtöbb feltörekvő kelet-közép-európai ország számára nő a 2014-2020-as uniós ciklusban az elérhető források nominális mérete, de a várható GDP-hez képest (éves átlagban) ezek aránya bizonyára csökkenni fog - mutat rá a térségi konvergencia folyamatokat bemutató friss elemzésében a Morgan Stanley. Az anyag ezzel párhuzamosan azonban azt is jól mutatja, hogy Magyarország lehet továbbra is a régió egyik nagy nyertese, hiszen a befektetési bank által kalkulált GDP-pályához képest a várható EU-források aránya évente átlagosan 3,2%-ot tehet ki, ami a horvátok elsősége mellett (3,7%) a bolgárokkal a megosztott második helyet jelentheti a régióban (3,2%).

"Hiába" a tízmilliárdos bírság, így is le lehet hívni az összes EU-pénzt

Bár országszerte több mint 100 útépítés pénzügyi elszámolását érinti az, hogy kedden új szakaszba lépett Brüsszelben a magyar aszfaltügyi vita, ez mégsem veszélyezteti azt, hogy le tudjuk-e év végéig hívni az összes 2007-2013-as időszakra járó uniós támogatást - többek között ezt hangsúlyozta Csepreghy Nándor az Origo-nak. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárának elmondása szerint ennek oka az, hogy a vitatott számlaállomány helyébe más, biztosan szabályos építkezések számláit "be tudjuk tenni", így végülis le tudjuk rá hívni a brüsszeli támogatást. Közben az is lényeges, hogy a versenyszabályok feltételezett megsértésével érintett útszakaszokon nem állnak le az építkezések.

Exportot segítő pályázaton indult? - Fontos változást jelentettek be

Rövid, de fontos módosítást tett ma közzé a cégek külpiaci megjelenését támogató, már néhány hete futó GINOP-pályázat kapcsán a nemzetgazdasági tárca a kormány hivatalos pályázati oldalán. Ennek lényege, hogy ha valaki már adott be pályázatot az idei kiírásra, akkor addig ne adjon be újabbat, amíg az előző kérvényének státusza nem tisztázódott, illetve el nem jön jövő január.

Bejelentették: növelni kell az EU-n kívüli export részarányát

"A kormány külgazdasági stratégiai céljait szolgáló Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. egyik feladata a Keleti és Déli Nyitás politikájával összhangban fokozni az Európai Unió határain kívülre irányuló exportot" - mondta el egy mai Zala-megyei konferencián a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója. A fenti céllal párhuzamosan az is elhangzott a külügyi tárca miniszterhelyettesétől, hogy "A kormány külgazdaság-politikájának stratégiai célja, hogy az EU-ban nálunk legyen a legmagasabb az export aránya a GDP-hez mérten".