• Megjelenítés

gazdaságfejlesztés

Hiába várták a cégek a százmilliárdot - Eltért saját menetrendjétől a kormány

Két hónapos csúszással március 24-én hozta nyilvánosságra a kormány azt a menetrendet, ami a kis- és középvállalkozók által leginkább várt gazdaságfejlesztési pályázatok idei egész éves menetrendjét rögzítette. Ebben áprilisra 90 milliárd forintnyi olyan pályázat megjelenése is szerepelt, amire a folyamatos ígéretek miatt sok hónapja várnak a vállalkozások. Most, hogy az április is eltelt, úgy tűnik, továbbra is várniuk kell egyrészt a kiírásokra, másrészt a jövőbeli fejlesztéseikkel kapcsolatos sokféle kérdésük válaszára is. Vannak azonban biztató jelek is, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy már tényleg nem kell sokáig várniuk.

NGM: nyáron jönnek az első területfejlesztési pályázatok

Ülésezett a Terület- és Településfejlesztés Operatív Program (TOP) Monitoring Bizottsága, amelynek tagjai az alakuló ülésen elfogadták a bizottság ügyrendjét, megtárgyalták az operatív program tartalmát illető fontos kérdéseket, így közelebb kerültek a megyei, megyei jogú városi és települési önkormányzatokat támogató felhívások megjelenéséhez - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Fónagy: erre költünk közel 1200 milliárd forintot

A 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban 1174 milliárd forint jut környezetfejlesztési és energetikai támogatásokra - számolt be Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára egy mai siófoki szakmai konferencián. Az államtitkár jelzése szerint az energiahatékonyság növelését segítő projektek, a vízkezelés, valamint a klímaváltozással összefüggő feladatok kapják majd összegszerűen a legtöbb uniós támogatást a 2014-2020-as ciklus során. Arról egyelőre nem esett szó, hogy a környezetvédelmi és energetikai projektek pályázatait mikor hirdethetik meg, illetve milyen menetrend szerint.

Így akarunk felzárkózni? - Mindig ugyanazok viszik el a pénzeket

Készítünk intelligens terveket, elemezzük évekig a teendőket. Például minden fejlesztési koncepció központi eleme a hazai kis- és középvállalkozás-fejlesztés. Aztán amikor a végrehajtásra kerül a sor, valahogyan mindig hátraszorulnak, és a megszokott szereplők a megfelelő pillanatban és módon belépve elviszik a fejlesztési pénzeket. Vajon 2014-2020-ban másképpen lesz? Vagy már írhatjuk előre az új stratégiát is, a régit átmásolva? Mit is akarunk a kis- és középvállalkozásainkkal?

A kkv-beruházások többsége elmaradna EU-pénz nélkül

A pályázásra készülő kis- és középvállalkozások beruházásaik értékének 81 százalékát EU-pénzből tervezik megvalósítani, e forrás híján ezen beruházások 60 százaléka elmaradna - többek között ez derült ki a Budapest Bank megbízásából a GfK Hungária által 500 cég mintáján végzett felmérésből. A kutatás rámutatott arra is, hogy tíz kkv-ból még csak hat hallott az új EU-s pályázati ciklusról, és minden negyedik vállalkozás tervezi is pályázat beadását. A pályázók 58 százaléka 50 millió forint alatti összegre pályázik majd; legtöbben technológiafejlesztésre, székhely- vagy telephelybővítésre, valamint kapacitásbővítésre fordítanák a pénzt.

Az útfejlesztések kevesebb, mint fele jön EU-pénzből

A 2014 és 2020 közötti ciklusban háromszázmilliárd forintnyi európai uniós pénz jut útfelújításra és - építésre - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára a Magyar Hírlapnak adott interjújában. A beszélgetésből az is kiderül, hogy az M0 északi szakaszának építésére a 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban nem lesz pénz és az is látszik, hogy a kormány által az évtized végéig tervezett útfejlesztéseknek csak mintegy 40 százaléka jön uniós forrásból.

Pénzhiány miatt gáncsolják el a magyarországi EU-s projekteket?

"Több száz bukóban lévő projekt van országszerte, ezek egy részének az a különlegessége, hogy nincs velük semmi baj, csak épp egy láthatatlan kéz leállítja őket" - fogalmaz a Figyelő e heti száma annak a többek által megfigyelt jelenségnek a kapcsán, hogy élő uniós projekteknél a Közreműködő Szervezetek újabb és újabb hiányosságokra, hibákra hivatkozva kérnek igazolásokat és módosításokat. A cikk szerint a magyarázat az lehet, hogy a kormány jócskán túlvállalta magát, pontosabban a 7 éves ciklusra elkölthető kerethez képest jóval több kötelezettségvállalást tett és most a projektek elkaszálásával, lassításával is igyekszik kijönni ebből a helyzetből, hogy ne a magyar büdzsét terhelje teljes egészében a túlvállalás hatása. Meglátásunk szerint ennél árnyaltabb az igazság.

Túlárazott EU-s pályázatok: büntetőjogi lépést kérnek Lázártól

"Az Európai Bizottság 2015. április 10-ei határozata rendszerszintű, súlyos szabálytalanságokat sorol fel és konkrét példákkal szemlélteti" a magyar pályázati rendszerben előforduló túlárazási szabálytalanságokat, ezért "a feltárt szabálytalanságok kivizsgálására és a felelősök elszámoltatására kéri" mai nyílt levelében Lázár Jánost, a Miniszterelnökség vezetőjét a Transparency International Magyarország vezetője. Martin József Péter a levélben azt hangsúlyozza, hogy miközben a magyar pályázati rendszer bírálói nem vettek észre költségvetési csalás gyanúját felvető túlárazásokat, addig a brüsszeli vizsgálók igen, ezért azt kéri a minisztertől, hogy "kezdeményezze a túlárazott projektek kiválasztásában és az indokolatlan kifizetések jóváhagyásában közreműködők büntetőjogi felelősségre vonását". Azt is kéri a szervezet, hogy "a kormány a szabálytalanul megszerzett pályázati pénzeket érintő közbeszerzések miatt hivatalból kezdeményezzen jogorvoslati eljárást." A TI Magyarország arra is figyelmeztet, hogy a szabálytalan pénzfelhasználás miatt akár 35 milliárd forintnyi uniós pénz végleg elveszhet az ország számára.

3 százalékos munkanélküliségi rátát tervez 2020-ra a kormány!

Szerdán megszülettek azok az utolsó szükséges döntések, amelyek nyomán rövid időn belül kiírhatók azok a kkv-knak szóló gazdaságfejlesztési pályázatok, amelyeket a cégek képviselői már igencsak várnak - jelentette be a versenyképességi operatív programok zárásával és indításával kapcsolatos budapesti nemzetközi konferencia nyitó előadásában Rákossy Balázs. A Nemzetgazdasági Minisztérium uniós források felhasználásáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a 2020-ig szóló uniós források hatékony felhasználása többek között abban a gazdaságpolitikai célban segít, hogy az évtized végére 3% körülre csökkenjen a munkanélküliségi ráta, az ipar, illetve a kkv-szektor GDP-hez való hozzájárulása jelentősen növekedjen, a kkv-k exportárbevételének aránya pedig négyszeresére emelkedjen.

Az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának térségünkért felelős igazgatója jó példának nevezte azt a magyar stratégiát, amely a pénzügyi eszközként elérhető uniós források mértékét közel háromszorosára emeli az előző hétéves ciklushoz képest. Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára pedig ismét emlékeztetett arra, hogy idén 133 új uniós pályázat kiírása várható összesen 2704 milliárd forint keretösszeggel.

Most már tényleg mindjárt jönnek a gazdaságfejlesztési pályázatok!

Szerdán elfogadta az illetékes testület a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatai kapcsán a kiválasztási szempontrendszert és eljárásrendet és ezzel az utolsó feltétel is teljesült a GINOP-os pályázatok meghirdetéséhez - közölte ma reggel a Nemzetgazdasági Minisztérium. Mindez tehát abba az irányba mutat, hogy a tárca tartani tudja a GINOP éves pályázati menetrendjében meghirdetett ütemet, amely szerint még áprilisban megjelenik egy 80 milliárdos kkv kapacitásbővítést, illetve egy 5 milliárdos külpiaci megjelenést támogató pályázat. Az év során pedig 68 pályázati felhívást tesz közzé 830 milliárd forint összértékben az NGM. Az éves pályázati menetrendről bővebben ebben a cikkünkben már részletesen írtunk.

Horvát reptér is felkerült a fontos EU-s fejlesztési listára

Az Európai Beruházási Bank (EIB) ma bejelentette az európai beruházási terv részeként azt az első négy beruházást, amelyet már azt megelőzően elkezd finanszírozni, hogy legkésőbb szeptemberig feláll az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI). Az EIB döntése szerint összesen legfeljebb 300 millió eurós finanszírozásban részesül egy Spanyolországban folytatandó egészségügyi kutatás, egy horvátországi repülőtér-fejlesztés, egy ír egészségügyi létesítmény kialakítása és egy Olaszországban megvalósítandó ipari innováció.

Ezért függesztette fel Brüsszel a magyar pénzek kifizetését (2.)

Az Európai Bizottság szakemberei 53 pályázatot vizsgáltak meg a 2007-2013-as ciklus Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának (GOP) ellenőrzése során és ebből 19 projekttel kapcsolatban találtak jellemzően túlárazási problémákat - írja a Világgazdaság a birtokába került dokumentum alapján. A lap szerint ezeket azonban nem szúrták ki a 2010 utáni pályázatok bírálói, így a magas, egyharmados problémás arány miatt gondolja úgy Brüsszel, hogy a projektek kiválasztási gyakorlatával kapcsolatban "jelentős rendszerszintű hiányosságok" vannak, és emiatt függesztette fel a pénzek kifizetését. A közbeszerzési gyakorlatban látható problémák miatt még zajlik a vizsgálat, tehát nem amiatt lépett most Brüsszel.

NGM: nincs veszélyben a brüsszeli lépés miatt GOP-os projektek finanszírozása

A Nemzetgazdasági Minisztérium változatlanul, továbbra is várja a nyertes pályázóktól a gazdaságfejlesztési pályázatok számláit, elszámolásait, hiánypótlásait, mivel a múlt heti fejlemény nem befolyásolja a projektek finanszírozását - hívta fel a figyelmet az európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár.

Belengetett kormányzati korbács: sokan összekapták magukat (3.)

Miután április elején több területen lazította a 2007-2013-as uniós források felhasználási szabályait a kormány, illetve miután múlt pénteken Csepreghy Nándor a futó uniós projektek mielőbbi befejezését sürgette, ma megjelent a késedelmes állami projektek havonta frissülő adatbázisa. A Miniszterelnökség által a Portfolio-nak küldött részletes adatok alapján az látszik, hogy igen jelentősen, 491 darabbal esett a késedelmes projektek száma és ezzel párhuzamosan a késedelemmel érintett összeg is 156 milliárddal esett.

Elárulta Brüsszel, hogy miért nyert Gyurcsány cége

Miután vasárnap óta erős belpolitikai felhangot kapott Magyarországon annak a nemzetközi tendernek az eredménye, amelyen Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök cége tíz másik konzorciális partnerrel együtt végez egy európai szintű áttekintő elemzést, megtudta a BruxInfo a tender elnyerésének körülményeit Brüsszeltől. Kiderült, hogy már tavaly október óta érvényben van a megbízás, amelynek elnyeréséhez a legkedvezőbb ár és tartalom kellett.

A brüsszeli szóvivő azt is egyértelműsítette, hogy a konzorcium a megreformált kohéziós politika végrehajtásának első két éves tapasztalatairól szóló tanulmány elkészítésére nyert el megbízást, így az nem auditálja, illetve nem ellenőrzi a múltbeli magyar pályázati rendszer működését. Emiatt tehát nincs is köze a múlt héten ismertté vált másik brüsszeli fejleményhez, bizonyos GOP-os fejlesztési támogatások felfüggesztéséhez.

Gyurcsány cége ellenőrzi a magyar fejlesztéspolitikát - Megszólalt a cég!

A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára azt kéri az Európai Bizottságtól (EB), gondolja újra, hogy Gyurcsány Ferenc ellenzéki politikus cégét, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-t bízza-e meg a fejlesztéspolitika magyarországi működésének ellenőrzésével. Ezt követően az Altus Zrt. is megszólalt.

Uniós pénzek: figyelmeztet a kormány

A nyertes pályázók lehetőségeik szerint gyorsítsák fel projektjeik végrehajtását, mert ha kicsúsznak a saját maguk által vállalt határidőből, elesnek a támogatástól - figyelmeztetett az MTI-nek nyilatkozva Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

Brüsszeli felfüggesztés: ezt várja a kormánytól az Európai Bizottság

"Azt várjuk a magyar hatóságoktól, hogy végezzék el a szükséges változtatásokat, hogy tisztázódjon a helyzet" - ezt mondta mai budapesti látogatása egyik állomásán a magyar támogatások minapi brüsszeli felfüggesztése kapcsán Jyrki Katainen, az Európai Bizottság alelnöke. Ugyanezen az eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az európai uniós források felhasználásának javuló hatékonyságát és láthatóságát emelte ki, közben pedig megszólalt az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság is.

Biztosak vagyunk a vállalati hitelpiac felpörgésében

A válságot átélő vállalkozások sokkal óvatosabbak lettek a hitelfelvételi döntésekben, de jól látszik, hogy mely cégek vesznek majd igénybe uniós forrásokat, és ezen keresztül "a vállalati hitelpiac is nagy valószínűséggel fel fog pörögni" - vetítette előre a Portfolio-nak adott interjúban Trombitás Zoltán. Az Erste Bank EU Irodájának vezetője szerint semmiképpen sem beszélhetünk arról, hogy bizonyos állami kamattámogatású lehetőségek, vagy az MNB hitelprogramja kiszorítaná a piacról a normál banki hitelkonstrukciókat, az pedig versenyelőnyt is jelenthet, hogy egy kereskedelmi bank a palettáján treasury szolgáltatásokat is nyújtani tud például exportra termelő kkv-nak. Trombitás úgy látja, hogy ha a pályázati kiírásokban megfelelően szűkítik le a támogatandó cégek körét, akkor nem lesz gond a biztosítéknyújtás kötelezettség feloldásából. A halasztott önerő bevezetésétől pedig azt várja, hogy jelentősen egyszerűsödik a támogatások előfinanszírozása, illetve felgyorsulhat a projektek végrehajtása.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility