gazdaságfejlesztés

Hatalmas letöltéssel kezdett az új magyar pályázati honlap

Kimagasló látogatottsággal, alig egy hét alatt 105 ezer oldalletöltéssel startolt a Magyar Fejlesztési Központ által létrehozott új, magyar nyelvű pályázati honlap, a www.palyazatokmagyarul.eu. A közvetlen (brüsszeli kiírású) uniós források lehívásának megkönnyítését célzó, a tagországokban egyedülálló, felhasználóbarát internetes felületet legnagyobb számban a vállalkozásfejlesztés iránt érdeklődők keresték fel - írja közleményében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Jelentős az érdeklődés a kapacitásbővítési pályázatok iránt

Több mint 1600 vállalkozás pályázott a hónap elején megjelent, a kis- és középvállalkozásoknak szánt kapacitásbővítési beruházásokhoz igényelhető európai uniós támogatásra - olvasható a Napi Gazdaság hétfői számában.

Megszólalt Brüsszel: csak 515 milliárddal "lógunk" Magyarországnak

Jelenleg a magyar hatóságok által kiküldött, de az Európai Bizottság által még ki nem fizetett EU-támogatási számlák összértéke 1,66 milliárd euró, azaz mintegy 515 milliárd forint - jelezte a Portfolio érdeklődésére pénteken az Európai Bizottság illetékese. Ez a szám jóval kisebb, mint amelyet mi a napokban írt elemzésünkben bemutattunk (930 milliárd forint), de ettől még mindkét szám egyszerre helyes lehet.

Százmilliárdokat ad Brüsszel a magyar közigazgatás fejlesztésére

Az Európai Bizottság elfogadta a magyar Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Programot (KÖFOP), amelynek keretében Magyarország több mint 935 millió eurót tud mozgósítani azért, hogy a hatóságok által nyújtott szolgáltatásokat tovább lehessen fejleszteni - derül ki a Bizottság mai közleményéből.

Még el sem indult az M4-es autópálya újratervezése

A márciusban viharos gyorsasággal leállított M4-es autópálya-építés kapcsán jelenleg a félbehagyott építkezés lezárása, a felvonuló munkagépek által tönkretett közutak rendbetétele folyik, míg az út át- és megtervezése még el sem kezdődött - tudta meg a Magyar Nemzet kormányzati forrásból. Mindez abba az irányba mutat, hogy az új tervek utáni közbeszerzés időigénye miatt idén már nem folytatódik az építkezés, illetve a 4-es főút autóúttá alakításának munkálatai is arrébb vannak még.

930 milliárd forinttal "lóg" nekünk Brüsszel

A Portfolio kalkulációi szerint jelenleg mintegy 930 milliárd forint lehet az a számlaállomány, amelyre a magyar hatóságok már kifizették az EU-támogatásokat a pályázók felé, de Brüsszelből még nem jött meg a pénz, így ez átmenetileg igencsak megnöveli a magyar költségvetés deficitjét. Ennek a hatalmas összegnek mintegy kétharmadát a Brüsszel felőli kifizetések megszakítása, illetve felfüggesztése magyarázhatja, a fennmaradó egyharmadot pedig valószínűleg az, hogy a kiküldött számlákra Brüsszel mindig némi időigénnyel fizet. Az Európai Bizottságtól kapott friss számok egyébként azt is mutatják, hogy éppen a pénzek kifizetések ottani akadozása miatt egy év alatt csak 13%-kal emelkedett a nekünk járó források lehívása, és a jelenlegi állás alapján csak a 22. helyen állunk az EU-tagállamok rangsorában a forráslehívás tekintetében.

Tényleg kiosztja az összes uniós pénzt a kormány, csak máshogy

Hónapok óta számos cikkben felhívtuk már arra a figyelmet, hogy több Operatív Programban még viszonylag gyengén áll az EU-források kifizetése, így fennmaradt a forrásvesztés kockázata, ezt azonban most a jelek szerint mindenképpen kiiktatná a kormány. A legfrissebb Magyar Közlönyben ugyanis megjelent egy olyan kormányhatározat, amely a leginkább problémásnak vélt Operatív Programokban a Magyarországnak járó vissza nem térítendő forrásokat pénzügyi eszközzé, azaz visszatérítendő forrásokká alakítaná át és így osztaná ki. Mindennek előfeltétele persze az, hogy ezt megtárgyaljuk az Európai Bizottsággal. A kormányzati törekvés teljesen érthető, hiszen a pénzügyi eszközök nem idén, hanem jövő év végéig használhatók fel.

Százmilliárdokba fáj nekünk, hogy akadoznak a brüsszeli pénzek

A nemzetgazdasági tárca keddi jelzése szerint az, hogy idén az első félévben 156 milliárd forinttal kevesebb EU-támogatás érkezett Brüsszelből, mint egy éve, de közben pörgött a magyar költségvetés felől a pályázók felé a kifizetés, összesen mintegy 300 milliárd forinttal növelte az idei első félévi államháztartási hiányt. A jelek szerint tehát komoly következményekkel, jókora finanszírozási erőfeszítéssel jár a magyar büdzsének az, hogy bizonyos Operatív Programokban felfüggesztette, illetve megszakította a támogatások kifizetését Brüsszel. Ez önmagában a Gazdaságfejlesztési Operatív Programnál saját összesítésünk szerint mintegy 40 milliárdos előfinanszírozást tett szükségessé. Tudomásunk szerint azonban ebben az ügyben rövidesen megszülethet az alku a kormány és Brüsszel között, így újra jöhet a pénz, ráadásul egészen kis büntetéssel megúszhatjuk a dolgot.

Zuhanás lesz jövőre a magyar állami beruházásoknál

A bónusz miatt pörgették fel az EU-pénzek kifizetését?

Miután az első fél évben teljesült a kormányzat által előírt időarányos kifizetési érték, a hazai pályázati intézményrendszernek az uniós források kifizetésével foglalkozó munkatársai a napokban négyhavi bónuszt kapnak - tudta meg a Világgazdaság meg Csepreghy Nándortól, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárától. A közszférás bónuszt egy februári kormányhatározat tette lehetővé a 2007-2013-as uniós források maximális lehívása érdekében, de a határozat a május végi kifizetési teljesítményt veszi figyelembe, így elképzelhető, hogy a májusi, meglepően nagyra sikerült támogatás-kifizetés összefüggött a bónusz elérésének céljával is. Csepreghy jelzése szerint ha továbbra is megfeszítetten dolgoznak a munkatársak, akkor elérhető a második négyhavi bónusz is, illetve a felfüggesztett GOP-források tekintetében néhány héten belül megszületik a megállapodás Brüsszellel. A tárca ma délután kiadott közleménye szerint mintegy 2200 kormánytisztviselőt érint a plusz juttatás, amely kétszer négyhavi bónusz esetén 3 milliárd forintot jelent majd. Ez egy főre vetítve 1,36 millió forintot jelent átlagosan, amelyből tehát most ennek felét kapják meg az érintettek.

Tényleg mi lehetünk a régió nyertesei a tengernyi EU-forrásnak

Bár a legtöbb feltörekvő kelet-közép-európai ország számára nő a 2014-2020-as uniós ciklusban az elérhető források nominális mérete, de a várható GDP-hez képest (éves átlagban) ezek aránya bizonyára csökkenni fog - mutat rá a térségi konvergencia folyamatokat bemutató friss elemzésében a Morgan Stanley. Az anyag ezzel párhuzamosan azonban azt is jól mutatja, hogy Magyarország lehet továbbra is a régió egyik nagy nyertese, hiszen a befektetési bank által kalkulált GDP-pályához képest a várható EU-források aránya évente átlagosan 3,2%-ot tehet ki, ami a horvátok elsősége mellett (3,7%) a bolgárokkal a megosztott második helyet jelentheti a régióban (3,2%).

"Hiába" a tízmilliárdos bírság, így is le lehet hívni az összes EU-pénzt

Bár országszerte több mint 100 útépítés pénzügyi elszámolását érinti az, hogy kedden új szakaszba lépett Brüsszelben a magyar aszfaltügyi vita, ez mégsem veszélyezteti azt, hogy le tudjuk-e év végéig hívni az összes 2007-2013-as időszakra járó uniós támogatást - többek között ezt hangsúlyozta Csepreghy Nándor az Origo-nak. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárának elmondása szerint ennek oka az, hogy a vitatott számlaállomány helyébe más, biztosan szabályos építkezések számláit "be tudjuk tenni", így végülis le tudjuk rá hívni a brüsszeli támogatást. Közben az is lényeges, hogy a versenyszabályok feltételezett megsértésével érintett útszakaszokon nem állnak le az építkezések.

Exportot segítő pályázaton indult? - Fontos változást jelentettek be

Rövid, de fontos módosítást tett ma közzé a cégek külpiaci megjelenését támogató, már néhány hete futó GINOP-pályázat kapcsán a nemzetgazdasági tárca a kormány hivatalos pályázati oldalán. Ennek lényege, hogy ha valaki már adott be pályázatot az idei kiírásra, akkor addig ne adjon be újabbat, amíg az előző kérvényének státusza nem tisztázódott, illetve el nem jön jövő január.

Bejelentették: növelni kell az EU-n kívüli export részarányát

"A kormány külgazdasági stratégiai céljait szolgáló Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. egyik feladata a Keleti és Déli Nyitás politikájával összhangban fokozni az Európai Unió határain kívülre irányuló exportot" - mondta el egy mai Zala-megyei konferencián a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója. A fenti céllal párhuzamosan az is elhangzott a külügyi tárca miniszterhelyettesétől, hogy "A kormány külgazdaság-politikájának stratégiai célja, hogy az EU-ban nálunk legyen a legmagasabb az export aránya a GDP-hez mérten".

Uniós helyett magyar támogatásból fejleszti exportpiacait a Graboplast

3 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kap egyedi kormánydöntés (EKD) keretében exportpiacainak fejlesztésére a Graboplast Zrt. a korábban elnyert uniós gazdaságfejlesztési pályázati pénz helyett - jelentette be ma a minisztérium épületében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A cég 2017 végéig a támogatással együtt összesen 8,7 milliárd forintos beruházással legalább 120 új munkahelyet hoz létre. A beruházási program legnagyobb eleme a Tatabányán épülő új gyár, de komoly fejlesztések lesznek a társaság kecskeméti gyáregységében is.

EU-milliárdokat kell visszafizetni a Budapest Szíve program miatt?

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a Budapest Szíve projekt számos szerződésével kapcsolatos vizsgálat lezárultát követően azt javasolta az EU regionális támogatási főigazgatóságának (DG Regio), hogy követelje vissza a kifizetett támogatásokat - ez derül ki abból a levélből, amelyet az OLAF főigazgatója a minap küldött Jávor Benedeknek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselőjének.

175 milliárd forintnyi útépítési pénzt függesztett fel Brüsszel

Az arányosság jegyében az Európai Bizottság az útépítésekkel érintett Operatív Programokban csak a szerződések (projektek) szintjén függesztette fel a kifizetéseket, nem pedig az egész Operatív Programokat, így a felfüggesztés a gyakorlatban 573 millió eurót tesz ki - mondta el a Bizottság regionális politikai biztosának szóvivője a Bruxinfónak. A brüsszeli lap azt is megemlíti, hogy a hivatalos felfüggesztő határozat mellett is zajlanak tovább az egyeztetések az aszfaltügyben a pénzügyi korrekció (javasolt bírság) mértékéről.

Extrém kedvező ajánlatot kaptak a görögök Brüsszeltől

Ma hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság azt az extrém kedvező kondíciókat tartalmazó csomagot, amely bemutatja, hogy milyen csatornákból jön össze a következő 5 évre legalább 35 milliárd eurónyi EU-támogatás Görögországnak. Az összeg a hétfő reggelre megszületett EU-görög megállapodás szövegében is benne van és egy tegnapi cikkünkben már mi is felvázoltuk, hogy milyen programokból jöhet össze a növekedésélénkítés és a munkahelyteremtés egyik legfontosabb alkotóeleme. A görög GDP mintegy egyötödét kitevő összegről van ugyanis szó.

Csepreghy: a külföldiek is sokat nyertek a magyarországi EU-pénzekkel

A keddi közmeghallgatáson kapott reakciók alapján az látszik, hogy az Európai Parlament is elismeri a magyar kormány azon elmúlt ötévi erőfeszítéseit, hogy olyan intézményrendszert alakítson ki, amely lehetővé teszi az uniós források maximális felhasználását és ezáltal a régió legversenyképesebb gazdasága legyen 2020-ig - többek között ezt emelte ki egy mai sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára számos példát mondott arra, hogy milyen sok fejlesztés valósult meg az elmúlt években az EU közös kasszájából, illetve az itt elköltött milliárdok milyen jelentős mértékben segítettek a külföldi cégeknek is. Azt is elárulta, hogy jelenleg hány ügyben vizsgálódik az EU Csalás Elleni Hivatala, illetve azt is, hogy a múlt csütörtökön elindult két feldolgozóipari kapacitásbővítő pályázatra már 1250 pályázati dokumentum érkezett be.

Brüsszel keményen beleáll: a magyar útépítéseknek is "lőttek"

Kedden új szakaszába lépett az Európai Bizottság által már évek óta vizsgált magyarországi ún. aszfaltkeverős ügy, mivel a Bizottság az eddigi "megállítás" után hivatalosan fel is függesztette az útépítések magyarországi finanszírozását - tudta meg a 444.hu. A lépés időzítése furcsa, hiszen a szabályrendszer alapján már sok hónappal ezelőtt kellett volna megtörténnie, de végül most került erre sor. Közben ezzel az üggyel párhuzamosan Brüsszel azt is bejelentette, hogy két magyar adószabály alkalmazását felfüggeszti.