• Megjelenítés

gazdaságfejlesztés

Jóval kevesebb EU-támogatás ömlik jövőre Magyarországra

A 2016-os magyar költségvetési törvénytervezet szerint 1401 milliárd forintnyi EU-támogatás, a GDP kereken 4 százaléka juthat a magyar gazdaságba jövőre, amelyből 862 milliárd forint ténylegesen Brüsszelből érkezhet, a többit a magyar büdzsének kell állnia - többek között ez derül ki a tegnap közzétett büdzsétervezetből. Ez jókora lassulást vetít előre az idei törvénytervezetben szereplő különlegesen magas, 2562 milliárd forintos EU-támogatási összeghez képest, és alacsonyabb, mint a Portfolio minapi durva becslésében megfogalmazott szám.

"Két végén égették a húszezreseket" - Brutális állami büntetés lehet a vége

Lesújtó megállapításokat tartalmaz összesen 30 egyetem és főiskola gazdálkodásáról egy friss állami számvevőszéki jelentés, amelynek következménye az is lehet, hogy 100 milliárd forintnyi, szabálytalanul felhasznált EU-támogatást kell visszafizetnie a magyar államnak - többek között erről beszélt a Heti Válasznak adott interjúban Domokos László.

Bukhat Brüsszelben a felcsúti kisvasút

Bár még alá sem írták a 600 milliós felcsúti kisvasút turisztikai célú fejlesztésével kapcsolatos EU-projekt támogatási szerződését, de azt már vizsgálni kezdte Brüsszel - mondták el az Európai Bizottság regionális politikáért felelős sajtóképviseletén a Figyelőnek. A vizsgálat oka, hogy a pályázati kiíráshoz például a megvalósíthatósági tanulmányt is mellékelni kell, illetve a lap szerint a vasút forgalmával kapcsolatos előrejelzések igencsak túlzók, így ezek is szemet szúrhattak és emiatt lehet, hogy nem is kap pénzt a projekt.

Elkaszált uniós projektek - Mi az igazság?

Több száz panasz érkezett az utóbbi időszakban az EU-pályázatok lebonyolításával foglalkozó hatóságokhoz, sokan idegesek, mert a nehezítések miatt nem tudják majd befejezni a projektjeiket a december 31-i határidőig - tudta meg kormányzati forrásból a Figyelő. Érdemesnek látjuk egy kicsit rendszerbe helyezni az ügyet, a felmerülő problémákat a 2007-2013-as uniós ciklus zárásához közeledve. A téma a források korlátozottsága miatt a projektek közötti versenyről is szól egy kicsit amellett, hogy a brüsszeli árgus szemek miatt a szabályosságra törekvés is nagyon fontos a kormánynak.

Valaki ügyeskedik a közbeszerzéssel? - Mostantól tisztábban láthatunk!

Néhány nappal azután, hogy a kormány megjelentette azt új közbeszerzési törvényjavaslatot a társadalmi egyeztetés céljából, az interneten elérhetővé vált egy magánszektorbeli, EU-pénzből finanszírozott közbeszerzési adatbázis, amely 2005-től tartalmazza a már lebonyolított több mint 100 ezer magyar közbeszerzést és mostantól napi szinten feltöltik ide az összes új közbeszerzés fontos adatait is. A közpénzkereső.hu, illetve angol változata, a tendertracking.eu oldalak így a transzparencia nyomán mérsékelhetik a korrupciós kockázatokat is, amelyek egy közelmúltbeli kutatás szerint az Európai Unió országai körében a legmagasabbak között van. Az új portál elemzése az átfogó adatbázisa segítségével úgy becsli, hogy 2013-ban a Közép 364 milliárd forintot nyerhetett a közbeszerzéseken.

Több százmilliárd forint tűnt el egy fontos állami listáról

Márciusról április közepére közel ötszázzal csökkent a késedelmesnek minősített, uniós finanszírozású állami projektek száma és vele párhuzamosan 879 milliárddal zuhant az érintett projektek összértéke, a késedelemmel érintett támogatási összeg pedig 156 milliárd forinttal. Mindezek igen jelentős változásoknak számítanak ilyen rövid idő alatt, így utánajártunk a háttérnek. Az már rögtön látszott, hogy az idő előrehaladása, a felpörgetett projektmegvalósítás és a nyíltan kommunikált kormányzati "korbács" fontos ok volt a lista szűkülésében, de a Miniszterelnökség válaszai alapján kiderült, hogy a menetközben leállított M4-es autópálya-építés, a MÁV 42 darab elővárosi motorvonat beszerzése, illetve az M0 fejlesztésével kapcsolatos fejlemények is jócskán változtattak a számokon. Az is kiderült, hogy az EU egyetlen centet sem ad a vörösiszap katasztrófa következményeinek felszámolására, noha egy 20 milliárdos nagyprojektről volt szó, így a projekt teljes költsége utólag a magyar büdzsét terheli.

Tízmilliárdos EU-pénzt vitathatnak meg a magyar halgazdálkodók

Ma társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Miniszterelnökség a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) első változatát, amelynek kapcsán a tárca számít a szakmai és a civil szervezetek, illetve a program iránt érdeklődő magánszemélyek véleményére azért, hogy kialakulhassanak a 2014-2020-as időszak stratégiai dokumentumának végleges keretei.

Borul a nagy európai beruházási terv?

Két tárgyalási forduló után semmit sem közeledett egymáshoz az Európai Parlament és a Tanács álláspontja az európai beruházási terv, köznyelben Juncker-terv középpontjában álló európai stratégiai befektetési alap (EFSI) fő szabályairól. Az EP képviselői a 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetésről kötött alku felrúgásával vádolják a tagállamokat és ahelyett, hogy 8 milliárd eurót "lecsippentenének" az infrastruktúrafejlesztési és a kutatás-fejlesztési pénzügyi alapokból, inkább a költségvetés éves végrehajtása során megmaradó pénzeket forgatnák vissza az EFSI alapba. Az elhúzódó vita az EFSI felállítási és így az első nagy európai beruházások elindulásának menetrendjét is csúsztathatják - mutat rá összefoglalójában a Bruxinfo.

Heteken belül jöhet a tömeges mosógépcsere pályázata

Mintegy 20 ezer háztartás cserélheti le a mosógépet az Otthon melege energiahatékonysági program következő elemében - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára hétfőn az Országgyűlésben egy azonnali kérdésre válaszolva.

Ezekre nagyon oda kell figyelni, ha uniós pénzt nyert

Elkezdte az uniós támogatásokat kezelő hazai intézményrendszer a 2007-2013-as pénzügyi időszakban a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap finanszírozásával megvalósult Operatív Programok zárási folyamatát, amellyel kapcsolatban a támogatások kedvezményezettjeinek is fontos feladataik vannak, illetve figyelni kell a szabályokra és határidőkre a megnyert támogatások megszerzése érdekében. A főszabály szerint Magyarország azokat a költségeket számolhatja el az EU felé, amelyeket a kedvezményezettek 2015. december 31-ig kifizettek, így fontos, hogy azok a bérek és járulékok, amelyek 2015 decemberében merülnek fel, és kifizetésükre 2016-ban kerül sor, már nem elszámolhatóak. További fontos szabályok és határidők is megtalálhatók a Miniszterelnökség által a hivatalos pályázati oldalon ma kiadott összefoglalóban.

Eldőlt: EU-pénzből indulhat a 600 milliós felcsúti vasútfejlesztés

Összesen 6,1 milliárd forinttal emelte meg Regionális Operatív Programok 21 prioritásának forráskeretét egy friss kormányhatározat, amelybe szokatlan módon azt is beleszerkesztették, hogy a marketingterv hiányosságai ellenére megkapta a kormány jóváhagyását a Felcsút és Alcsútdoboz közötti kisvasút-fejlesztés. A kiemeltté minősített 600 millió forintos vasútvonal fejlesztési projekt döntő részben uniós forrásból valósulhat meg.

Mi lesz Magyarországgal a csúcsra pörgetés után?

Régóta él az a félelem a magyar gazdasággal kapcsolatban, hogy a csúcsra pörgetett idei uniós pénzkifizetés után jövőre nagy "zakkanás jön", mert a nemzetközi tapasztalatok alapján nehézkesen szokott indulni egy új EU-ciklus, mindezt pedig megsínyli majd a GDP-növekedésünk. Több olyan tényező is van azonban, amely abba az irányba mutat, hogy nem kell drasztikus növekedéslassulásra készülnünk, igaz ahogy az Európai Bizottság minapi előrejelzése rámutatott: elkerülhetetlen a gazdaság lassulása jórészt az EU-támogatások alacsonyabb felhasználása miatt. A kormány számos erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy ez a lassulás minél kisebb legyen; ennek egyik jele egy friss kormányhatározat, amelynek már a címe is a 2016-os gazdaságélénkítést tartalmazza. A nagy kérdés persze a szándékok mellett mindig a megvalósítás, vagyis az, hogy képes lesz-e az intézményrendszer a 2007-2013-as források teljeskörű lehívása mellett az EU-támogatások 2016-os felfuttatására is koncentrálni.

Orbán szerint nem a németek pénzén élünk, pedig de!

"Mi nem a németek pénzén akarunk sikeresek lenni", mert nem szeretünk más pénzén élni - jelentette ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) éves taggyűlésén tartott csütörtöki beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. Bár ez nagyon szépen hangzó gondolat, de a számok teljesen mást mutatnak. A 2007-2013-as uniós ciklus egyik legnagyobb haszonélvezője ugyanis éppen Magyarország volt, a legnagyobb befizető tagállam pedig Németország.

Csepreghy: tovább egyszerűsítjük a pályázati rendszert

A kormány egy- másfél éven belül olyan pályázati rendszert hoz létre, mely kiszámíthatóbb és egyszerűbb lesz a korábbinál - jelentette ki a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár egy mai tatabányai rendezvényen. Csepreghy Nándor elmondása szerint tovább csökken a pályázati rendszer által kért adatok mennyisége idén év végére és jelezte azt is, hogy a technológiafejlesztéssel kapcsolatos pályázatok kapcsán "csak" létszámtartást várnak el a kiírók.

Májusban dönt a kormány a leállított M4-es autópálya sorsáról

Ebben a hónapban dönt a kormány arról, hogy miképp folytatódik az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építése - tolmácsolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szavait Boldog István fideszes országgyűlési képviselő az építkezés helyszínén, Törökszentmiklós határában tartott keddi sajtótájékoztatón.

Mentőövet dobott Brüsszel az EU-pénzek lehívásához

Három fontos területen tartalmaz a 2007-2013-as EU-pénzek lehívásával kapcsolatos könnyítést, illetve szabályváltozásokat az az Európai Bizottság által elfogadott módosító csomag, amelyről ma adott ki közleményt az EU regionális politikáért felelős biztosa. Magyar szempontból talán az lehet a legfontosabb, hogy ha például a most igencsak döcögősen haladó vízügyi projektek miatt elbuknánk 10%-nyi EU-pénzt, akkor ezt kompenzálhatjuk azzal, hogy más környezetvédelmi és energiahatékonysági prioritásoknál "túlköltjük" a keretet.

Tízmilliárdok múlnak a kormány friss döntésén

Összesen 221 ivóvíz projektet érint a kormány azon friss rendelete, amely egy 2012-es kormányrendelet hatósági ügyintézési szabályrendszerét pontosította a minél gyorsabb uniós forráslehívás érdekében. Gyors vizsgálatunk szerint mindez nem véletlen, hiszen a rendelettel érintett projektek jelentős részénél mindössze 50-70% körüli a megítélt támogatások kifizetési aránya, és még több tízmilliárdot kellene év végéig kifizetni ahhoz, hogy a befejezett projektek számláit Brüsszellel el tudjuk majd számolni. Enélkül az EU-források elvesztése válna realitássá, illetve ezzel párhuzamosan a magyar büdzsének kellene állnia a vízügyi fejlesztések utolsó számláit.

400 milliárdnyi EU-pénzt költhetünk 2020-ig útfejlesztésre

A kisgazda parlamenti csoport levélben kérte a miniszterelnöktől, hogy vizsgálják felül az M4-es autópálya építésének leállításáról hozott döntést, mivel szükség van egy négysávos útra a környező települések fejlődéséhez - mondta Turi-Kovács Béla (Fidesz) a parlament fenntartható fejlődés bizottságának hétfői ülésén Budapesten. Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára úgy reagált, hogy a kormány nem tett le az M4-es autópálya teljes kiépítésétől, de az anyagi források korlátozottak,mivel az új 7 éves uniós ciklusban a rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forintnyi keretből csak 400 milliárd forint fordítható a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére.

Jócskán lassult áprilisban az EU-támogatások kifizetése

Az idei kifizetési ütemtervvel és a kormányzati sürgetéssel szemben nem gyorsult, hanem lassult idén áprilisban az EU-támogatások kifizetési üteme, ráadásul olyan mértékben, hogy a tavaly áprilisi volumen alá bukott - derül ki a Portfolio szokásos havi vizsgálatából. A kifizetési ütem 155-ről 118 milliárd forintra lassulása abból a szempontból meglepő, hogy a késedelmes állami projektlista örvendetesen rövidül és április elején megjelent az EU-támogatások lehívását könnyítő szabálycsomag is, mégsincs különösebb ok az aggodalomra az éves kifizetési cél nem teljesítésével és így a 2007-2013-as források beragadásával kapcsolatban. Az viszont biztos, hogy továbbra is igen feszített kifizetési ütemre van szükség ezen célok elérése érdekében.

EU-pénzből csináljuk a nagyberuházást a kettes metrón

Nagyösszegű támogatási döntésről határozott a napokban a kormány, hiszen az 1278/2015. (IV. 30.) kormányhatározat szerint közel 26 milliárd forintot fordít "A budapesti M2 metróvonal fejlesztése" című projektre, amelynek keretében 22 darab Alstom Metropolis AM5-M2 típusú szerelvényt és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát szerzi be a most megkötendő támogatási szerződés nyomán. A kormányhatározat pontjai azt tükrözhetik, hogy a korábban a Budapest Főváros Önkormányzata által EIB-hitelből finanszírozott 22 kocsis Alstom-beszerzést most a kormány "átveszi és beteszi" az uniós finanszírozási hátterű projektek közé a KÖZOP-ba, és a beszerzést utólag el szeretné fogadtatni EU-s nagyprojektként is.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility