Olyan technológiával kísérletezik Kína a jövő vadászgépeinél, amellyel súlyosan lekörözhetik Amerikát

A rendszert az AVIC Csengtu Repülőgép Tervező és Kutatóintézet fejleszti a Nankingi Repülési és Űrhajózási Egyetemmel együttműködve. A fejlesztésről a kínai vezető repülési szakfolyóiratban, az Acta Aeronautica et Astronautica Sinicaban jelent meg tanulmány. A J-36 – amelynek megnevezése még nem hivatalos – egy háromhajtóműves, farok nélküli repülőszárny kialakítású vadászgép. A gépet tavaly decemberben figyelték meg a délnyugat-kínai Csengtu felett, és jelentős érdeklődést keltett a globális védelmi körökben a potenciális képességei miatt, különösen a nagy hasznos terhelése és a lehetséges nagy hatótávolságú csapásmérő képessége miatt.

A farok nélküli lopakodó kialakítás repülésirányítási problémákat okoz, különösen a repülőgép-hordozókon történő leszálláskor. A hagyományos repülőgépek a farokrészt és a vízszintes stabilizátorokat használják, de a deltaszárnyas kialakítású gépek ezek nélkül más felületekkel biztosítják az irányítást, amelyek egymás hatását zavarhatják. További kihívást jelent a „hajó-légáramlás hatás”, vagyis a mozgó repülőgép-hordozó által keltett turbulens légáramlás, amely különösen durva tengeren jelentősen befolyásolhatja a gép végső megközelítési pályáját. Ennek kezelésére a kutatók „közvetlen erőirányítási” rendszert fejlesztettek, amely elválasztja a repülési pálya módosításait a gép tájolásától, lehetővé téve a felhajtóerő valós idejű szabályozását.

Az új irányítórendszert szélsőséges körülmények között tesztelték szimulált leszállásokkal, beleértve az oldalszelet, turbulens légáramlatokat és a fedélzet dinamikus mozgását.

WATCH Clear, high-quality footage shows Chinas 6th-generation J-36 fighter jet during landing. pic.twitter.com/gyS4LRacPd

— Open (Source) March 26, 2025

A tesztek során a repülőgép minimális magassági hibával – egyes teszteknél mindössze két centiméteres eltéréssel – tudott leszállni. Minden tengeri körülmény között a legtöbb érintkezési pont a második és harmadik fékezőkábel között volt, ami magas szintű következetességet és pontosságot mutat. Az amerikai haditengerészet Magic Carpet rendszerével ellentétben, amely előre beállított erősítési ütemtervekre támaszkodik a szabványos repülőgépeknél, a tanulmány szerint a kínai megközelítés minden vezérlőfelületet dinamikus elemként kezel. Ez azt jelenti, hogy a rendszer menet közben tud alkalmazkodni, gyors és hatékony algoritmusokat használva a bemenetek folyamatos újraszámításához, ami sokkal nagyobb stabilitást biztosít a pilótáknak a leszállás végső, kritikus pillanataiban.

A kutatás még fejlesztési szakaszban van, de

jelentős lépést jelent Kína hatodik generációs repülőgépeinek mélytengeri hadszíntereken, repülőgép-hordozókról történő üzemeltetése felé.

A fejlesztés mögött álló csapat jelezte, hogy a következő fázisban a vezérlési architektúra robusztusságának javítására fognak összpontosítani, különösen a kulcsfontosságú alkatrészek meghibásodását vagy sérülését magában foglaló forgatókönyvek esetén.

Az Egyesült Államokban 2025 elején pörgött fel igazán a hatodik generációs vadászgép fejlesztése, de egyelőre csak keveset tudni a programról. Egyes információk szerint több prototípus létezik és rengeteget tesztelték ezeket, valamint már 2030-ra szeretnék elérni, ha a légierő is megkapná az első F-47-eseket. Egyelőre semmit sem tudni arról, hogy Washington tervezi-e a megjelenését ennek a típusnak repülőgép-hordozókon is.

Címlapkép forrása: Pu Haiyang/VCG via Getty Images