gazdaságfejlesztés

Ünnepelhetne Magyarország, de még mindig kell a korbács

Napokon belül eléri a 8000 milliárd forintos összeget a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus pályázati pénzeinek kifizetése Magyarországon, azaz a tavaly augusztusi 6000 milliárdos szám után újabb kerek összegnek örülhetünk. Még közelebb vagyunk tehát ahhoz az őszi állapothoz, hogy a ciklus forrásainak teljes egészét kifizessük, több ok miatt azonban mégsem dőlhetünk hátra. Az egyik, hogy a késedelmes állami, illetve önkormányzati EU-s projektek legfrissebb listáján még mindig közel 1100 projektet láthatunk, a Portfolio összesítése szerint több mint 200 milliárd forintnyi késedelmes összeggel, így a lista nyilvánosságából eredő nyomásra, mint "kormányzati korbácsra" még mindig szükség van. Ez például a budai közlekedést jó ideje nehezítő fonódó villamos projektre is igaz. A másik, hogy közelmúltbeli elemzésünkkel összhangban még mindig nem zárható ki, hogy egyes programokban végül kis forrásvesztés alakul ki a Magyarországnak járó pénzekre. Harmadrészt pedig azért, mert a legfrissebb rangsor szerint az Európai Unió tagállamai között csak a 23. helyen állunk az említett 7 éves uniós ciklus forráslehívásában.

Zöld a brüsszeli lámpa a 70 milliárdos Duna-régiós program előtt

Elsősorban az innováció és a vállalkozói készség ösztönzése, a Duna régió természeti és kulturális kincseinek megóvása, az összekapcsoltság fejlesztése és a karbonszegény gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása áll az Európai Bizottság által ma elfogadott új "Duna transznacionális együttműködési program" középpontjában. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) több mint 202 millió eurót, az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből (IPA) pedig 19,8 millió eurót kap a Duna-medence területén megvalósuló transznacionális projektek céljára, összesen tehát mintegy 222 millió eurót, ami mai árfolyamon közel 70 milliárd forintot jelent.

EU-források: kiemelten foglalkozik a témával az idei Közgazdász-vándorgyűlés

A 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszak hamarosan induló, új pályázataira tekintettel központi szerepet kap a szeptember 3. és 5. között a Miskolci Egyetemen megrendezendő, 53. Közgazdász-vándorgyűlés programjában az EU-források felhasználása. Szeptember 4-én, pénteken például két külön szekció is kiemelten foglalkozik majd a témával - az előadók soraiban államtitkárokkal és helyettes államtitkárokkal, a fejlesztéspolitika jelenlegi és korábbi döntéshozóival, szakembereivel. Másnap, szombaton, a konferencia záró plenáris ülésén pedig Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője és az EU-források koordinálásáért felelős miniszter tart előadást.

Vizsgálja a kormány a milliárdos EU-s munkapiaci projekt hátterét

Miután az elmúlt hetekben az országos sajtóban is megjelentek az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) 1,3 milliárd forintos uniós hátterű munkaerőpiaci projektje körüli problémák és ma az MSZP is sajtótájékoztatót tartott az ügyben, Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára azt jelezte, hogy vizsgálják a szövetkezet tevékenységét.

A KAVOSZ-nak tetszik a pályázati rendszer átszabása

Egyetért a KAVOSZ Zrt. azzal a kezdeményezéssel, hogy 2017. június 30-ig írják ki a 2014-2020-as uniós ciklus minden pályázatát - közölte Krisán László, a társaság vezérigazgatója az MTI megkeresésére pénteken.

Így nézett ki a magyar terv Lázár példátlan bejelentéséig

Szépen egyenletesen, a jövő évi 1102 milliárdról 2020-ig 1210 milliárd forintra kúszott volna fel az EU-támogatások éves kifizetési üteme azon magyar kormányzati tervek szerint, amelyeket már elfogadott az Európai Bizottság. Most ezt "bolygathatja fel" jelentősen Lázár János tegnapi bejelentése, miszerint az összes fejlesztési pályázatot meg akarja hirdetni a kormány 2017. június végéig, igaz azt nem tudjuk, hogy ezzel párhuzamosan az EU-támogatások itthoni kifizetése is valóban fel fog-e pörögni. Ezt egyébként a közös uniós kassza állapota jelentősen korlátozhatja.

Gyorssegélyt kért Magyarország az Európai Bizottságtól

Magyarország csütörtökön 8 millió eurós gyorssegélyt kért Magyarország a bevándorlással összefüggő befogadó kapacitásának kiterjesztésére - jelezte egy mai brüsszeli sajtótájékoztatón Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos.

Rendkívüli horderejű bejelentést tett Lázár!

A jövő keddi kormányülésen azt fogom javasolni, hogy a korábbi gyakorlattal szemben a 2014-2020-as uniós támogatási keret összes, azaz mintegy 12000 milliárd forintnyi forrását 2017. június 30-ig megpályáztassuk, azaz kiírjuk az összes ehhez kapcsolódó pályázatot - jelentette be a mai Kormányinfó nevű sajtótájékoztatón Lázár János.

Duplázódik az idei magyar büdzséhiány az EU-pénzek miatt?

Az őszi hónapokban meglesz a 7 évre vonatkozó 8200 milliárd forintnyi uniós támogatási keret kifizetése, "sőt 9000 milliárd forint felett fogjuk zárni a következő időszakot" - jelentette ki az M1 szerda esti műsorában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára azt is hozzátette: ami a 8200 milliárdos uniós keret és a jelenleg 9000 milliárd forint feletti támogatási szerződésből, mint kifizetési kötelezettségből adódik, "az hazai költségvetési támogatásból valósul meg". Mindebből látszólag az következik, hogy a magyar államháztartás 892 milliárd forintos egész éves törvényi hiánycélja duplázódni fog az uniós projektek támogatási szerződésének kényszerű kifizetése miatt. A kép sokkal árnyaltabb, és távolról sem fenyegeti ilyen veszély a magyar büdzsét, sőt az sem zárható ki, hogy valójában alullövi a kormány a 2,4%-os GDP-arányos deficitcélt. Erre utal az is, hogy Csepreghy jelzése szerint a 9000 milliárd forint feletti támogatási szerződésre meg van a költségvetésben a fedezet.

Csepreghy: 2-3 hét múlva újra jön a pénz Brüsszelből (2.)

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program első három prioritásában az uniós támogatások kifizetésére érvényes felfüggesztő határozat 2-3 hét múlva megváltozhat, azaz szeptember eleje körül újra jöhet a pénz az Európai Bizottságtól -többek között ezt emelte ki mai sajtótájékoztatóján Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelezte, hogy a feloldás sokkal kisebb pénzügyi korrekciót von maga után, mint a korábbi jelzések. Felhívta a figyelmet arra is, hogy most már 96% körül jár a 2007-2013-as teljes uniós pénzkeret kifizetése, így ősz második felére elérhetjük a 100%-ot. Az ősz óta meghirdetett gazdaságfejlesztési kiírásokra már összesen 3530 pályázat érkezett, azaz igen sok, és ezek közül 736 már nyert is, amely szám a következő hetekben jelentősen növekedni fog.

Megszűnik a kkv-k ingyenes állami tanácsadó cége (2.)

A pénzügyi szektor átalakulásai az RFH cégcsoportot sem hagyták érintetlenül, így a jelenlegi formában nem működünk tovább - jelezte a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. égisze alá tartozó Regionális Fejlesztési Holding leányvállalati hálózatának vezérigazgatója. A téma kapcsán az MFB menedzsment felől a Portfolio további információkat is kapott.

Magyar migrációs hullám: 20 milliárdot már lehívhatunk Brüsszeltől

Az Európai Bizottság márciusban 22, az elmúlt hetekben pedig további 23 tagállami többéves programot fogadott el a migráció kezelésére az AMIF, illetve az ISF nevű pénzügyi alapok keretében, amelyek nyomán már 2,4 milliárd eurónyi forrást elérhetővé tesz a migrációs hullám kezelésére. A Bizottság mai közleménye szerint most a hullámmal leginkább érintett országok számára áll minél hamarabb rendelkezésre a pénz. A közlemény végén bemutatott táblázat szerint ebből Magyarország számára az ISF keretből már mintegy 19 milliárd forintnyi forrás érhető el (több éves programokra), de ezen felül még további források is várhatók Brüsszeltől az AMIF keretében.

Itt a nagy hír: zöld a lámpa az 1300 milliárdnyi agrárpénz előtt

A június 15.-i benyújtási időpontból, illetve a szaktárca elmúlt időszaki jelzéseiből arra a kedvező kimenetre lehetett következtetni, ami ma valóban be is következett: elfogadta ugyanis az Európai Bizottság Magyarország 2014-2020-as időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Programját (VP) - jelentette be közleményében a brüsszeli végrehajtó testület. Ez 4,2 milliárd eurónyi (mintegy 1300 milliárd forintnyi) közvetlen és közvetett agrártámogatás fő kereteit tartalmazza, amelyekből 3,4 milliárd eurót az EU költségvetése fizet majd, további 740 millió eurót pedig a magyar költségvetés. A mai kedvező brüsszeli fejlemény azt jelenti, hogy a 10 magyarországi Operatív Programból már a kilencedikre is rábólintott a Bizottság.

Nincs kegyelem: idén év végéig kell lehívni az összes EU-forrást

Igen érdekes mondatot vettünk észre egy szerdai görög cikk legvégén, miszerint Görögország mellett még 7 másik uniós tagállam is azt kéri (kérte) az Európai Bizottságtól, hogy az idén év végi határidő után is le tudjon még hívni forrásokat a 2007-2013-as uniós ciklusból. Mivel a friss magyar forráslehívási adatok alapján nálunk sem zárható még ki, hogy bizonyos Operatív Programokban esetleg nem jutunk hozzá minden pénzünkhöz, így rákérdeztünk a Bizottságnál, hogy pontosan mi a helyzet az esetleges határidő-hosszabbítással és ezen 8 ország között Magyarország is ott van-e. A válasz a minap érkezett Brüsszelből egy vezető uniós forrástól, aki névtelenséget kért.

Mennyi EU-támogatás járhat egy családi ház felújításához?

Bár a fejlesztési tárca a 150 milliárdos uniós finanszírozású családi ház felújítási program kapcsán a minap akár 3 millió ház megújulását is említette, ennél 400 ezerrel eleve kevesebb családi ház van az országban. Lényegesebb gond lehet azonban az, hogy az említett forrás még akkor is korlátozottnak tűnik, ha a meglévő ingatlanállományból csak azzal a résszel számolunk, amelyet egyáltalán érdemes felújítani. Kiderül, hogy egy komplex felújításra különböző forgatókönyvek mentén mindössze néhány százezer forint lenne, miközben ennek sokszorosába kerülnének a pályázat kapcsán említett felújítások költségei. Így viszont nem jön ki a jelzett 40% körüli uniós támogatási hányad sem, sőt a beruházási költségnek csak a töredéke adódik. Ebből az adódik, hogy 2020-ig legfeljebb néhány 100-200 ezer családi ház felújítására lesz EU-pénz és éppen ez köszön vissza egy februárban elfogadott kormányzati stratégiában is.

Kiderült, mi lesz a félbehagyott M4-essel

Kiemelt közúti és vasúti fejlesztési projektek is vannak azon a listán, amelyet a kormány rendeletben hagyott jóvá - a felsorolás a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg.

Tényleg vizsgálja Orbán vejének volt cégét Brüsszel

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálja az Elios Zrt. által megvalósított projekteket - közölte a hatóság Jávor Benedek EP-képviselővel, aki a Facebookon osztotta meg a hírt. A cég áprilisig Orván Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonában volt, a kormány egészen eddig nem ismerte el a vizsgálat tényét.

Százmilliárdos EU-s terveket kell átírnia a magyar kormánynak

Azonnali határidővel azt a feladatot kapta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, illetve Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a kormánytól, hogy terjessze a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság elé az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), illetve a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2015. évi éves fejlesztési keretének módosítására vonatkozó javaslatát. Ez azt jelenti, hogy át kell gyúrniuk az éves pályázati menetrendeket, a felhívások meghirdetési ütemezését és a keretösszegeit. Ezen munka során a minisztereknek tekintettel kell lennie arra a tavaszi kormányhatározatra, ami a jövő évi minél magasabb uniós forráskifizetést célozza a gazdasági növekedés túlzott lelassulásának kockázatát enyhítve. Varga Mihály is fontos feladatokat kapott a mostani kormányhatározat alapján.

Jövőre indulhatnak az EU-s hátterű magyar vasútfejlesztések

Az új, 2020-ig tartó uniós költségvetési időszak forrásaiból finanszírozott vasútfejlesztések 2016 első felében indulhatnak meg legkorábban, a dél-balatoni vasútvonal vagy a Kelenföld-Százhalombatta vonalszakasz munkálataival - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az MTI érdeklődésére pénteken.

Csepreghy: már meg is jött az első adag brüsszeli pénz

Magyarországra már meg is érkezett a csaknem két hónapja "felfüggesztett" 4 milliárd forint, és most már bármilyen számla azonnal kifizetésre kerülhet, forrást pedig nem veszít az ország - mondta el az MTI-nek adott nyilatkozatban Csepreghy Nándor annak kapcsán, hogy a Portfolio tegnap megírta brüsszeli megerősítéssel a 4 milliárd forintnyi beragadt EU-pénz "kiszabadításának" hírét. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára cikkünkkel összhangban azt is jelezte, hogy várhatóan heteken belül felszabadulhat az a sokkal nagyobb, 140 milliárd forintos tétel is, amelyet az Európai Bizottság április 10-én függesztett fel.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Brüsszel bekeményít: az EU komolyan nekimegy a belső fenyegetéseknek
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.