Elkészült a magyarországi startupvilágot feltérképező, eddigi legátfogóbb jelentés. A Startup Hungary által indított kutatás célja az volt, hogy következtetéseket vonjon le a hazai ökoszisztémáról és arról: mitől működhetne hatékonyabban a szektor. Jónás László, a Design Terminal szakmai vezetője szerint például attól, ha a szcéna szereplői minél előbb piacra segítenék a vállalkozásokat.
Elindult a 68-as út Balatonújlak és Barcs közötti mintegy 96 kilométer hosszú szakaszán az útburkolat megerősítése, az érintett csomópontok, egyes leágazások, buszmegállók és gyalogátkelőhelyek korszerűsítésének előkészítése – jelentette be csütörtökön az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese. Schanda Tamás azt is kiemelte, hogy a 7-es főúttól Barcs-országhatárig vezető főút mellett a jövőben biztonságosan lehet majd biciklizni, ugyanis a projekt részeként a kerékpárút felújításának, a hiányzó szakaszok kiépítésének tervezését is megkezdték.
Közel háromszor több pénz jut a következő időszakban a magyar mezőgazdaság és vidék fejlesztésére, a támogatási összegek ilyen mértékű emelkedése pedig a korábbinál jóval nagyobb mozgásteret biztosít az agrárvállalkozások számára – mondta a Portfolionak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. Hozzátette, a nagy összegű forrás által az agrárium fejlődése dinamizálható lesz, ami különösen fontos az olyan nagy tőkelekötésű ágazatokban, mint az állattenyésztés és a kertészet. A szakemberrel emellett arról is beszélgettünk, hogyan alkalmazkodik az OTP Agrár ehhez a „megerősített” vidékfejlesztési programhoz, mik a várakozásaik, illetve mit látnak, a zöldítés tekintetében milyen kihívások várhatók a következő években.
Az Európai Unió 2021-2027 közötti hétéves kutatási és innovációs keretprogramja 95,5 milliárd eurós keretösszeggel idén májusban indul. Március 29-én online nyitóeseményt szerveznek, ahol az előadások mellett több sikeres magyar H2020 pályázó és pályázat értékelő is megosztja tapasztalatait.
Miután perrel fenyegeti a főnökét az Európai Parlament, Vera Jourová hangos figyelmeztető lövésnek is beillő üzenetet küldött Magyarország és Lengyelország felé pénteken a jogállamiság és az EU-pénzek témájában. A Bloomberg-interjúban megfogalmazott üzenet lényege az, hogy akár már ősztől elindulhat az EU-pénzek blokkolását/vágását célzó jogállamisági eljárás a két ország ellen, ha fogást talál a Bizottság a két tagállam igazságszolgáltatási és közbeszerzési rendszerén és nem utólag, a pénzek brüsszeli kifizetésénél lenne a szankció, hanem már előzetes jelleggel. Így akár már idén "eredményt" tudna felmutatni a Bizottság a Parlament felé, éppen a magyarországi parlamenti választások előtti hónapokban.
Nyolcszáz millió forintos élelmiszeripari fejlesztés valósult meg Komáromban, a VITA-Sütő Kft. kormányzati támogatással épített új csarnokot és modern gyártósort telephelyén. A beruházás hozzájárult 270 munkahely megőrzéséhez.
Mintegy 60 milliárd forint támogatással indul a Pécsi Tudományegyetem és a győri Széchenyi István Egyetem területén létesülő tudományos és innovációs parkok kialakítása - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szombaton.
Bár még a 2014-2020-as EU-pályázati ciklus terhére is jelennek meg pályázatok, a hangsúly mégis egyre inkább áttolódik a 2021-2027-es időszak keretében meghirdetésre kerülőfelhívásokra és kezdenek kirajzolódni a várható főbb irányok is. Ezekről és a vállalkozások felkészülését célzó feladatokról kérdeztük Takács Jenőt, az MKB Consulting Zrt. értékesítési igazgatóját.
Varga Mihály pénzügyminiszter ma reggeli Facebook-videója után röviddel megjelent a hivatalos uniós pályázati oldalon az, hogy az eddigi 32 milliárdról 55,6 milliárd forintra, tehát 23,6 milliárddal megemelték a cégek megújuló energiás fejlesztéseit támogató EU-s pályázat keretét és márciusban, illetve júniusban újabb pályázati kört nyitnak ki ebben a GINOP-4.1.4-19-es kódszámú pályázatban.
Szijjártó Péter csütörtökön Bukarestben tárgyalt az új román kormány több tagjával is, ahol többek között arról állapodtak meg, hogy 2024-ig megnyitják a két ország közti harmadik autópálya-összeköttetést Mátészalka és Szatmárnémeti között, és másutt is új határátkelőhelyeket engedélyeznek. Emellett amennyiben megindul a fekete-tengeri gázkitermelés, akkor a Romániát Magyarországgal összekötő gázvezeték kapacitását több mint megduplázzák.
Nagyon felpörgött tavaly ősztől idehaza az uniós pályázati döntéshozatal, ami oda vezetett, hogy decemberben 235 milliárd forintnyi, januárban pedig 268 milliárd forintnyi EU-támogatás kifizetése történt meg, amelyek az elmúlt 3 év legmagasabb összegei közé tartoznak – derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Jó hír, hogy közben Brüsszelből is hatalmas összeg, közel 400 milliárd forint érkezett az év utolsó heteiben és az is, hogy a januártól hatályba lépett jogállamisági rendelet mellett is kiutalt pénzt a magyar kormánynak az Európai Bizottság. Az új, 2021-2027-es ciklus itthoni első pályázatainak kiítására közben tudomásunk szerint még mindig kell pár hetet várni.
Miután kedden elfogadta az Európai Parlament plenáris ülése, csütörtökön délután az Európai Tanács is jóváhagyta a végleges formáját az uniós helyreállítási alap legnagyobb programjának, és ezzel uniós oldalról megnyílt az út a pénzek nyári első kifizetése előtt. Mivel a végső tárgyalások során 10%-ról 13%-ra sikerült feltornászni az idei évben esedékes első előleg kiutalásának mértékét, így ez a magyar reform- és beruházási programból kiindulva mintegy 750 milliárd forint lesz, amit várhatóan júliusban utal majd át az Európai Bizottság. A minap vázolt több lépcsős magyar gazdaság újraindítási terv nyári fázisának bizonyára ez lesz az egyik fő finanszírozási csatornája, a gyakorlatban pedig majd nagy egyetemfejlesztési, illetve energiagazdálkodási és digitalizációs programok elindulásáról fogunk hallani.
A diplomáciában ritkán látott húzással hat uniós tagállam szándékosan csak miniszteri, vagy miniszterelnök-helyettesi szinten képviseltette magát a keddi 17+1 csúcstalálkozón, amelyet a kínai elnök hívott össze, így ez nagy meglepés volt az ázsiai óriásgazdaság számára, és erős jelzést kapott arra, hogy ki hogyan gondolkodik az új amerikai vezetés mellett a kínai mosolyoffenzíváról a kelet-közép-európai térségben. Magyarországot Orbán Viktor kormányfő képviselte és a magyar kormányzati helyett kínai sajtójelentésekből derült ki, hogy miket is ígért Hszi Csin-Ping többek között Magyarországnak a következő évekre. Agrárterületen például kifejezetten nagy lehetőségeket. Ezek rögtön más perspektívába helyezik két minapi radikális magyar kormánydöntés hátterét és erősítik a megalapozottságukat.
A Budapestnek járó regionális fejlesztési (ERFA) keret nem 25, hanem 60 milliárd forintot takar, amelyen felül az új uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) 745 milliárd, a közlekedésfejlesztési programból (MIOP) pedig további több, mint 500 milliárd forint jut majd a fővárosnak és térségének a következő 7 évben – hangsúlyozta egy Facebook-posztban az eddig ismeretlen számokat Schneller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára.
A Portfolio egybehangzó brüsszeli és budapesti információi szerint semmilyen konkrét hivatalos, illetve informális kérése nem volt az utóbbi két hétben az Európai Bizottságnak a magyar kormány felé a közbeszerzési rendszer terén, így egyelőre egyik oldalon sem értik, hogy ki és mit szivárogtatott ki a Reutersnek hétfőn. Mindenesetre készít a bizottsági stáb egy belső használatra szánt anyagot, amiben tényleg vannak közbeszerzést érintő témák is, és persze itthon is sejthették a kormány háza táján, hogy a 2021-2027-es új uniós ciklusban milyen új keretek és elvárások jöhetnek és részben ezek miatt történtek a múlt héten a jogszabályi változások.
A 2021-2027-es időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak (ERFA) legalább a 6%-át fenntartható városfejlesztési célokra kell fordítani és egy minap körbeküldött anyag alapján ebből csak mintegy 25 milliárd forint juthat Budapestnek és ennek is a 80%-át kiemelt állami projektként költenék el, azaz előre eldöntött nyertesekről lenne szó – rajzolódik ki a 444.hu birtokába jutott anyagból. Emellett persze jutna még jelentős EU-s pénz budapesti közlekedésfejlesztési projektekre is, de azok konkrét célját és tartalmát nyilván a kormány döntené el.
Túl gyenge a verseny a magyar közbeszerzési rendszerben, és rendszerszintű szabálytalanságok vezettek az EU történetének legnagyobb bírságához 2019-ben, ezért ahhoz, hogy Magyarország le tudja hívni a 2021-2027-es uniós forrásokat, köztük a helyreállítási alap pénzeit, átalakításokat kért a közbeszerzések terén az Európai Bizottság – tudta meg a Reuters a brüsszeli testület belső anyagából, amely január 26-i dátumú. Rá néhány napra már meg is jelent három olyan kormánydöntés itthon, amely egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltoztatta a magyarországi közbeszerzési rendszert, így a kettő között bizonyára van összefüggés. Az egész ügynek az lehet itthon a mozgatórugója, hogy 2021-től már él a jogállamisági mechanizmus, és ha nem lépne a magyar kormány Brüsszel elvárásainak megfelelően, akkor később veszélybe kerülne az EU-pénzeink lehívása, mivel a jogállamisági mechanizmus azok blokkolásához, esetleges levágásához is elvezethet.
Frissítés! Kedden cáfolta a magyar kormány, hogy kapott volna kéréseket a közbeszerzési rendszer átalakításáról és a Portfolio információi is összhangban vannak ezzel.
Mintegy 1500 milliárd forint értékben írnak ki pályázatokat a gazdák és az élelmiszeripar számára az idén a vidék megerősítése és versenyképességének növelése, valamint a foglalkoztatás bővülése érdekében - mondta az agrárminiszter az M1 aktuális csatorna Magyar Gazda című, hétfői műsorában.
A tavaly szeptemberben közzétett első, erősen kritikusra sikeredett magyarországi jogállamisági jelentés után az idén nyári második jelentéshez is elkezdte gyűjteni az információkat az Európai Bizottság, hiszen meghirdetett egy nyilvános, célzott konzultációs sorozatot, ami február 1-től március 8-ig tart.
2020 az újratervezésről szólt, nemcsak a mindennapokban, hanem az üzleti világban, így az exportpiacokon működő vállalatok életében is. A helyzet nem volt egyszerű, de számos lehetőséget is megnyitott, és több fontos folyamatot is felgyorsított – mondta a Portfolio-nak Jákli Gergely, az EXIM elnök-vezérigazgatója, akivel többek között arról beszélgettünk, milyen változásokat hozott a vírushelyzet a vállalatok stratégiai gondolkodásában, tervezésében, milyen segítséget kaphattak az exportra dolgozó magyar vállalatok, és kitértünk arra is, mennyire méretfüggő az, hogy egy cég tud-e élni a rendelkezésre álló lehetőségekkel.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
