gazdaságfejlesztés

Kiszivárgott: ősszel fontos levelet kaphat Magyarország az EU-s pénzek ügyében Brüsszelből

Kiszivárgott: ősszel fontos levelet kaphat Magyarország az EU-s pénzek ügyében Brüsszelből

Éppen akkor, amikor az Európai Parlament perrel fenyegeti az Európai Bizottságot, hogy június 1-ig nem lépett semmit az EU-s pénzek jogállamisági feltételrendszere miatt Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, kiszivárgott, hogy ősszel végrehajtási szakaszba léphet az egész mechanizmus és ennek jegyében 9 uniós tagállamnak fontos levelet küldhet a Bizottság. Ennek előfutáraként az is kiderült, hogy már a jövő héten elküldi a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a mechanizmus alkalmazásához szükséges iránymutatások első tervezetét. Mivel egyelőre nem tudni, hogy az Európai Bíróság mikor hoz ítéletet a jogállamisági rendeletről, ezért lebegtetheti az egész témát a Bizottság, mégis nagyon úgy tűnik, hogy az iránymutatások első tervezetének átküldésével igyekszik „leszerelni” a Parlamentet, hogy az ne indítson pert őszig a Bizottság ellen.

Hiába a brüsszeli fenyegetések, szépen mennek az EU-pénzeink a gazdaságba

Hiába a brüsszeli fenyegetések, szépen mennek az EU-pénzeink a gazdaságba

Miközben egyre nagyobb nyomást helyez az Európai Parlament az Európai Bizottságra, hogy utóbbi lépjen fel a magyarországi EU-s kifizetések terén, aközben a fejlesztési pénzáramlások terén nyoma sincs a feszültségnek. Mind a magyar kormány rendületlenül fizeti ki a 2014-2020-as pénzeket a nyerteseknek havi 100 milliárd forint körüli volumenben, mind az Európai Bizottság szépen utalgat időnként hazánknak. Ez azonban persze nem jelenti azt, hogy a meccs már le van futva, azaz a 2014-2020-as pénzeink brüsszeli folyósítását már semmi sem fenyegeti, de egyelőre láthatóan nem lép fel hazánk ellen a Bizottság.

Palkovics László szakmai irányítása alá kerülnek a védelmi iparhoz kapcsolódó állami cégek

Palkovics László szakmai irányítása alá kerülnek a védelmi iparhoz kapcsolódó állami cégek

Kiemelt nemzeti és gazdaságstratégiai cél, hogy Magyarország a közép-európai régió meghatározó védelmi ipari központjává váljon. Az ágazat megerősítése hozzájárul a gazdaság sikeres újraindításához, élénkíti az  ipari-technikai fejlődést és a munkahelyteremtést. A gyártási és kutatás-fejlesztési kapacitások összehangolt kiépítése és korszerűsítése érdekében a kapcsolódó feladatokat ellátó, állami tulajdonban lévő vállalatok az iparfejlesztésért felelős miniszter szakmai irányítása alá kerülnek - írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményében.

Minden ország jóváhagyta: felveszi az EU a gigantikus hitelt

Minden ország jóváhagyta: felveszi az EU a gigantikus hitelt

Miután az összes tagállam jóváhagyta a saját források bevonásáról szóló uniós határozatot, az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy a koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó alap finanszírozására az idén mintegy 80 milliárd euró értékben bocsát ki hosszú lejáratú kötvényeket, amelyeket a fennmaradó pénzügyi igény fedezésére több tízmilliárd euró értékű rövid lejáratú uniós kötvényekkel egészít ki.

György László: százmilliárdos pályázati programokkal segítjük a vállalkozásokat és fontos újítások jönnek

György László: százmilliárdos pályázati programokkal segítjük a vállalkozásokat és fontos újítások jönnek

Százmilliárdos pályázati támogatási programok indulnak a következő hónapokban a továbbra is patrióta gazdaságpolitika jegyében, amelyek egyúttal a digitalizációs, innovációs és versenyképesség erősítési céloknak is megfelelnek és amelyek forrásai még 2022 első negyedéve előtt a gazdaságba kerülhetnek – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban György László. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára rámutatott, hogy idén a rendszerváltás óta legmagasabb gazdasági növekedés várható, amelyben fontos szerepe van az elmúlt egy évben meghozott több mint ezermilliárd forintnyi beruházásösztönző támogatásnak. A következő időszak beruházásaiban pedig fontos szerepe lesz annak a közel 600 milliárd forintnyi GINOP Plusz pályázati forrásnak is, amelyről számos részletet és fontos újítást is megosztott az államtitkár és amelyekben az eligazodást segíti a kormány megújult vállalkozási információs portálja, a Vali is. Jó hír a cégeknek, hogy több ok miatt 45-60 napra rövidülhet a pályázatok elbírálási folyamata, ami után akár napokkal is hozzájuthat a cég az elnyert forrás akár 100 százalékához, és közben egy nagy felnőttképzési támogatási program is indul, amely a gazdaság igényeire rugalmasan reagáló képzési rendszerhez is hozzájárul.

Az elmúlt tíz év legnagyobb közútfelújítási programjába kezd most bele a kormány

Az elmúlt tíz év legnagyobb közútfelújítási programjába kezd most bele a kormány

"Ha minden jól megy, 2021-ben az elmúlt tíz év legnagyobb mértékű közutas beruházási programját hajthatjuk végre" - hangsúlyozta csütörtökön egy Győr-Moson-Sopron megyei útfelújítási projekt átadásán az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára. Mosóczi László szavai szerint az idén több mint ezer kilométeren kezdődhetnek útfelújítási munkák, ami a tavaly elindítottnak a kétszerese.

Jóváhagyta a nemzeti helyreállítási tervet a cseh kormány

Jóváhagyta a koronavírus-járvány okozta válság miatt szükségessé vált nemzeti helyreállítási tervet a cseh kormány, ennek keretében mintegy 200 milliárd koronát (2770 milliárd forintot) fektet be az állam az országban - közölte Karel Havlícek ipari és kereskedelmi miniszter hétfőn a Twitter internetes közösségi oldalon.

Bepanaszolnák Karácsony Gergelyék a kormányt az EU-s helyreállítási források ügyében

Bepanaszolnák Karácsony Gergelyék a kormányt az EU-s helyreállítási források ügyében

Ha az Orbán-kormány továbbra sem hajlandó az egyeztetésre az uniós Helyreállítási Terv forrásainak elosztása során „és arra készül, hogy nem megfelelően költi el a forrásokat, élünk az uniós jog biztosította lehetőségünkkel, hivatalos panasszal élünk az Európai Bizottság felé, amely dönthet úgy, hogy a tervek átdolgozására és egyeztetésre kötelezi a kormányt” – vázolta vasárnapi Facebook-posztjában Karácsony Gergely. A főpolgármester mindezt annak kapcsán írta, hogy az Európa-nap alkalmából bemutatták a Magyar Önkormányzatok Szövetségének alternatív javaslatát a 6000 milliárdos keretösszeg javasolt elköltéséről, amelyből a kormány egyelőre csak a támogatási lábat kérné (2511 milliárd forint), a hitelkeretről (3384 milliárd forint) egyelőre lemondana.

Öt hatalmas EU-pályázat a láthatáron! - Most még bárki beleszólhat a tartalmukba

Öt hatalmas EU-pályázat a láthatáron! - Most még bárki beleszólhat a tartalmukba

Megjelent pénteken délután a kormány hivatalos uniós pályázati társadalmi egyeztető felületén két nagy keretösszegű, a 2021-2027-es ciklushoz tartozó uniós gazdaságfejlesztési pályázat, amelyek a nyári hónapokban nyílhatnak meg és összességében 336,7 milliárd forintnyi forrást kínálnak a vállalkozások nagyon széles körének sokféle fejlesztési célra. A fentiek mellett a napokban három nagy vidékfejlesztési EU-pályázat társadalmi egyeztetése is elindult, amelyek még a 2014-2020-as ciklushoz tartoznak és amelyek együtt 350 milliárd forintos támogatási keretet kínálnak.

Nagy lehetőség előtt állnak a Pest megyei cégek! – Akár 70%-os EU-támogatást is kaphatnak 2022-től

Nagy lehetőség előtt állnak a Pest megyei cégek! – Akár 70%-os EU-támogatást is kaphatnak 2022-től

Az Európai Bizottság a minap elfogadta a 2022–2027-es időszakra szóló regionális támogatási szabályokat, ami alapján az egyes tagállamok állami támogatást nyújthatnak a cégeknek és ez nagy változást tartalmaz a Pest megyei cégeknek, hiszen leválik a térség Budapestről és önállóan is támogathatóvá válik, és mindez oda vezet, hogy a cégek az eddigi jellemzően 0% helyett akár 50-70%-ig terjedő támogatásra is jogosulttá válhatnak. A lehetőség azonban csak 2022. januártól lép életbe, ami dilemma elő állíthat sok céget – mutat rá a változásra és az abból eredő kihívásra a Via Credit ügyvezetője.

Jócskán átszabhatja és lefaraghatja a kormány az új uniós helyreállítási programot

Jócskán átszabhatja és lefaraghatja a kormány az új uniós helyreállítási programot

Azzal, hogy a kormány egyelőre lemondott az uniós helyreállítási programból járó bő 9 milliárd eurónyi hitelről, és csak a 6 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást kéri, lényegében egy teljesen új Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet (HET) kell készítenie, hogy a kisebb összegbe is beleférjenek az elképzelések, amelyek egyúttal továbbra is megfelelnek az uniós elvárásoknak – rajzolódik ki friss sajtóinformációkból. Fontos tudni, hogy mivel 2022-ben úgyis hozzá kell nyúlni minden tagállam helyreállítási tervéhez, ezért például akkor, vagy akár 2023-ban is lehet még élni a most elengedett hitel (egy részének) lehetőségével.

Elengedett 3400 milliárd forintnyi EU-pénzt a kormány – Bemutatjuk a hatalmasnak tűnő fordulat hátterét

Elengedett 3400 milliárd forintnyi EU-pénzt a kormány – Bemutatjuk a hatalmasnak tűnő fordulat hátterét

Szakértői szinten logikus, de meglepő volt, politikai szinten viszont már hónapok óta érlelődött a hétvége nagy híre, miszerint egyelőre nem kéri a magyar kormány az uniós helyreállítási program 9 milliárd eurónyi hitelét, a nagy döntés mögött pedig legalább 6 fontos szempont húzódott meg – rajzolódik ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket a Portfolio két brüsszeli és két budapesti megbízható forrással folytatott. Az alábbiakban ezeket a szempontokat mutatjuk be összerendezve.

Szijjártó Péter: 3 milliárd forintból bővíti budapesti központját az Ericsson

Szijjártó Péter: 3 milliárd forintból bővíti budapesti központját az Ericsson

Az Ericsson Magyarország 3 milliárd forintból bővíti budapesti kutatás-fejlesztési központját, ezzel 200 új munkahelyet teremt. A kormány 600 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a fejlesztéshez - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Kiderült, miért utazott pénteken Brüsszelbe Orbán Viktor: belekötött az Európai Bizottság a gigantikus magyar EU-s terv több fontos elemébe

Kiderült, miért utazott pénteken Brüsszelbe Orbán Viktor: belekötött az Európai Bizottság a gigantikus magyar EU-s terv több fontos elemébe

Bár Orbán Viktor pénteken reggel a közrádióban azt mondta, nem akar tárgyalni helyreállítási EU-pénzek témájáról, mert 3-4 vitás kérdés mellett pénzügyileg rendezett az ügy, valójában elsősorban mégis az 5900 milliárdos gigantikus terv vitás ügyeiről tárgyalt péntek délután/este Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel. Kiderült az is, hogy mi az a 3-4 legfőbb vitás kérdés, ami egyelőre akadályozza a magyar terv hivatalos leadását, bár lehet, hogy az április végi félhivatalos határidőig mégis le fogja adni az anyagot a magyar kormány. A pénteki egyeztetést egyébként fontos lépések előzték meg, mert az Európai Bíróságon már régebben elkaszált CEU-törvény, illetve a civiltörvény módosítására tett javaslatot a kormány a napokban, és közben éppen a pénteki látogatásra időzítve szivárgott ki, hogy aggodalmát juttatta el a német vezetésű Bizottságnak a Budapest Airport üzemeltetőjének legnagyobb tulajdonosa, a német AviAlliance, hogy még erősebb politikai nyomás alá került itthon azután, hogy tavaly nemet mondtak a részesedésük eladására kormányközeli üzletemberek részére.

Kiderült, mire mennyi EU-s pénzt szán az új ciklusban a magyar kormány

Kiderült, mire mennyi EU-s pénzt szán az új ciklusban a magyar kormány

Új, eddig széles körben nem publikált grafikonokat mutatott a Magyar Közgazdasági Társaság szerdai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, amelyekből kiderült, hogy a magyar kormány mely fejlesztési programokra a pénzek hány százalékát szánja. Az ábrák alapján látszik, hogy míg a „normál” 7 éves EU-s pénzeknél (MFF) négy, a helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) pénzeknél három kiemelt fejlesztéspolitikai célban gondolkodik a kormány és az is kiderült, hogy az Operatív Programokat egy kivételével már mind kiküldték egyeztetésre az Európai Bizottságnak. Szerdán este egyébként megjelent a hivatalos társadalmi egyeztetési felületen a teljes, 432 oldalas Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv legfrissebb tervezete is.

Íme, az a 9 cél, amire közel 6000 milliárd forintnyi EU-s helyreállítási forrást akar elkölteni a kormány

Íme, az a 9 cél, amire közel 6000 milliárd forintnyi EU-s helyreállítási forrást akar elkölteni a kormány

Közeleg az április 30-i határidő, amíg le kell adnia a magyar kormánynak az Európai Bizottság felé azt az átfogó anyagot, hogy mire szeretné elkölteni a vírusválság miatt létrehozott helyreállítási és ellenálló képességi eszközből (RRF) a hazánknak járó mintegy 5900 milliárd forintot. A kormány december elején egy vázlatos tervet hozott nyilvánosságra, és közben egyeztetést folytatott a háttérben az Európai Bizottsággal a részletekről, aztán néhány hete rögzítette a Magyar Közlönyben azt a 9 átfogó célt, amelyre el akarja költeni a pénzt. Mindezzel párhuzamosan zajlik egy társadalmi egyeztetés is a hivatalos pályázati felületen, ami azután vált teljessé, hogy a minap már mind a 9 célterület anyagait közzétették. Érdemes tehát összefoglalni a legfrissebb tudnivalókat, felhasználási szabályokat és dátumokat azután, hogy a napokban kutatói javaslatokat is publikáltunk az ország ellenállóképességének javításához.

Íme, négy javaslat, amivel jóval ellenállóbb lenne a magyar gazdaság a jövő kihívásaival szemben

Íme, négy javaslat, amivel jóval ellenállóbb lenne a magyar gazdaság a jövő kihívásaival szemben

Már több mint egy éve tart a Koronavírus-járvány. A pandémia rávilágított arra, hogy a társadalmi és gazdasági rendszerek nem ellenállóak a válsághelyzetekkel szemben, így a rezilienciaépítés, valamint a fenntarthatóság témaköre mind az európai, mind pedig a hazai  közpolitika-alkotás fókuszába került. A rezilienciaépítésnek négy olyan kiemelt aspektusa van - klíma- és környezetvédelem, gazdasági és társadalmi erőforráshatékonyság, a demográfia és a területi egyenlőtlenségek csökkentése -, amely nem csak nagy szerepet játszhat abban, hogy hazánk ellenállóbb legyen a jövőben a hasonló sokkhatásokkal szemben; de jól illeszthető a 2021-től induló Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint a kohéziós források felhasználásához is.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.