Azért utasítja el a magyar kormány az EU-s pénzek jogállamisági mechanizmushoz kötését és így azért helyezte kilátásba a költségvetési vétóját, mert az új mechanizmusban a jogállamiság definíciója nincs benne pontosan, márpedig annak pontosnak kellene lennie, különben kettős mércére ad okot és ettől tart a kormány – nyilatkozta az Orbán-kormány 2010-2014 közötti igazságügyi minisztere, Navracsics Tibor a német Der Spiegelben csütörtök este megjelent interjúban.
Orbán Viktor kormányfő és Varga Mihály pénzügyminiszter e hét szerdai jelzései abba az irányba mutatnak, hogy akár jó ideig nem jut jelentős EU-pénzekhez Magyarország, így megvizsgáltuk, hogy ebben az esetben meddig bírná különösebb gond nélkül finanszírozni az állam a már leszerződött, vagy tervezett uniós projekteket, illetve saját magát. Azt találtuk, hogy rövid távon semmiféle költségvetési kényszer nem lépne fel a hatalmasra duzzasztott tartalékok miatt, így azok a jóslatok, hogy a büdzsé helyzete gyorsan rászorítja a magyar kormányt a vétó feladására, tévesek. Közép távon viszont már brutális költségvetési hiánnyal járna az EU-pénzek nélküli út, de finanszírozásilag és az adósságpálya alakját tekintve még ez is bejárhatónak tűnik, igaz a szokásosnál magasabb kockázatok mellett.
Megnéztük a német kancellári hivatal oldalán ma megjelent feliratos videót, hogy a tegnap esti EU-csúcs utáni rövid sajtótájékoztatón miket is mondott pontosan Angela Merkel, az EU német soros elnökségének vezetőjeként és német kancellárként. Fajsúlyosak ezek a mondatok és behatárolják a magyar és a lengyel kormány manőverezési képességét az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló költségvetési vétó ügyében. Néhány következtetést is levonunk.
„Fájdalmas, elismerem, de nem annyira rossz azért” – jelezte egy névtelenséget kérő francia kormányzati forrás a Reutersnek azt, hogy a magyar és a lengyel költségvetési vétó miatt milyen legális megoldásban gondolkodnak, azaz az egyhangúságot igénylő döntést hogyan kerülnék meg.
Megszületett ma a politikai megállapodás az európai tagállamokat képviselő Tanács és az Európai Parlament között a koronavírus-válság miatt összeállított áthidaló beavatkozási csomag (REACT-EU) jóváhagyására. Ez alapján Magyarország 885 millió eurónyi, mai árfolyamon kb. 320 milliárd forintnyi forrásra számíthat jövőre és további pár százmillió euróra majd 2022-ben. A pénzeket a járvány elleni védekezés és munkaügyi intézkedések, céges támogatások céljára lehet felhasználni.
Azzal, hogy a Portfolio reggeli információival összhangban a mai uniós nagyköveti ülésen politikai vétót emelt a magyar és a lengyel kormány a 2021-2027-es uniós költségvetéssel és a helyreállítási alaphoz szükséges saját forrás rendelettel szemben, lényegében megállt az uniós költségvetési döntéshozatali folyamat. Ezzel együtt most hatalmas nyomásgyakorlás mellett elindult egy alkudozás a háttérben, hogy hogyan lehet a kialakult helyzetet kezelni. Erről leghamarabb kedden a tagállamok szakminisztereit tömörítő Általános Ügyek Tanácsában lesz érdemi és egyúttal rövid időre nyilvánosan is közvetített vita, majd szerdán az újabb nagyköveti ülésen is szóba kerülhet a kérdés. Mindezzel párhuzamosan állam- és kormányfői szinten megy majd tovább a háttérben az egyeztetés, amelynek egyik formális pontja a csütörtöki videókonferenciás EU-csúcs lesz. Összeszedtük, hogy milyen forgatókönyvek képzelhetők el jelenleg.
A Portfolio információi szerint ma délután politikai vétót emel a magyar kormány Brüsszelben a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alappal kapcsolatos saját forrás rendelet ügyében. Fontos, hogy ez még nem a hivatalos formális (jogi) vétót jelenti, de az is jöhet napokon belül a két rendelet ügyében.
Tajvan egyre meghatározóbb szereplő a világgazdaság több területén is. A 23 milliós ország évek óta előkelő helyeken szerepel a globális versenyképességi rangsorokban, és részben fejlett IT-iparának, valamint egészségtechnológiai cégeinek köszönhetően kiemelkedő eredményeket tud felmutatni a koronavírus elleni harcban is. Az ázsiai ország budapesti nagykövete a Portfolio-nak elmondta: a következő években sokkal szorosabbra fűznék kereskedelmi és gazdasági kapcsolataikat a V4-országokkal, így hazánkkal is. Shih-Chung Liu szerint ugyanis most dől el, merre indulnak, és milyen hatékonyak lesznek a gazdasági együttműködések a koronavírus utáni világban.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mai Kormányinfón elmondott szavai szerint a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja az EU-s pénzek kifizetését szankcionáló jogállamisági rendelettervezetet, amit a német elnökség akar elfogadtatni a tagállamokkal, ezért kész vétózni a magyar kormány. Bár a kérdés mindkétszer az uniós költségvetés és a helyreállítási alapot érintő vétó lehetőségére irányult, végül Gulyás a Portfolio értelmezése szerint mindkétszer csak a jogállamisági rendelettervezet megvétózására utalt. Ez a magyar vétó viszont nem tudná megállítani a rendelet hatályba lépését, mert ennél nincs egyhangúsági kényszer a Tanácsban. Közben a háttérben készülődik valami alku, ami állítólag garanciákat ad a magyar és a lengyel kormánynak, hogy azok megnyugodjanak és ne vétózzák meg a két másik rendeletet, amelyeknél viszont egyhangúsági kényszer van.
Találtunk egy olyan megoldást az EU-s pénzek és a jogállamiság összekötésére, amelyet a tagállamok túlnyomó többsége támogat és így „most mindenkinek felelősséget kell vállalnia” a Tanácsban, amikor a két másik uniós költségvetési rendelet ügyében szavazni kell – üzente a magyar kormányfő vétófenyegetésére utalva Michael Roth, a német kormány Európa-minisztere, aki a német soros elnökség idején végig vezette a vitákat a jogállamisági kérdésekben a Tanácsban.
Ma délután megszületett az elvi egyezség az Európai Parlament, a német soros elnökség és az Európai Bizottság között a 1074 milliárd eurós 2021-2027-es uniós költségvetés minden részletéről, illetve a 750 milliárd eurós helyreállítási alap finanszírozásához szükséges saját források megemelésének kereteiről – közölte a három intézmény. Ennek az újabb alkunak a mai lehetőségét ma reggel már megírtuk és a friss fejlemény azt jelenti, hogy a jogállamisági feltételekről született múlt heti intézményközi megállapodás után most újabb fontos tárgyalás zárult le és vár az EP-képviselők, illetve a tagállami szakminiszterek jóváhagyására. Amint külön mai cikkünkben megírtuk: a legfrissebb jelek szerint mégsem fogja megvétózni a magyar kormány az uniós költségvetést és a saját forrás rendeletet, így tehát a mai brüsszeli alku után jövő héten a Tanácsban végső, egyhangú támogató döntés születhet a két rendeletről.
Megfontolja a vétó lehetőségét a lengyel kormány az EU-s költségvetésnél, ha nem születik elfogadható jogállamisági feltételrendszer a kifizetéseknél – figyelmeztetett pénteken délután a lengyel kormányfő a PAP hírügynökség szerint. Vele párhuzamosan a magyar igazságügyi miniszter az Indexnek, a külgazdasági és külügyminiszter pedig a Facebookon jelezte azt, hogy a csütörtökön Brüsszelben kialakított feltételrendszer elfogadhatatlan, az ellen a végsőkig fog küzdeni a magyar kormány. Nem véletlenül nagyon erősek ezek az üzenetek, mert a Portfolio által megszerzett 21 oldalas teljes jogállamisági rendelettervezet elég keményre sikeredett és bizonyára hatályba fog lépni, így fennáll a kockázata, hogy az új uniós költségvetésből még jó ideig nem kap érdemi pénzeket a két ország. Erre péntek reggeli rádióinterjújában áttételesen már Orbán Viktor kormányfő is utalt, amikor azt mondta, hogy a migráció miatt ki van adva, hogy például Magyarország ne kapjon uniós pénzeket, de az ország még ebben az esetben is tudja magát finanszírozni a következő két évben. Közben azért figyelemre méltó, hogy a két ország egyetlen kormányzati illetékese sem mondta ki pénteken konkrétan azt, hogy biztosan vétózni fognak november 17-én, amikor az uniós költségvetési ügyekben várhatóan végső döntést kell hozni.
A jövő év első negyedévében várhatóan megjelenteti a kormány az új EU-s ciklus forrásaiból az első pályázatokat, amelyek a kis- és középvállalkozásoknak, illetve a családoknak szólnak (például a napelemes pályázat), majd nyáron elfogadhatja az Európai Bizottság az új Operatív Programokat, ősszel pedig megérkezhetnek az első uniós előlegek Brüsszelből – jelentette be az új EU-pénzek kapcsán várható menetrendet és főbb kereteket egy mai sajtótájékoztatón Ágostházy Szabolcs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára jelezte, hogy mától elérhetővé teszik a 2021-2027-es uniós ciklus alap dokumentumát, az ún. Partnerségi Megállapodást, hogy elindítsanak egy várhatóan 3 hónapig tartó társadalmi egyeztetést, amely kapcsán nyitottak az észrevételre és amelyeket heti gyakorisággal terveznek majd megválaszolni.
Egyszerre két fontos alku is megszületett idén nyáron a közel öt napig tartó EU-csúcson, de míg az egyik alku részletei ismertek (uniós költségvetés és helyreállítási alap), addig a másiké lényegében nem (jogállamisági feltételrendszer tényleges szándékai és pontos tartalma).
Még annál is jóval szigorúbb jogállamisági feltételrendszerről születhet alku a német soros elnökség és az Európai Parlament között, mint amit eleve mereven elutasított a magyar és a lengyel kormány – derült ki a kedden este véget ért újabb intézményközi egyeztetések alapján. Holnap, azaz csütörtökön újabb tárgyalási kör lesz és az is elképzelhető, hogy meg is születik a megállapodás. Közben figyelmeztető jel, hogy a német CDU/CSU három EP-s frakciótagja is azt szorgalmazza, hogy az EP inkább a kemény jogállamisági feltételekhez ragaszkodjon, mint ahhoz, hogy további eurómilliárdokat csikarjon ki az állam- és kormányfőkből az uniós költségvetés megváltoztatásával, mert utóbbi úgyis lehetetlen küldetésnek tűnik.
Még ha a következő 2 hétben sikerülne is megállapodni minden részletben, akkor sem tudna időben, tehát január elsejétől hatályba lépni az EU új 7 éves költségvetés és helyreállítási alapja, mert legalább 2,5-3 hónapos parlamenti ratifikációs folyamat is szükséges a tagállamokban – jelezte az ügyre rálátó, névtelenséget kérő uniós diplomata a Reuters-nek.
Egy évvel ezelőtt jelentették be az uniós pénzből finanszírozott Vidékfejlesztési Program erdőtelepítési támogatásainak növelését, ami meghozta a várt eredményt, hiszen 20 ezer hektárnyi erdő és ipari ültetvény létesítésére adtak be kérelmet a gazdák, így ez trendfordulót jelent Magyarországon – jelentette ki Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára a Bács-Kiskun megyei Dávodon pénteken.
Az Európai Bizottság a minap fogadta el és mutatta be a Nyugat-Balkánra vonatkozó 9 milliárd eurós átfogó gazdaságélénkítési és beruházási tervét, és ennek apropóján küldött a Portfolio szerkesztőségének vélemény cikket a testület magyar tagja, Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos. Az alábbiakban az ő cikkét közöljük.
Nagy jelentőségű volt a keddi (tegnapi) nap az EU-pénzek és a jogállamiság összekapcsolása témájában, mert a lengyel kormányfő-helyettes költségvetési vétóra, a magyar igazságügyi miniszter pedig az egész uniós költségvetési döntéshozatal „túszul ejtésének” lehetőségére figyelmeztetett a holnap kezdődő kétnapos EU-csúcs előtt. Így még Angela Merkel német kancellár is elismerte, hogy nehezebb ennek a vitának a megoldása, mint gondolták, de majd valahogy sikerül. A tagállami kompromisszumra sürgősen szükség lenne, mert addig nem indulhat meg az uniós helyreállítási alap és a normál költségvetés kifizetése, amire epekedve várnak sokan. A gond azonban az, hogy tartósak és hatalmasak a különbségek a tagállamok követelései között, így az EU soros elnökségét vivő Merkelnek minden diplomáciai tapasztalatát és befolyását be kell vetnie ahhoz, hogy ebből a patthelyzetből ki tudja rángatni a közösséget. A potenciális kiút, a kompromisszum tartalma várhatóan erős visszatartó erőt jelent majd idehaza a 2021 utáni EU-pénzes visszaélések, korrupció, szabálytalanságok, csalás terén, mert az igazságszolgáltatás hathatósan fel fog ezek ellen lépni.
„Beruházás, beruházás, beruházás” – hangsúlyozta a következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladatát a Budapest Economic Forumon tartott előadásában Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai tanácsadója és ennek során a beruházások egyik fontos finanszírozási forrására, a következő években bőségesen elérhető EU-pénzekre mutatott egy látványos ábrát.
