• Megjelenítés

gazdaságfejlesztés

Megtudtuk a magyaroknak szánt brüsszeli anyag hátterét: nagyon furcsa a helyzet, de van mögötte magyarázat

Megtudtuk a magyaroknak szánt brüsszeli anyag hátterét: nagyon furcsa a helyzet, de van mögötte magyarázat

A Portfolio egybehangzó brüsszeli és budapesti információi szerint semmilyen konkrét hivatalos, illetve informális kérése nem volt az utóbbi két hétben az Európai Bizottságnak a magyar kormány felé a közbeszerzési rendszer terén, így egyelőre egyik oldalon sem értik, hogy ki és mit szivárogtatott ki a Reutersnek hétfőn. Mindenesetre készít a bizottsági stáb egy belső használatra szánt anyagot, amiben tényleg vannak közbeszerzést érintő témák is, és persze itthon is sejthették a kormány háza táján, hogy a 2021-2027-es új uniós ciklusban milyen új keretek és elvárások jöhetnek és részben ezek miatt történtek a múlt héten a jogszabályi változások.

Csak 25 milliárdos EU-s fejlesztési keretet szán a kormány Budapestnek a következő 7 évre

Csak 25 milliárdos EU-s fejlesztési keretet szán a kormány Budapestnek a következő 7 évre

A 2021-2027-es időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak (ERFA) legalább a 6%-át fenntartható városfejlesztési célokra kell fordítani és egy minap körbeküldött anyag alapján ebből csak mintegy 25 milliárd forint juthat Budapestnek és ennek is a 80%-át kiemelt állami projektként költenék el, azaz előre eldöntött nyertesekről lenne szó – rajzolódik ki a 444.hu birtokába jutott anyagból. Emellett persze jutna még jelentős EU-s pénz budapesti közlekedésfejlesztési projektekre is, de azok konkrét célját és tartalmát nyilván a kormány döntené el.

Kiszivárgott: nagy változtatásokat kényszerít ki Brüsszel a magyar kormánytól a közbeszerzések terén

Kiszivárgott: nagy változtatásokat kényszerít ki Brüsszel a magyar kormánytól a közbeszerzések terén

Túl gyenge a verseny a magyar közbeszerzési rendszerben, és rendszerszintű szabálytalanságok vezettek az EU történetének legnagyobb bírságához 2019-ben, ezért ahhoz, hogy Magyarország le tudja hívni a 2021-2027-es uniós forrásokat, köztük a helyreállítási alap pénzeit, átalakításokat kért a közbeszerzések terén az Európai Bizottság – tudta meg a Reuters a brüsszeli testület belső anyagából, amely január 26-i dátumú. Rá néhány napra már meg is jelent három olyan kormánydöntés itthon, amely egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltoztatta a magyarországi közbeszerzési rendszert, így a kettő között bizonyára van összefüggés. Az egész ügynek az lehet itthon a mozgatórugója, hogy 2021-től már él a jogállamisági mechanizmus, és ha nem lépne a magyar kormány Brüsszel elvárásainak megfelelően, akkor később veszélybe kerülne az EU-pénzeink lehívása, mivel a jogállamisági mechanizmus azok blokkolásához, esetleges levágásához is elvezethet.

Frissítés! Kedden cáfolta a magyar kormány, hogy kapott volna kéréseket a közbeszerzési rendszer átalakításáról és a Portfolio információi is összhangban vannak ezzel.

1500 milliárd forintnyi pályázatot írnak ki a magyar gazdáknak

1500 milliárd forintnyi pályázatot írnak ki a magyar gazdáknak

Mintegy 1500 milliárd forint értékben írnak ki pályázatokat a gazdák és az élelmiszeripar számára az idén a vidék megerősítése és versenyképességének növelése, valamint a foglalkoztatás bővülése érdekében - mondta az agrárminiszter az M1 aktuális csatorna Magyar Gazda című, hétfői műsorában.

Egyre több magyar kisvállalat keresi a lehetőségeket az exportpiacokon

Egyre több magyar kisvállalat keresi a lehetőségeket az exportpiacokon

2020 az újratervezésről szólt, nemcsak a mindennapokban, hanem az üzleti világban, így az exportpiacokon működő vállalatok életében is. A helyzet nem volt egyszerű, de számos lehetőséget is megnyitott, és több fontos folyamatot is felgyorsított – mondta a Portfolio-nak Jákli Gergely, az EXIM elnök-vezérigazgatója, akivel többek között arról beszélgettünk, milyen változásokat hozott a vírushelyzet a vállalatok stratégiai gondolkodásában, tervezésében, milyen segítséget kaphattak az exportra dolgozó magyar vállalatok, és kitértünk arra is, mennyire méretfüggő az, hogy egy cég tud-e élni a rendelkezésre álló lehetőségekkel.

Új EU-pénzek Magyarországon: a jóból is megárt a sok!

Új EU-pénzek Magyarországon: a jóból is megárt a sok!

Olvasom a Portfolio hasábjain Essősy Zsombor cikkét, miszerint az országra 2021-től zúduló uniós forrásoknak hála az újév napjával a magyar gazdaság aranykora köszöntött ránk. A szerző lelkesedésének értékén mit sem ront, hogy a tervszerűen „fejnehézre” hangolódó 2021-2027 közötti időszak első másfél éve egyben a tanácsadó iparág számára is elhozhatja a kánaánt, a piac valamennyi szereplőjével együtt izgatottan és érdeklődve várjuk a vélhetően minden korábbit felülmúló pályázati dömpinget. A forrásbőség piedesztálra emelése azonban véleményem szerint nem szerencsés megközelítése a ránk váró időszaknak. A számolatlanul elérhető pénztömeg önmagában ugyanis nem feltétlenül jelent előnyt egy nemzetgazdaság számára. Ellenkezőleg, akár átok is lehet a vélt áldás helyett.

Aranykor küszöbén áll a magyar gazdaság

Aranykor küszöbén áll a magyar gazdaság

A járványhelyzet nehézségei ellenére aranykor küszöbén áll a magyar gazdaság, mivel az éves hazai GDP összegének csaknem a fele juthat uniós források formájában 2021-2027 között a versenyszférába!

Még karácsony előtt dönt a kormány az új EU-s programokról, január 4-től jönnek az új pályázatok

Még karácsony előtt dönt a kormány az új EU-s programokról, január 4-től jönnek az új pályázatok

Elkészültek 2021-2027-es uniós ciklushoz tartozó Operatív Programok tervei, ezeket jövő héten elfogadhatja a kormány, a két ünnep között közzé is fogjuk tenni és már január 4-től megjelennek pályázatok, illetve a 2021-es egész éves pályázati menetrend is – jelentette be egy péntek délutáni online tájékoztatón Ágostházy Szabolcs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára jelezte, hogy a következő hetekben intenzív online és közterületi kampánnyal is készül a kormány az új uniós programokkal kapcsolatos társadalmi egyeztetés ösztönzésére és elsősorban január végéig várják a szakmai visszajelzéseket a hivatalos pályázati oldalon keresztül. A hivatalos pályázati oldalon közben már néhány konkrét pályázati tervezet egyeztetése is megjelent, ami szintén arra utal, hogy már a jövő év elejétől jönni fognak konkrét felhívások is.

Itt a rázós folyamat vége: az uniós tagállamok is elfogadták az EU 2021-2027-es költségvetését

Itt a rázós folyamat vége: az uniós tagállamok is elfogadták az EU 2021-2027-es költségvetését

Az Európai Tanács múlt heti megerősítését és az Európai Parlament szerdai jóváhagyását követően az Európai Unió Tanácsa, azaz az összes tagállami delegáció is elfogadta az unió következő hétéves, 2021 és 2027 közötti költségvetéséről szóló rendeletet csütörtökön. Ezáltal a tagországok már a jövő év elején hozzájuthatnak az uniós támogatásokhoz. A mai fejleményig hosszú, vétóvitával is terhelt 2,5 éves folyamat vezetett, amelyet ezen az idővonalon lehet átfogóan tanulmányozni.

Jóváhagyta a hadüzenetet az EP - Két tűz közé került a Bizottság a jogállamisági rendelet alkalmazásánál

Jóváhagyta a hadüzenetet az EP - Két tűz közé került a Bizottság a jogállamisági rendelet alkalmazásánál

Nagy többséggel elfogadta csütörtöki plenáris ülésén az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a zárszámadás megtagadásának, bizalmatlansági indítvány és külön bírósági per indításának belengetésével igyekszik rászorítani Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt arra, hogy már 2021. január elsejétől maradéktalanul alkalmazza a hatályba lépő jogállamisági rendelet minden betűjét. Ez fontos fejlemény, mert így gyakorlatilag falhoz szorította az Európai Parlament az Európai Bizottság elnökét. Ebből utóbbi csak egy keskeny úton haladva tud „kimozogni” úgy, hogy egyszerre feleljen meg az EP elvárásainak és az állam- és kormányfők múlt heti iránymutatásának is.

Hadüzenet után kemény szavak Brüsszelből: minden jogállamiság-sértést feljegyzünk januártól és lépni fogunk

Hadüzenet után kemény szavak Brüsszelből: minden jogállamiság-sértést feljegyzünk januártól és lépni fogunk

A jogállamisági mechanizmus hatályba lépésétől, azaz 2021. január elsejétől minden jogállamiság-sértés feljegyezünk, egyetlen ügy sem fog elsikkadni és amint lehetséges, fel is fogunk lépni bármely tagállammal szemben az EU-pénzes szankciók terén – lényegében ezeket mondta az Európai Parlament mai plenáris ülésén tartott beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A keménynek hangzó üzenet az EP megnyugtatását szolgálta, a gyakorlatban viszont azt jelenti, hogy leghamarabb 2022 nyara körülre érhetnének odáig a folyamatok, hogy esetleg a magyarországi EU-pénzeket érintő szankciók szülessenek. A beszéd után az EP el is fogadta a jogállamisági rendeletet.

Rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval

Rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval

Több aggódó telefont is kaptam az elmúlt napokban az uniós vétóvita kellős közepén, amit Orbán Viktor brit vakcinás kiszólása csak felerősített, miszerint akkor most az uniós kilépés felé haladunk, ha nincs alku az EU-val? „Ugyan, dehogy!” – válaszoltam, arra építve, hogy a kormányfő pragmatikus politikus és tudja, hogy mit kockáztat ezzel. Azt azonban csak az EU-csúcs utáni napokra sikerült összeraknom, hogy pontosan hogyan is zajlott ez a minden eddiginél hevesebb politikai és gazdasági dráma, aminek végső kifutása alapján még inkább úgy látom: rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval.

Megtudtuk: nemmel szavazott a magyar és a lengyel kormány a jogállamisági rendeletre

Megtudtuk: nemmel szavazott a magyar és a lengyel kormány a jogállamisági rendeletre

A Portfolio megbízható forrásból úgy értesült, hogy a lengyel kormánykoalíción belüli nagyfokú feszültségek miatt (is) a lengyel kormány nemet mondott a jogállamisági rendelettervezet múlt hétvégi végső írásos szavazásán és részben emiatt a magyar kormány is ugyanezt tette. Ez az elutasító szavazat nem vétót jelent, hiszen a rendelet elfogadásához nem szükséges az egyhangú támogatás, az a magyar-lengyel elutasítás ellenére is hatályba fog lépni 2021. január elsején. Egyébként van logika a magyar és lengyel kormány nemmel szavazása mögött, hiszen így nyílik meg számukra az út ahhoz, hogy hitelesen érveljenek majd a rendelet ellen az Európai Bíróság előtti perben. Ezzel párhuzamosan a 2021-2027-es költségvetéssel és a helyreállítási alappal összefüggő rendeletre minden tagállam egyhangú igennel szavazott, azaz írásban is ténylegesen elhárult a magyar és lengyel vétó veszélye. Hétfőn délelőtt aztán ki is derült, hogy helyt állóak az információink és tényleg megszületett a végső brüsszeli megállapodás a Tanácsban a szóban forgó három rendeletről.

Felfedte Orbán Viktor lengyel szövetségese: valójában a magyar kormányfővel írták a németek helyett a kompromisszumos javaslatot

Felfedte Orbán Viktor lengyel szövetségese: valójában a magyar kormányfővel írták a németek helyett a kompromisszumos javaslatot

Amint arra a Portfolio már a csütörtök esti vétóalku megszületésekor világosan célzott: valójában nem a német soros elnökség rakta össze a jogállamisági mechanizmus alkalmazását beszűkítő 4 oldalas magyarázó európai tanácsi szöveget, hanem elsősorban a magyar, másodsorban a lengyel kormány „diktálta” és ezt erősítette meg egy pénteki interjújában maga Jaroslaw Kaczyski lengyel kormányfő-helyettes is. Ez a külvilág számára egészen más megvilágításba helyezi a vétóvita végső kifutását és teljesen alátámasztja a Portfolio által már csütörtök este megfogalmazott véleményt, miszerint „rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval”. Ha pedig mindehhez még azt a Portfolio által szintén hallott és a Bruxinfo által is megírt információt is hozzátesszük, hogy valójában az EU legfelső szintjén is voltak jogi aggodalmak a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban, akkor az a nagy kép tárul elénk, hogy egyszerre akarták elrendezni a jogi aggályok ügyét és a magyar-lengyel kormány kéréseit is és ezért ment át végül ilyen gyorsan a csomag és ezért hirdetheti magát mindenki győztesnek, de leginkább a magyar és a lengyel kormány. Végül pedig az is nyilvánossá vált, hogy a jogállamisági rendeletet magyarázó, pontosító 4 oldalas tanácsi következtetést a Tanács Jogi Szolgálata teljesen rendben lévőnek találta.

Mégis jön az EU-pénzes szankció a magyar választások előtt?

Mégis jön az EU-pénzes szankció a magyar választások előtt?

Miután a tegnap esti EU-csúcson megszületett a jogállamisági mechanizmus ügyében a kompromisszum, hogy elháruljon a belengetett magyar és lengyel költségvetési vétó, két olyan jelzés is érkezett fontos brüsszeli emberektől, amelyek azt sugallják, hogy szó sincs arról: évekre kitolták a mechanizmus alkalmazhatóságát. A két jelzés egyértelműen azt rögzíti, hogy néhány hónapon belül jönni fog az Európai Bíróság ítélete a jogállamisági mechanizmusról. Így ezekkel azt is sugallják, hogy még a 2022-es magyar parlamenti választások előtt is döntés születhet EU-pénzes szankciókról. Van még négy másik, jogi jellegű kérdés is, amelyekre szintén fontos figyelni, mert többmilliárd eurós tételek múlhatnak rajtuk. Ezeket is megválaszoljuk a cikkünk második felében.

Mire utalhatott Orbán Viktor a vétóügyi győzelem kapcsán?

Mire utalhatott Orbán Viktor a vétóügyi győzelem kapcsán?

Legalább három interjút adott kedd este varsói útja során Orbán Viktor kormányfő és az általa, illetve a lengyel kormányszóvivő, valamint a német Európa-ügyi miniszter által elmondottak összességében afelé mutatnak, hogy a jogállamiságinak nevezetett mechanizmus fókusza, alkalmazási területe szűkülhet. Ez azt jelentené, hogy elképzelhető: a mechanizmus az eddiginél jobban artikulált módon csak az EU-s költségvetéssel összefüggő jogállamisági feltételekre lenne érvényes, így bár tartalmilag és a hatályba lépését illetően nem változna a jogállamisági rendelet, de - akár egy külön deklarációval, értelmező nyilatkozattal - egyértelművé válhat, hogy például migrációs és gender kérdésekben nem indulhat el EU-pénzes szankció, a szankciókat pedig várhatóan majd egyébként is meg lehet támadni az Európai Bíróságon. Mindezek miatt pedig ahogy Orbán Viktor forgalmazott: „centiméterekre” lehetünk attól, hogy elháruljon a magyar és lengyel kormány által a 2021-2027-es költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatos vétó. Cikkünk megjelenése idején Angela Merkel német kancellár felszólalt a parlamentben és az alábbi következtetéseinkkel teljesen összhangban lévő jelzéseket tett, amleyekről ebben a cikkünkben külön is írtunk.

Mégis lesz költségvetési alku? – Felvillantott egy utat a lengyel miniszterelnök

Mégis lesz költségvetési alku? – Felvillantott egy utat a lengyel miniszterelnök

Úgy tűnik, hogy kommunikációs offenzívába kezdett a lengyel miniszterelnök, mert a Magyar Nemzet mellett még legalább 8 másik vezető európai lapban is lehozták a mai vélemény cikkét, illetve interjúját és közben kedden délután Varsóban is beszélt egy sajtótájékoztatón az uniós költségvetési vétóhelyzetről. Ezek egybehangzó üzenete az, hogy egyelőre nem változott a lengyel álláspont a vétó ügyében, de meglebegtette, hogy a tárgyalások akár elvezethetnek majd ehhez, igaz eltérő időhorizontot mondott arra, hogy ez mikor következhet be. Egyik megszólalásában közeljövőt mondott, egy másikban viszont néhány hónapos távot. Utóbbi egybecseng Orbán Viktor és Gulyás Gergely magyar vezetők minapi jelzéseivel.

Új brüsszeli terv szivárgott ki a magyar-lengyel vétó kikerülésére, ami eurómilliárdokba fájhatna

Új brüsszeli terv szivárgott ki a magyar-lengyel vétó kikerülésére, ami eurómilliárdokba fájhatna

A koronavírus-járvány munkaerőpiaci hatásainak mérséklésére tavasszal már felállított SURE alap mintájában gondolkodik az Európai Bizottság, amelyet a magyar és a lengyel vétó megmaradása esetén is viszonylag gyorsan el tudna indítani a testület a NextGenerationEU helyett, és ha akar, később tud majd csatlakozni hozzá a két tagállam, de a jogállamisági feltételeket előbb el kell fogadniuk hozzá – szivárgott ki a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.

Megvan az uniós büdzséalku, de a magyar-lengyel vétó feladása kell az életbe lépéséhez

Megvan az uniós büdzséalku, de a magyar-lengyel vétó feladása kell az életbe lépéséhez

Megszületett pénteken délután az elvi megállapodás az Európai Tanács és az Európai Parlament között az Európai Unió 2021-es költségvetéséről, de azt addig nem fogadhatják el jogi értelemben, amíg előzetesen rá nem bólintott minden tagállam egyhangúan a 2021-2027-es keretköltségvetésre – jelentette be az Európai Tanács, az Európai Parlament, valamint az Európai Bizottság illetékes biztosa.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nukleáris bázis mélyen Grönland jege alatt? Szupertitkos támaszpontra bukkant az Egyesült Államok repülőgépe
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility