Az évek óta alacsony kamatkörnyezet csak megnehezíti a mostani válságot – mondta Eric Rosengren, a bostoni Fed elnöke a CNBC-nek. Rosengren úgy véli, igazán láthatták volna előre a Fed döntéshozói, hogy ez lesz.
Fokozatosan emelkedik az egy nap alatt kiszűrt új koronavírus-fertőzöttek száma Olaszországban az egészségügyi minisztérium pénteki adatai szerint, és ennél is gyorsabban nő a kórházban kezelt betegeké. Ennek ellenére - több európai országhoz hasonlóan - az olasz kormány is a karanténidőszak lerövidítésének lehetőségét mérlegeli.
A hazai feldolgozóipari középvállalatok nehéz pályán és bizonytalan körülmények között elért stabilitása értékes, mivel a magyar feldolgozóipar egyik még kiaknázatlan növekedési tartalékát, egyben a külföldi működőtőke-függőség enyhítésének potenciális forrását jelentik. Ez a vállalati réteg a német Mittelstandra jellemző kedvező fejlődési jegyek egy részével is rendelkezik, amelyek közül többek között kiemelhető a családi tulajdon jelentősége, a lokális, illetve regionális beágyazódás, valamint a lépésről lépésre megvalósuló inkrementális innovációs tevékenység. Ezek a cégek a versenyképesség magas útját követik, még ha annak korai stádiumában is helyezkednek el. Ez arra utal, hogy a középvállalatok egy része még nem kiforrott Mittelstand-cég, de az kijelenthető, hogy egy részük ebbe az irányba tart.
Az újraválasztására készüló jelenlegi amerikai elnök, Donald Trump elfogadta az elnökjelöltséget a republikánusok konvenciójának utolsó napján, csütörtökön, ezzel immár formálisan is elnökjelölt.
Ezen a héten tartja augusztusi kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank. Nagy változásra nem számítunk, a Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke által beígért kamatcsökkentések már lezajlottak, és a jegybank világossá tette, hogy a magyar alapkamatot nulla fölött szeretné tartani, így az alapkamat megváltoztatása meglepetés lenne. Magyarországról ezen kívül foglalkoztatási és kereseti statisztikák érkeznek, a nemzetközi fejlemények közül pedig a jegybankelnökök beszédeire, és a gazdaság kilbalásáról árulkodó mutatókra kell odafigyelni.
Júniusban 7,8% volt az eurózóna munkanélküliségi rátája, ami mindössze 1%-ponttal haladja meg a májusi szintet. A koronavírus-válságban azonban a munkanélküliségi mutatót érdemes fenntartásokkal vizsgálni.
2020 júniusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 457 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 58 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 38 ezer fővel kevesebb. A friss adat azt mutatja, hogy a munkaerőpiaci helyzet érdemben elkezdett javulni a koronavírus-válságban, sőt, a szűrt számok alapján tulajdonképpen már közel teljesnek mondható a korrekció. Eközben a munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest 25 ezerrel emelkedett. A látszólagos ellentmondás mögött az áll, hogy a koronavírus-járvány akut időszakában a munkájukat elvesztők kiléptek a munkapiacról (inaktívak lettek), így nem szerepeltek a munkanélküliek között. Úgy tűnik, mostanra az állásukat tartósabban elvesztők visszaléptek a munkát keresők közé, így újra munkanélkülinek számítanak.
A spanyol kormány úgy döntött, hogy nem engedi bónuszt és osztalékot fizetni azokat a stratégiai jelentőségű cégeket, amelyek állami mentőövet kapnak a koronavírus miatti gazdasági nehézségeik enyhítésére – írja a Bloomberg.
Megjelent a Fed bézs könyve, amely enyhe javulásról számolt be minden államban. Az ország gazdasági aktivitása ugyanakkor még mindig messze a járvány előtti szint alatt van.
A koronavírus-válság több tízmillió munkahelyet szüntetett meg az OECD tagállamokban, és legalább 60 millióan dolgoznak valamilyen bértámogatási rendszerben. A szervezet szerint a magas munkanélküliség tartósan velünk marad, és ha egy esetleges második járványhullám is érkezik, akkor akár 12%-ra is felszökhet. 2021 végére minden valószínűség szerint még biztosan nem éri el a fejlett világ a 2019-es foglalkoztatottsági szintet.
Tavaly a rendszerváltás óta nem látott alacsony szintre, 3,5%-ra csökkent a munkanélküliségi ráta, miközben rekordmagasságba emelkedett a foglalkoztatás, meghaladva a 4,5 millió főt. A most publikált regionális adatok azonban továbbra is óriási területi különbségeket mutatnak, vannak régiók, ahol kifejezetten magas a munkanélküliség. A koronavírus-járvány hatásai ráadásul az idei év elején minden területen erőteljesen érintették a munkaerő-piacot.
Mozgalmas lesz június és július fordulója is, megismerjük a májusi munkanélküliségi adatokat, és az áprilisi kereseti statisztikákat is. A világgazdaságból is érkeznek fontos adatok, amelyek ismeretében pontosabban látjuk majd, hogy mekkora hatást gyakorolt a koronavírus a legnagyobb gazdaságokra. Foglalkoztatottsági és inflációs adatok érkeznek a világból, de a júniusi lassulásra vonatkozó előrjelzések miatt érdemes lesz Kínára is odafigyelni.
Segítséget nyújt a szlovák állam azoknak a vállalkozóknak, akiknek be kellett zárniuk az üzletüket vagy a szolgáltatásukat a járvány miatt. A támogatások kifizetésére 200 millió eurót szánnak. A szlovák jegybank legfrissebb előrejelzése szerint kétszámjegyű lesz idén a gazdasági visszaesés az országban - derül ki az InfoRádió tudósításából.
Egyre több számmal találkozhatunk arról, hogy hány munkanélküli volt Magyarországon áprilisban. Egyes adatközlések szerint 190 ezer munkanélküli volt, más források szerint azonban 330 ezer feletti a létszámuk. Bemutatjuk, mi állhat legközelebb a valósághoz.
14%-ot esett az amerikai foglalkoztatottság a februári csúcshoz képest – számolta a ki a Calculated Risk az amerikai munkaügyi hivatal adatai alapján. A következő hónapokban ennél sokkal durvább esés is jöhet - teszik hozzá.
A Reuters piaci konszenzusában szereplő 22 millióval szemben 20,5 millió új nem-mezőgazdasági munkanélkülit regisztráltak a hatóságok áprilisban az Egyesült Államokban és ezzel a munkanélküliségi ráta a márciusi 4,4%-ról 14,7%-ra ugrott – közölte az amerikai munkaügyi tárca. A vártnál kissé jobb adat ellenére azért le kell szögeznünk: az 1929-1933-as nagy amerikai gazdasági depresszió óta nem tűnt el egyik hónapról a másikra ennyi állás és a munkanélküliségi ráta 1940 óta, azaz a második világháború megrázkódtatásai óta nem ugrott ilyen magasra. Mivel a járvány még tombol a tengerentúlon is, így sajnos egyelőre az sem tudható, hogy ezeknek a negatív munkaerőpiaci folyamatoknak hol lesz a vége.
Amint a piaci összefoglalóban írtuk: a vártnál lényegesen jobb lett az amerikai feldolgozóipari ISM-adat (Marketwatch konszenzus 35 pontot ír, a Reuters 36,9 pontot, a tény végül 41,5 pont lett), de ez valójában egy technikai hatásnak köszönhető leginkább, és így inkább a gazdaság súlyos problémáira utal, nem pedig a feltételezettnél jobb helyzetre.
Véget ért a bérrobbanás Magyarországon, az idei év elején már nem nőttek 10% felett a keresetek. Az évek óta nem látott magasságban tartózkodó infláció miatt pedig alacsonyabb lett a keresetek reálértékének növekedése is a tavalyihoz képest. A következő hónapok gyenge kereseti adatokról és növekvő munkanélküliségről tanúskodhatnak majd a koronavírus-járvány miatt.
Néhány állam Amerikában már megkezdte a lépéseket a gazdaság újraindítására, miután a Fehér Ház útmutatót adott ki az államoknak segítségül ahhoz, miképpen tudnák újraindítani a vállalatokat és az embereket visszaengedni dolgozni. Szakértők szerit viszont sok a fekete lyuk a tervben, ha pedig túl gyorsan lazítanak, az csak tovább súlyosbíthatja a gazdasági helyzetet – írja a Reuters.
Magyarországon is elérhető lesz a munkavállalóknak járó támogatás, a kormány átvállalja egyes dolgozók kieső bérének 70%-át. Elsőre azt gondolnánk, hogy a költségvetésnek ez jelentős tétel, valójában viszont a teljes gazdaságvédelmi csomagon belül elhanyagolható a súlya. Cikkünkben kiszámoltuk, hogy a kurzarbeit jelenleg ismert formájában mennyibe kerülhet az államnak különböző forgatókönyvekre. Azt is bemutatjuk, hogy a jelenlegi nettó bérek viszonyában hogyan alakul majd azok bére, akiket így foglalkoztatnak tovább. Nem lőjük le a poént, de annyit elárulhatunk: az állam lehetne bőkezűbb is, mert mozgástér bőven van.