A K&H Bank és a CIB Bank Zrt. magyar állam ellen benyújtott devizahiteles keresetét tárgyalta ma a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla. A K&H keresete Alkotmánybíróság elé kerül, míg a CIB Bank perében elhalasztották a döntést.
A Mediterrán Magyarország Betoncserép Gyártó Kft. elindította 250 millió forintos kunszentmiklósi gyárbővítését. A bel- és külföldi piacok földrajzi elhelyezkedése miatt a Terrán tetőcserepek 40%-át itt állítják elő.
13,65 milliárd forintos tőkeemelést kap tulajdonosától a CIB Bank - derül ki a bank közleményéből. Nem ez az első idei tőkeemelés a társaságnál, és talán nem is az utolsó.
Pozitívan fogadták a banki stressztesztek vasárnap közzétett eredményeit az elemzők és a piacok, hiszen a fő számok, vagyis a tőkehelyzetre vonatkozó adatok megnyugtatóak. Bár egyetlen igazán jelentős európai nagybank sem bukott el a teszten, a nem teljesítő hitelek növekedése sokkolt több elemzőt is. A gyengén szereplő olasz bankok vezetőinek - a Magyarországon érdekelt Intesa Sanpaolo és az UniCredit kivételnek számít - főhet a fejük, a görög bankok leánybank-eladásai pedig felgyorsulhatnak, mindazonáltal a bankok valós helyzetét éveken keresztül eltakaró sűrű köd jelentős részben feloszlott. A pozitív piaci fogadtatásnak köszönhetően az osztrák bankok részvényesei nagyot kaszálhattak ma délelőtt: az Erste árfolyama 7,5%-ot, a Raiffeisené 4,7%-ot emelkedett csak a kereskedés első fél órájában.
A legfelsőbb bíróság Olaszországban nem találta bűnösnek a Dolce & Gabbana márka tulajdonos tervezőit, ami azért lehet meglepetés, mert korábban 18 hónapos börtönbüntetésre ítélték a párost. A pénzbeli büntetést nem sikerült természetesen elkerülniük, de legalább nem kell börtönbe menniük, ami a márkát is megviselte volna. A döntés reményt adhat Lionel Messinek is, aki hasonló botrányba keveredett a spanyoloknál - írja a Forbes.
Az OTP is érdeklődik a Citi eladó lakossági üzletágáért, de olyan friss az ügy, hogy egyelőre még nincsenek részletes információik arról, mennyire érné meg nekik az üzletág felvásárlása - árulta el Takács András, az OTP Vagyonkezelési és Befektetési Szolgáltatási igazgatóságának vezetője. Lesznek, akik sorba állnak majd a tálcán kínált ügyfélállományért, de például a tőkemegfelelés és a források szűkössége sokaknak jelenthet szűk keresztmetszetet. A szakembert egy privátbanki felvásárlás mozgatórugóiról, az utóbbi hetek nagy részvénypiaci eséséről és az alacsony hozamkörnyezet kihívásairól is megkérdeztük.
Közzétette ma az EU annak a vizsgálatnak az eredményét, amely megmutatja, milyen állapotban vannak a kontinens bankjai. Az alábbi ábra ezeket a számokat mutatja a magyarországi nagybankok tulajdonosainál.
123-ból 24 bank bukott el az Európai Bankhatóság (EBA) összeurópai stressztesztjén. Az Európai Központi Bank (EKB) hasonló tesztjén 130-ból 25-en vizsgáztak rosszul, ahogy az már néhány napja kiszivárgott. Mindkét vizsgálat eredményét vasárnap délben tették közzé. Fontosabb részletek:
az előírt 5,5%-os elsődleges tőkekövetelményt (CET1) nem teljesítő bankok tőkehiánya összesen 25 milliárd euró a 2016 végéig kivetített stressz forgatókönyvet és a tavaly év végi tőkehelyzetet figyelembe véve,
mivel azonban az elbukott bankok fele nagy lépéseket tett azóta, ez mostanra 9,5 milliárd euróra csökkent,
az OTP a maga 11,9%-os stressz forgatókönyv esetén felmutatott CET1 mutatójával a felső harmadban található,
az Erste, a KBC, az Intesa Sanpaolo és az UniCredit szintén átugrotta a lécet.
Mivel igazán jelentős európai bank nem bukott el a stresszteszten, vélhetően kedvezően fogadja a piac hétfőn az eredményeket. Az eredmények jól hasznosíthatóak lesznek az Európai Bankunió novemberben induló bankfelügyeleti mechanizmusának (SSM) működtetése során.
A jegybank elszámolási képlete híján és az eltérő lízingszerződések miatt nehéz pontos összegeket kalkulálni, mennyi járhat vissza az autóhiteleseknek, a Magyar Lízingszövetség szerint egyelőre azt lehet mondani, hogy reálisan a kihelyezett összeg 10-20 százalékát kaphatja vissza egy-egy lízingadós.
Az osztrák pénzügyminiszter nem számít meglepetésre az Európai Központi Bank (EKB) bankterhelési próbájától, amelynek eredményeit vasárnap hozzák nyilvánosságra.
Az Európai Központi Bank (EKB) bankterhelési próbáján (stressz-teszt) 25 euróövezeti bank bukott meg a tavaly év végi állapot alapján, főleg olyan országokban, mint Görögország, Ciprus, Szlovénia és Portugália, és közülük tíz pénzintézet még mindig bajban van - ezt közölték a vizsgálat meg nem nevezett ismerői pénteken a Reuters hírügynökséggel.
Egy friss felmérés szerint a régiós magántőke befektetők bizalma enyhén visszaesett tavaszhoz képest, elsősorban a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságok miatt. Ennek ellenére bíznak a régióban, és szívesen fektetnek be, ha jó lehetőséget találnak. A Deloitte felmérése alapján a közeljövőben a portfólió-kezelés értékelődik fel, a nyári nagyobb kiszállások után most is több cég esélyes rá, hogy eladósorba kerüljön. A kedvező piaci környezetben nagyon jó hozamokat tudtak elérni az intézmények, és megerősíti azt a feltevést, miszerint megéri a régióban nagy növekedés előtt álló cégekbe invesztálni.
Nagyjából egy tucat euróövezeti hitelintézet bukhatott meg az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bankhatóság (EBA) bankterhelési próbáján (stressz tesztjén), amelynek eredményét vasárnap ismertetik.
Miközben a lakossági állampapírokba és a befektetési alapokba hatalmas mennyiségű pénzek érkeznek, van egy szegmense a megtakarítási piacnak, amely alig tud növekedni, mégpedig az önkéntes nyugdíjpénztárak szektora. Az elért hozamokon felül nem sikerült a kezelt vagyont növelni, és drasztikusan visszaesett a frissen csatlakozók száma. Utánajártunk, melyek lehetnek a pénztárak háttérbe szorulásának okai. Nem használ a megtakarítani képes lakosság számának csökkenése, a rövid távú szemlélet és a nyugdíjbiztosítások előretörése sem. Mindezek eredőjeként gyors trendváltásra nem lehet számítani, idővel azonban javulhatnak a körülmények.
Csütörtök reggel tette közzé a Credit Suisse a harmadik negyedéves gyorsjelentését, melyben a vállalat emelkedő bevételek és több mint duplázódó profitról számolt be, sőt az elemzői konszenzust is sikerült felülteljesítenie.
Legkésőbb a jövő héten meghirdetik a január 1-jei fordulónapon érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjaikat a magyar biztosítók. E tarifák most már csak az autósok mintegy fele számára lesznek mérvadóak, az elmúlt öt évben autót vásárlók ugyanis nem most, hanem év közben válthatnak. Az előjelek alapján egyértelműnek tűnik: a biztosítók döntő többsége már az év végi kampányban is díjemeléssel próbálja elfogadhatóbbá tenni a kgfb-üzletág megtérülését. A szokásos kampány több okból is fékezett habzásúnak ígérkezik.
Szerdán 10 pénzügyi intézmény keresetét tárgyalták másodfokon. 6 perben az állam került ki győztesen, 3 keresetet elhalasztottak, az Erste perében pedig két hitelterméket kivéve szintén jogerős ítélet született.
A brüsszeli javaslat szerint a francia bankoknak még a németeknél is nagyobb hozzájárulást kell majd fizetniük a bankunió egyik alapkövének tekintett szanálási alapba. A tervek szerint az 55 milliárd eurós alapból nagyjából 17 milliárd euró a francia bankoktól folyna be - írja a Financial Times.